szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

Elgondolkoztunk már azon, hogy miért osztozunk olyan nehezen a dolgainkon? Egy új tanulmány lenyűgöző betekintést ad specifikus idegélettani folyamatokba, amelyek tulajdonunk potenciális elvesztéséhez kapcsolódnak.

A Cell Press által a Neuron szaklapban publikált kutatás nagy jelentőségű mind az idegtudományok, mind a gazdaság szempontjából, és arra is megpróbál magyarázatot adni, hogy miért vonakodunk megválni a dolgainktól.

Hasonló, de nem saját tárgyakkal összevetve az emberek sokkal jobban vonzódnak a saját dolgaikhoz. Ez a jelenség, amit elköteleződési effektusnak is neveznek, abban áll, hogy sokkal nagyobbra értékeljük azokat a javakat, amelyeket birtoklunk. Ez ellentmond a racionális választási teóriának, miszerint a tulajdonjog nem érintené a preferenciáinkat. „Míg az  elköteleződési effektus  szabályszerűen és határozottan jelenik meg természetes és laboratóriumi körülmények között is, a mögöttes mechanizmusok tisztázatlanok maradnak” – nyilatkozta a szerző, Brian Knutson a Stanford Egyetemről.

Knutson doktor munkatársaival eseménykapcsolt funkcionális MRI (mágneses rezonanciás képalkotó) vizsgálatot használt a páciensek agyának letérképezéséhez, mialatt ők különböző feladatokkal foglalták el magukat. A páciensek azt a feladatot kapták, hogy vásároljanak bizonyos termékeket, illetve adjanak el olyanokat, melyeket a kísérlet előtt adtak nekik, továbbá válasszanak egyéb árucikkek és a pénz között.

A kutatók három lényeges agyterületre fókuszáltak: az előagyi szürkeállománymag (a nucleus accumbens), ami a termékpreferencia és az anyagi nyereség előrejelzéséhez kapcsolódik, az insulára, ami az anyagi veszteséghez, és a középső prefrontális agykéregre, amelynek az anyagi nyereség előrejelzésének naprakészségét tulajdonítják.

A pácienseknél nagyobb előagyi szürkeállománymag-aktivációt figyeltek meg, amikor kedvelt termékek vásárlását és eladását bonyolították. Ellenben a középső prefrontális agykéreg aktivációja negatívan korrelált az árral vásárlás alatt, eladás alatt pedig pozitívan. Érdekes módon a jobb oldali insuláris aktiváció a preferált termékekkel kapcsolatban egyéni különbségeket mutatott az elköteleződési hatásra való érzékenység szerint.

Összefoglalva, ezek az eredmények azt mutatják, hogy az elköteleződési effektust nem a tulajdonunkhoz való fokozott vonzódás adja, hanem a tulajdonjog érzése növeli a kedvelt tárgyakkal kapcsolatos, esetlegesen kiemelkedő veszteség mértékét. „Felfedezésünk bizonyítja, hogy az idegtudományi módszerek előremozdíthatják a gazdasági szemléletet, nemcsak azzal, hogy lerombolják a jelenleg elfogadott nézeteket, mint például a választást, hanem alkotóelemeire – például a nyereség és a veszteség megérzésére – bontják, és azt is meghatározzák, hogy ezek az összetevők mikor számítanak” – állapította meg dr. Knutson. 


 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!