De nem csak a sportban, hanem otthon vagy az iskolában is hosszabb ideig tart a felépülés egy-egy sérülés után. Ennél is meglepőbb, hogy a női sportolók lassabban regenerdálódnak, mint a férfiak. Ez derült ki egy Pittsburgh-i kutatásból, ahol női és férfi focisták felépülését vizsgálták agyrázkódás után; a regenerálódás gyorsaságát a nem határozta meg. A mindennapos sportsérülések utáni felépülés sokkal bonyolultabb, mint azt eddig hittük – fontos üzenet lehet ez a szülők és az edzők számára, ahogy az iskolai sportprogramok egyre balesetveszélyesebbek lesznek. “Nincs két egyforma agyrázkódás” – figyelmeztet Kevin Guskiewicz atlétaedző, aki a Chapel Hill-i North Carolina Egyetem sporttudományi karának elnöke is.

Óvatosnak kell lennünk, hogy mit és mikor engedélyezünk valakinek felépülése alatt. Az agyrázkódás az agy sérülése, és a sportsérülések között a legbonyolultabb – már a felismerése sem egyszerű. Sok sportoló még csak az eszméletét sem veszíti el soha, ami a legnyilvánvalóbb jele az agyrázkódásnak (de ilyen lehet a kábulat, amnézia, bizonytalan és lassú mozgás, szédülés, alvászavarok, ingerlékenység és koncentrációzavarok). Ilyenkor nem lehet diagnosztizálni az agyrázkódást. Gyakran az egyéb tünetek sem határozottan felismerhetőek, így a sportolók elbagatelizálhatják az agyrázkódást. Csakhogy ez nagyon kockázatos. Egy második agyrázkódás, mielőtt az első nyomtalalnul elmúlna, agyduzzanatot okozhat, ami maradandó károsodáshoz, sőt halálhoz is vezethet. Visszavonult profi sportolók körében végzett vizsgálat figyelmeztet arra, hogy azok, akik többszörös agyrázkódást szenvedtek, évekkel később nagy eséllyel váltak depresszióssá, szenvedtek memóriazavaroktól és más idegrendszeri problémáktól.

A legfrissebb amerikai becslések szerint évente körülbelül 1,6-3,8 millió agyrázkódás történik sport- vagy más szabadidős tevékenység következétben. A jó hír viszont az, hogy a veszélyre egyre többen figyeltek fel, főként az iskolai és a profi sportolók között. Az elmúlt 3 évben 10 százalékkal nőtt a bejelentett agyrázkódások száma – nem azért, mert több sportoló sérült meg, hanem azért, mert többen fordultak segítségért.

De vajon mennyi időre van szükség a felépüléshez, és mennyi aktivitás fejthető ki a felépülés időszakában? A válasz bizonytalan. A veszély nem csak egy újabb ütésben rejlik. A sérült agyban anygacserezavarok lépnek fel, ez befolyásolja az agy energiaszintjét, és minden tovább fizikai vagy mentális megerőltetés további sérülést okozhat. A Pittsburgh-i Egyetem kutatói és Guskiewicz kollégái kutatást végeztek, amelyben 95 középiskolás memóriáját, reakcióidejét és egyéb kognitív tevékenységét vizsgálták egy hónappal agyrázkódásuk után. A résztvevőket fizikai aktivitásuk alapján 3 csoportba sorolták aszerint, hogy iskolai teendőik mellett végeztek-e bármilyen más fizikai aktivitást. Azok közrében volt a leggyorsabb a felépülés, akik csak mérsékelt fizikai aktivitást fejtettek ki az agyrázkódás után, ők teljesítettek a legjobban a teszteken – áll a Journal of Athletic Trainingben megjelent cikkben. Kiderült az is, hogy sokkal rosszabb eredményt értek el azok, akik aktívabbak voltak, annak ellenére, hogy az ő sérülésük esetleg enyhébb volt.