A tanulmány szerint az 50 és 69 év közötti nők rutinszerű mammográfiás szűrése és szorosabb szakorvosi felügyelete 10 százalékkal csökkentette a melldaganat miatti halálozási arányt. Ugyanakkor a hetven év fölötti nők körében - akik szakorvosi vizsgálatokon szintén megjelentek, ám mammográfiát nem végeztek náluk rutinszerűen - 8 százalékkal csökkent a mellrák miatti halálozás, ami azt jelezheti, hogy maga a mammográfia szerény haszonnal járt a megelőzésben.

"Van csökkenés a halálozási arányban, ám kisebb, mint elvártuk" - értékelte Mette Kalager kutatásvezető, az Oslói Egyetemi kórház munkatársa, akinek tanulmánya a New England Journal of Medicine (NEJM) című szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg. A kutatók a halálozási arány 30 százalék körüli csökkenésére számítottak a két százalékos csökkenés helyett. Gilbert Welch, a patinás New Hampshire-i orvostudományi egyetem, a Dartmouth Medical School munkatársa - akinek kommentárját ugyanaz a lapszám tartalmazza - úgy véli, hogy a mostani eredmények szerint 2500, ötven év feletti nő közül csak egynél előzi meg a mellrák miatti halálozást az elvégzendő mammográfia, miközben 1000 nőnél "valami gyanúsat" találnak majd az orvosok. Utóbbiak közül 500 nő szövetmintavételnek lesz kitéve, 5 és 15 közötti számban pedig feleslegesen kezelnek nőket olyan állapottal, amely valójában sohasem jelentkezett náluk.

Kalager csoportja a tanulmányhoz 40 075 nő adatait elemezte, amelyeket 1996-tól gyűjtöttek Norvégiában attól az évtől, amikor az emlőszűrő programot kiterjesztették az országban. A norvég tanulmány felélesztette az évek óta tartó vitát a rutinszerű mammográfiás szűrés hasznáról.