szerző:
hvg.hu

Magyarországon a lakosság 7,6 százaléka cukorbeteg és ugyanennyire tehető azok száma, akik érintettek, de nem tudnak állapotukról. Ez azt jelenti, hogy itthon legalább 1,5 millió cukorbeteg él és még kétszer ennyire tehető azok száma, akik a betegség „előszobájában” vannak, mivel már károsodott a szénhidrát-anyagcseréjük. De milyen esélyei vannak ma egy cukorbetegnek a teljesértékű életre? November 14-e a cukorbetegek világnapja.

A cukorbetegség jelentős terhet ró a társadalomra: a kór teljes kezelési költsége – beleértve a szövődmények kezelését is – eléri az OEP természetbeni kiadásainak 13 százalékát és meghaladja Magyarország teljes GDP-jének 0,65 százalékát. A betegség, valamint annak szövődményeinek kezelésére tehát évente 174,6 milliárd forintot költünk. Az 1-es típusú cukorbetegek már kezdettől fogva inzulinterápiában részesülnek, míg a 2-es típusú diabéteszesek kezelését általában tablettás formában kezdik, de idővel náluk is szükség van az inzulin pótlására is.

Mintegy 15 évvel ezelőttig főleg állati eredetű inzulinokat alkalmazhattak a betegek, amit szarvasmarhákból és sertésekből állítottak elő. Ezek gyakran okoztak allergiát és az is gond volt, hogy az egyre több beteg miatt már az előállítás is nehézkesebbé vált. Később sikerült olyan inzulint előállítani, ami genetikailag teljesen megegyezett az emberi inzulinnal. Ám ezeknél a hagyományos inzulinoknál is gyakori a vércukorszint-ingadozás, és a rettegett  testsúlygyarapodás is. A legújabb, úgynevezett modern inzulinnal sokat javulhat a betegek életminősége.

Gyakori szúrások. Egyre több érintett
©

Az 1-es típusú cukorbetegség – jellemzően gyerekkorban kialakuló – hátterében feltételezhetően elsősorban genetikai hajlam és vírusos megbetegedésekkel szembeni fokozott fogékonyság áll. Ilyenkor az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigyben található, az inzulintermelésért felelős Langerhans sejteket, s ez teljes inzulinhiányhoz vezet. Ezért a szervezet nem tudja értékesíteni és energiává alakítani a táplálékkal felvett glükózt (szőlőcukrot). A glükóz így feldúsul a szervezetben, előbb-utóbb súlyos károkat okozva. Ezért van szükség az inzulininjekcióra. Pontosan meghatározott, és folyamatosan felügyelt mellett. A 2-es típusú diabétesz a cukorbetegség elterjedtebb fajtája. Az inzulinérzékenység csökkenése okozza, amelynek következtében az inzulintermelés fokozása ellenére is emelkedik a vércukorszint. Idővel pedig a hasnyálmirigy kimerül, és képtelenné válik az inzulintermelésre. A kezelés speciális diétával és/vagy gyógyszerekkel történik, emellett sok esetben itt is inzulinterápiára van szükség.

Sok cukorbeteg megijed, amikor orvosa közli vele, hogy ezentúl inzulinnal kell élnie. Ám Hermányi Zsolt belgyógyász-diabetológus szerint az inzulinnal kapcsolatban érzett félelem ma már alaptalan, hiszen az inzulinkezelés életet menthet és megóvhatja a szervezet inzulintermelő sejtjeit. Sőt: a kutatómunkának köszönhetően a modern inzulinok a korábbiaknál egyenletesebb hatásúak, sőt, segíthetnek a hízás elkerülésében is.

Alapvető elvárás az inzulinokkal szemben, hogy megfelelő vércukorszintet tudjon biztosítani a nap huszonnégy órájában, még étkezések esetén is, a lehető legkisebb ingadozásokkal. Előny az, ha rugalmasan tud alkalmazkodni a terápia a beteg életmódjához, nem okoz kórosan alacsony vércukor-értékeket és alkalmazása nem jár testsúlynövekedéssel. Ez azért is fontos, mert sok 2-es típusú cukorbeteg eleve testsúlytöbblettel küzd – magyarázta Hermányi doktor.

A diabetológus szerint e problémák kiküszöbölésére fejlesztették ki a modern inzulinokat, amelyek a hagyományos inzulinok korszerűbb változatai. Hatásuk egyenletesebb, lényegesen kevesebb a túl alacsony vagy túl magas vércukorszint által okozott rosszullétek száma. Azt is megfigyelték, hogy a modern inzulinokkal a testsúlynövekedés lényegesen kisebb mértékű a hagyományos inzulinokhoz képest.

Injekciók helyett mesterséges mirigy?

Az inzulin adagolásának még ennél is korszerűbb módján dolgoznak kutatók. A bostoni egyetem kutatóinak például sikerült tizenegy 1-es típusú cukorbeteg vércukorszintjét több mint 24 órán át a normál tartományban tartani egy mesterséges hasnyálmirigy segítségével. A siker két okra vezethető vissza. Egyrészt nemcsak inzulint, hanem ellentétes hatást kiváltó glukagont is adagolt a mesterséges szerv, másrészt a hormonok kibocsátását újszerű szoftver szabályozta.

A króm, mint alternatíva?

A gyógyszerek, illetve az inzulin adagolása mellett gyakran előtérbe kerülnek olyan alternatív megoldások is, amelyektől a vércukorszint „gyógyszermentes” karbantartását remélik. Az egyik ilyen különös figyelmet kapott hatóanyag a króm. A táplálkozási szakértők szerint ez a nyomelem aktív szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében oly módon, hogy támogatja az inzulin vércukorszint csökkentő hatását. Ezért sok esetben egészítik ki a cukorbetegség kezelésére használt módszereket krómtartalmú étrendkiegészítőkkel.

 

A Pennington Biomedical Research Center kutatói által ez év tavaszán publikált kutatási eredmény szerint feltételezhető, hogy a krómkiegészítés előnyös hatásai elsősorban azon 2. típusú cukorbetegek esetében érvényesülnek, akiknél fennáll az úgynevezett inzulinrezisztencia, és magasabb a vércukor, illetve a HgbA1c szintjük.

Alapesetben az inzulin magas vércukorszint esetén gondoskodik annak tárolásáról a májban és más szervekben, a glukagon pedig glükózhiány esetén felszabadítja a tartalékokat. Amennyiben a cukorbetegek túladagolják az inzulint, az egyensúly felborul, cukorhiány következik be. A tengerentúli kutatók azért döntöttek úgy, hogy az inzulin mellett glukagont is adagolnak, hogy jobban imitálják a természetes folyamatot.

 A mesterséges hasnyálmirigy két részből áll – ahogy arról korábban a Der Spiegel című német lap is beszámolt –, hastájékon bőr alá egy inzulin- és egy glukagonpumpát, a betegek vénáiba pedig vércukorérzékelőt helyeztek. A rendszert egy számítógéphez csatlakoztatták. Az érzékelő 27 órán át ötpercenként jelentette a vércukorszintet a számítógép felé. Annak különleges szoftvere kiszámolta a pumpák által kijuttatandó inzulin- és glukagonadagot.

A tizenegy alany közül hatnál elsőre kifogástalanul működött a rendszer. A másik ötnél cukorhiány alakult ki, mert szervezetük az elvárásokhoz képest sokkal lassabban fogadta be az inzulint, így akaratlanul is annak túladagolása következett be. A szervezet ütemére való átállást követően azonban elhárult a probléma. A kutatók következő célja, hogy a rendszer ne csak laboratóriumi körülmények között működjön, hanem a mindennapi életben is. A jövőben például mikrochippel kívánják szabályozni a pumpák működését, a vénás vércukormérést pedig egy bőr alá implantált érzékelő váltaná ki. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Plázs

Cukorbeteg vagyok. Miről kell lemondanom?

Cukorbetegként is élhetünk teljes értékű életet. A feltétel csupán a betegség megfelelő kezelése, amelynek három pillére az inzulin, az életmódbeli, illetve az étrendi kezelés betartása. Ehhez nyújt segítséget sorozatunk befejező része.

Büfésnek jelentették be a focistát, hogy csalhassanak a tao-pénzekkel

Büfésnek jelentették be a focistát, hogy csalhassanak a tao-pénzekkel

A tíz éve végzett egészségügyi szakdolgozók kétharmada pályaelhagyó lett

A tíz éve végzett egészségügyi szakdolgozók kétharmada pályaelhagyó lett

Megértette a kormány, mi kell a mai fiataloknak: országos vetélkedő a hazafias értékekről

Megértette a kormány, mi kell a mai fiataloknak: országos vetélkedő a hazafias értékekről

Tényleg csak 180 km van ebben az eladó 1989-es Ferrari Testarossában

Tényleg csak 180 km van ebben az eladó 1989-es Ferrari Testarossában

A frászt hozta a világra a Samsung egy fura értesítéssel

A frászt hozta a világra a Samsung egy fura értesítéssel

Lángoló balesettel ért véget az idei Daytona 500-as – de nem ettől a legamerikaibb a szeszcsempészek unokáinak versenye

Lángoló balesettel ért véget az idei Daytona 500-as – de nem ettől a legamerikaibb a szeszcsempészek unokáinak versenye