szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

Néhány héttel ezelőtt Gary Taubes tudományos újságíró, a Why We Get Fat (Miért hízunk el?) című könyv szerzője a New York Times magazinban megjelentetett cikkében azt a kérdést vette górcső alá, hogy a cukor és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup lehet-e az oka az olyan krónikus betegségeknek, mint a szívbetegség, a magas vérnyomás és a rák.

George O’Doherty kémikus és biokémikus, a Northeastern Egyetem professzorát a túlzásba vitt cukorfogyasztás veszélyeiről faggatták. A kémikus szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a cukor nem mérgező. Ha a cukor toxikus lenne, meg kellene változtatnunk a toxikus szó definícióját, vagy ki kellene jelentenünk, hogy minden mérgező, az egyetlen kérdés az adagolás. A kalóriadús, magas cukortartalmú étrend valóban magasabb vércukorszintet eredményezhet, ami pedig elhízáshoz, végül cukorbetegséghez vezethet. Ez azonban nem újdonság.

De mitől lehet káros a cukor? Az első érv az, hogy a magas vércukorszint az étvágycsökkentő mechanizmus és inzulinválasz újraindítását eredményezheti, ez pedig elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet. A második, kevésbé meggyőző érv szerint a glükóz (szőlőcukor) és a fruktóz (gyümölcscukor) anyagcseréje különálló útvonalakon zajlik, amelyek más-más módon raktározzák az energiát. A jó útvonal a glükózt használja fel, és glikogén formájában tárolja az energiát, a rossz útvonal pedig a fruktózt használja fel, és zsírsav-szintézist eredményez. Ez az érv alapvetően hibás, mert a két metabolikus útvonal nem független egymástól. Valójában ezek az útvonalak visszafordíthatók, és több szinten is kapcsolatban állnak egymással. A szervezet tehát úgy tudja kompenzálni az egyik cukor hiányát, hogy a másikat használja fel. E két útvonal különbsége így csak akkor derül ki, amikor a glükóz és a fruktóz egyaránt bőségesen jelen van, ahogyan a tipikus nyugati étrendben.

©

Ha valaki korlátozni szeretné cukorbevitelét, érdemes a glükózzal szemben a fruktóz mennyiségét csökkenteni, például kevesebb üdítő fogyasztásával. Persze még ez is túlságosan leegyszerűsíti a dolgot. Számos genetikai, környezeti és étrendi tényező van, amelyek befolyásolják, hogyan vesszük fel a glükózt a komplex szénhidrátokból, és ezek határozzák meg teljes kalóriabevitelünket és étrendi választásainkat.

Arra a kérdésre, hogy mennyi cukrot és szénhidrátot érdemes fogyasztanunk naponta, általános szabályként elmondható, hogy inkább kevesebbet, mint többet. A kalóriabevitel csökkentése közben először a fruktózt és a szukrózt érdemes csökkenteni, aztán az összetett szénhidrátokat. Ezzel együtt természetesen nem azt állítom, hogy a burgonyát (szénhidrát) kell előnyben részesíteni a paradicsommal (fruktóz/szukróz) szemben. Ugyanígy amikor a több évig tartó behatás hosszú távú hatásait vizsgáljuk, el kell gondolkodni azon, hogy a fruktóz vagy valamilyen édesítőszer, a jobb számunkra.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vidnyánszky: Az SZFE felmondó tanárai a leggonoszabbul jártak el

Vidnyánszky: Az SZFE felmondó tanárai a leggonoszabbul jártak el

Vezető német lap: Veszélyzónába ért a járvány

Vezető német lap: Veszélyzónába ért a járvány

Megnéztük, mi a helyzet az MNB akciós hitelével: hamar elfogyhat a 2500 milliárd forint

Megnéztük, mi a helyzet az MNB akciós hitelével: hamar elfogyhat a 2500 milliárd forint