szerző:
hvg.hu

Egy jóhírű budapesti óvodában a huszonhét gyerekből fétucatnyian folyamatosan hiányoznak, az éppen jelenlévők többségének pedig folyik az orra, hurutosan köhög, vagy láthatóan enerváltan gubbaszt az egyik sarokban. A helyzet az ország többi bölcsődéjében, óvodájában sem jobb.

Egy neve elhallgatását kérő óvodavezető szerint csendestársi minőségben a bölcsődék és óvodák munkatársai is részt vesznek ennek a szeptember elejétől március végéig tartó kórfolyamatnak a fenntartásában. „A legtöbb óvoda toleráns a szülőkkel szemben, belátva, hogy sok anya az állását kockáztatja, ha a gyereke betegsége miatt hiányzik a munkahelyéről. Ezért – ha csak nem lázasan érkezik – a szemmel láthatóan még csak lábadozót, ám orvosi igazolással érkezőt kénytelenek vagyunk visszafogadni”.

Mint mondja, csak akkor kérhetik a szülőt, hogy vigye haza gyerekét, ha az lázas. Felhívják ugyan a szülők figyelmét arra, hogy jó lenne, ha otthon tartanák és kikúrálnák köhögő és orrfolyással küszködő csemetéiket, ám azt tapasztalják, hogy sokan egzisztenciális okokból kénytelenek beadni félig gyógyult gyermeküket.

Nem meglepő tehát, hogy a bölcsődék és óvodák ősztől tavaszig, szabályos baktérium- és vírustenyészetként működnek, egymást folyamatosan körbefertőző gyermekekkel. A kikezelt gyerek pedig ugyanúgy veszélyeztetetté válik egy sor szövődmény kialakulása tekintetében, mint az, akinek gyógyítására nem jut elég idő.

©

Nyílt titok, hogy nem csak az érintett intézmények dolgozói, de még a gyermekorvosok sem tudnak szembemenni a szülőkre nehezedő munkerőpiaci nyomással, bevett gyakorlat tehát, hogy az anya két-három napra megy csak betegállományba, vagy fizetés nélküli szabadságra, és már a gyerek betegségének diagnosztizálásakor elkéri az orvostól a közösségbe mehet igazolást.

Életre szóló szövődmény

Kaszó Beáta allergológus, csecsemő- és gyermekgyógyász is úgy véli, hogy a kisgyerekkori fertőzések járványszerű terjedése nem válaszható el az egzisztenciális problémáktól, de a felnövekvő nemzedékkel szemben érzett társadalmi felelősségérzettől, s a családok egészségkultúrájától sem.

„Nem riogatni akarunk, lelkiismeretfurdalást kelteni, de fontos szóvá tennünk, milyen következményei lehetnek a kisgyerekkorban átélt sorozatos felsőlégúti megbetegedéseknek” – mondja a gyermekorvos. Majd gyorsan hozzáteszi: de tisztában kell lennük a kórfolymat menetrendjével, a tünetek a betegség melyik stádiumára utalnak, mi jelzi a felülfertőződéseket, a szövődmények kialakulását. Kevesen tudják, hogy a gyerekek amúgy sem stabil immunrendszere az ismétlődő fertőzések, esetleg az egymást követő antibiotikum-kúráknak köszönhetően egyre jobban gyengül.

A tüdőgyógyászként is praktizáló gyerekorvos szerint nem csak az a baj, hogy néhány nap múlva újra beteg lesz a félig gyógyult gyermek, hanem az is gondot okozhat, hogy a bölcsődében, óvodában nem oldható meg az ápolása – például a gyógyszerek pontos beadása. Nem véletlen, hogy a gyermekorvos csak a tünetmentesség utáni második, harmadik napon javasolja a visszatérést.

©

A 2–7 évesek légúti nyálkahártyája csak lassan regenerálódik, ezért a már gyógyultnak látszó, valójában még köhögő, orrfolyásos gyerek fogékonnyá válik az újabb fertőzésekre, amelyeket hasonló állapotban lévő társai hoznak-visznek, vagy visszaeshet, és már szövődmény is felléphet. A sokszor rutinbetegségnek tartott náthának pedig olyan szövődményei – melléküreg- és középfülgyulladások, hörghurut, tüdőgyulladás – lehetnek, amelyek gyógyulási ideje nem csak jóval hosszabb, mint egy akut nátháé, hanem akár idült bajokat is okozhatnak. Gondoljunk csak a visszatérő középfülgyulladásra, amely halláscsökkenéshez is vezethet, vagy a hörghurutra, amely görcsös köhögéssel, légzési nehézségekkel, éjszakai befulladásokkal is járhat. A sorozatos légúti fertőzések következménye pedig egy komoly légzőszervi betegség, az asztma is lehet.

Náthától az asztmáig: szülői felelősség

Becslések szerint itthon közel 200 ezer ember szenved asztmában, számuk pedig évente mintegy 18 ezerrel nő - a betegek között egyre több a gyermek. Az örökletes hajlam és a környezeti tényezők mellett a betegség kialakulásban fontos szerepet játszanak a gyakorta ismétlődő légúti megbetegedések, amelyek először a nyálkahártyát károsítják, majd a hörgőkben indítják el a krónikus gyulladásos folyamatot.

Mint az immunológiában is jártas szakorvos mondja, „az esetek többségében – elsősorban azoknál a gyerekeknél, akiknél nem örökletes, illetve nem allergiás eredetű asztmáról van szó – az akut, vagy szubakut (visszatérő) légúti betegségek korrekt, otthoni kikezelésével meg lehetne akadályozni az asztmát, vagyis elébe lehetne menni ennek a ma még gyógyíthatatlan, bár már jól kezelhető krónikus légzőszervi betegségnek.

Az óvodapedagógus is utalt rá, bevett gyakorlat, hogy a szülők nem viszik vissza kontrollra a gyereküket, vagy azért, mert a már előre elkért igazolás birtokában nem tartják fontosnak, vagy mert nem szeretnék, ha a zsúfolt rendelőben kellene várakozniuk gyógyult vagy annak vélt csemetéjükkel.

A kérdésre, hogy megoldható-e a jelenlegi gyermek-háziorvosi gyakorlatban a rutinbetegségnek tartott, ám kisgyerekkorban valójában akár alattomosnak is tekinthető légúti betegségekből felépült gyerekek felülvizsgálata, mielőtt újra a társaik közé visszamennek, Földi Katalin a saját háziorvosi gyakorlatát említi. „Az esetek többségben a rendelés végére szoktam visszahívni a kisgyermekes szülőket, így elkerülhető, hogy a várakozáskor szedjenek össze valamilyen újabb betegséget. Különösen azoknál a családoknál ragaszkodom ahhoz, hogy lássam a gyereket, mielőtt visszamegy a társai közé, ahol a szülőnél már korábbi találkozásoknál is tapasztaltam hiányosságokat”.

Ezt ígéri az új munkatörvénykönyv

©

Ha hihetünk a készülő új munkatörvénykönyv vonatkozó rendelkezéseinek erejében, életbe lépése után talán nem kell majd szoronganiuk munkahelyük elvesztése miatt azon anyáknak, akik komolyan veszik az orvosi ajánlást. A 2012. január elsején életbe lépő szabályozás jelenlegi változata szerint ugyanis tilos lenne felmondani nem csak a várandós nőknek, a szülési szabadságon lévő anyáknak, hanem a gyermeküket gondozó, fizetés nélküli szabadságon lévő, illetve a beteg gyereküket táppénzen ápolóknak is. A javaslat emellett meghagyja a gyermekek után járó pótszabadságot; igénybevételére pedig mindkét szülő jogosult lenne. Ám kifejezetten riasztónak tűnik az a javaslat, hogy a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját: engedje el szabadságra.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

Merjünk kicsit álmodni: Z4-es BMW-ket eresztettünk össze egy spéci Mazda MX-5-tel

Merjünk kicsit álmodni: Z4-es BMW-ket eresztettünk össze egy spéci Mazda MX-5-tel

Pénztárcát lopott a győri vasútállomáson, segítsen a rendőrségnek megtalálni!

Pénztárcát lopott a győri vasútállomáson, segítsen a rendőrségnek megtalálni!

Tovább folytatódik az Open Arms kálváriája

Tovább folytatódik az Open Arms kálváriája

Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams