Az ősztől tavaszig tartó influenza és a különböző felső légúti betegségek szezonja alatt a leggyakoribb betegség az úgynevezett megfázás, amelynek csaknem mindig kísérője a nátha. Felmérések szerint ebben az időszakban a felnőttek 14-20 százaléka, az öt-hét éves gyermekeknek pedig csaknem hatvan százaléka náthás, egy szezon alatt átlagosan kétszer-háromszor is. Ám annak ellenére, hogy gyakori nyavalyáról van szó, még mindig vannak tévhitek a tünetekkel, illetve a kezeléssel kapcsolatban.

A felső légúti betegségek csak hideg, csapadékos időben fordulnak elő – Nem igaz

Bár valóban ebben az időszakban fordulnak elő leggyakrabban ezek a betegségek, száraz, meleg időben is gyakorta kialakulhatnak, olyan helyzetben például, amikor szervezetünk nagy hőmérsékletkülönbségeknek van kitéve, legyen szó légkondicionáló használatáról vagy a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti jelentős ingadozásról.

Nem csak influenza, hanem nátha ellen is védekezhetünk védőoltással – Nem igaz

Míg az előbbit az influenzavírus különböző változatai okozzák, és van ellene védőoltás, addig az utóbbi kialakulásáért a leggyakrabban az úgynevezett rhinovírusok okolhatók, oltani pedig nem lehet ellene.

Az influenza és a nátha tünetei megegyeznek  – Nem igaz

Az influenza esetében a fő tünetek a láz, a hidegrázás, a fejfájás, az erősebb izomfájdalom, a száraz köhögés, az orrdugulás, azaz több az általános, egész testet érintő tünet. A náthás embert hőemelkedés, torokfájás és torokkaparás, száraz köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szemváladékozás, fejfájás és tüsszentés kínozza.

A náthából hét-tíz nap alatt lehet felgyógyulni – Részben igaz

A vírusos eredetű nátha általában hét-tíz nap alatt múlik el, ha azonban a nátha bakteriális eredetű, vagy a nem megfelelő kezelés miatt bakteriális felülfertőzést szedünk össze, olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint az arcüreggyulladás, a légcső- vagy hörghurut illetve a tüdőgyulladás, amelyekből sokkal hosszabb ideig tart a felgyógyulás.

Nátha ellen leghatékonyabb kezelés az antibiotikum kúra – Nem igaz

Influenza és nátha esetén is az első körben tüneti kezelést – orrspray, lázcsillapító, köptető és vitaminok – érdemes bevetni, s csak a tünetek súlyosbodása illetve a szövődmények kialakulása után lehet influenzánál antivirális szereket és antibiotikumot, a nátha felülfertőződése illetve a bakteriális eredetű nátha esetén pedig antibiotikumot szedni.

A nátha kezelésekor nem kell külön foglalkoznunk az orrdugulással – Nem igaz

A nátha tüneti kezelésénél nagyon lényeges az orrban lévő váladék oldása és eltávolítása, az orrnyálkahártya duzzanatának csökkentése és a melléküreg kivezető nyílásainak szabaddá tétele. Ha ugyanis bedugul az orrunk, optimális közeg jön létre a kórokozók szaporodása és a szövődmények kialakulására. Emellett már néhány órás orrdugulás után kiszárad az orrunk, torok- és fejfájás jelentkezhet. Nem csak napközben érezzük a kellemetlenségeket, hanem éjszaka sem tudjuk kipihenni magunkat, mert zavar az alvásnál. Ezért fontos az orrdugulás okának tisztázása és az orrlégzés mielőbbi helyreállítása.