szerző:
Vajna Tamás
Tetszett a cikk?

Az utóbbi években új biológiai szakkifejezéssel bővült a tömegtársadalmak szókincse. Míg az 1980-as években a koleszterin, az 1990-esekben a telített és telítetlen zsírsavak, a 2000-esekben pedig az antioxidánsok körül zajlott a közbeszéd, napjainkban a probiotikumok jelentik a slágertémát. A joghurtok, a különféle porok, tabletták és az intim mosakodó folyadékok után már Magyarországon is kapható probiotikus tampon. Mint kiderült, ártani biztos nem árt.

Amikor 1995-ben az USA-ban kirobbant a dioxinos tamponok botránya, sokan úgy vélték, hogy befellegzett ezeknek az intim eszközöknek. Az eredetileg pamutszálakból készült tampont egy bizonyos denveri háziorvos találta fel, az Earle Haas által az 1930-as években kikísérletezett egészségügyi betétekben ugyanis az 1970-es évektől egyre több lett a műanyag. Ebből a plasztikból szabadult fel a mérgező dioxin.

A higénia-ipar innovátorai ekkor veselkedtek neki a természetesebb metódusoknak. Nyilvánvaló lett ugyanis, hogy a civilizáció szó szerint kilúgozhatja az életet: a kórokozók távoltartása miatt folyamatosan enyhén savas kémhatású hüvely ugyanis nemcsak a műanyagokból felszabaduló mérgek káros hatásának van kitéve.

Az édességfogyasztás, a fertőtlenített vízek használata, a műanyagokkal teli alsóneműk viselése, továbbá a vérzéscsillapítókkal vegyített tamponhasználat kedvez a gombák szaporodásának. A következmény pedig jó esetben kellemetlen viszketést, de szélsőséges esetekben akár meddőséget is okozhat a lúgos vagina.

Pedig a képlet voltaképp egyszerű: a homo sapiens női egyedeivel együttélő hasznos mikrorganizmusokat kell csak táplálni. Alapesetben a csupán figyelmes étkezéssel és az organikus higéniával éltetett immunrendszer megoldja a kérdést.

Csakhogy a steril urbánus lét többnyire nem veszi figyelembe ezeket igényeket, csakis a kényelmet. A Harvard Medical School egy tavalyi vizsgálati eredménye szerint ugyanakkor probiutikumokkal vissza lehet állítani a természetes hüvelyflórát.

Probiotikus
©

A probiotikus tampont az 1990-es években a magyar Kvanta Endre kísérletezte ki és védette le. Az általa használt -- a tamponból a hüvelyben felszabaduló -- tejsav-komponshez hasonlóak egyébként a konkurensek hatóanyagai is, ahogy a probiotikus joghurtok, táplálék kiegészítők, intim gélek hatóanyagai is ugyanarra a kaptafára készülnek. A probiotikus tamponok az európai piacon jelentek meg először, és nem is akad még gyártó máshol. A brit Saforelle vagy a szintén szigetországi Natracare mellett a svéd Elle AB volt az úttörő.(Svéd városi legenda, hogy a gombás fertőzések folyományaként fellépő mellékjelenségek védőeszközét, a probiotikus koktélba áztatott, majd visszaszárított vattahengert Kvanta a magyar kifejezés miatt nevezte el a svédül is kiejthető ellen-nek.)

Annyi bizonyos, hogy, mint az a harvardi vizsgálatból is kiderül, a tejsavas kezelés működik.  A természetes összhangot visszaállító, a menszesz idején használandó intim eszköz a hüvelyben fejti ki hatását, a nyálkahártyát látja el jófajta mikro-organizmusokkal, és a természetes kémhatást is visszaállítja. Költséghatékony megoldással a napi egy tampon is elegendő a kívánt hatás eléréséhez. Ezek a termékek ugyanis nem olcsók. Hatóanyagaik miatt nem is lehetnek azok. Viszont az bizonyított, hogy a lugosító civilizációs hatásokkal szemben védettebé teszik a női szervezetet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!