Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt

Emlékszik még azokra az időkre, amikor videózás közben megkereste a telefonkönyvben a tudakozó számát, hogy kiderítse, hol juthat hozzá a legmenőbb PDA-hoz? Pedig nem is kell olyan messzire visszamenni, a felsorolt tárgyak még 10-15 évvel ezelőtt is a mindennapjaink részét képezték, az olyan kifutott jelenségekkel együtt, mint a távirat, a CD vagy a tamagocsi.

Üres frázis pusztán, hogy egyre gyorsabban változik a világ, és ma már egyes tárgyak, kütyük megjelenésükkor is szinte elavultaknak tekinthetők. Ám közben ez maga a valóság is. Még ki sem jön az iPhone 6-os, már mindenki a 7-re vár, még alig szoktuk meg a mp3-mat, már az mp4 is kimegy a divatból. Egészen hihetetlen, hogy a 10-20 éve még mindennapos használati tárgyainknak – amik még a lakások zugaiban, a padlásokon valószínűleg ma is fogják a port sok helyen –, igazából már csak a múzeumban volna helyük.

Mutatunk néhány példát, ami már sokaknak valószínűleg csak ismeretterjesztés lesz, miközben szüleik világában még alapfelszerelések voltak.

1-2. Audiokazetta / Walkman

Egy-két éve kezdtek el terjedni az olyan fotók, amelyeken egy audiokazetta és egy ceruza látható, azzal a felirattal, hogy "a mai gyerekeknek már fogalmuk sincs, ennek a kettőnek mi köze egymáshoz". Bár ezek a mémmé vált képek az örökké felesleges bezzegrégen felfogás lenyomatai, legalább az állítás igaz.

A szalagos kompaktkazetták sorozatgyártása 1964-ben, Németországban indult el, de a hetvenes-nyolcvanas évekre tehető a széles körű elterjedése. Ekkor váltak a háztartások elmaradhatatlan kellékeivé a különböző lejátszók: a hifi-toronyhoz csatlakoztatható magnódeck, a rádióadást is fogni képes, hangszóróval ellátott boombox, az autóba szerelt kazettásmagnó, végül az 1979-től gyártott Sony Walkman.

©

A rengeteg másolatot előrevetítő, de minden formájában csak walkmanként köznevesülő hordozható eszköz, az iPod elődje kisebb zenei forradalomként söpört végig a popkultúrán, és megteremtette azt a máig tartó trendet, hogy az emberek fülhallgatóval a fülükben (vagy fejhallgatóval a fejükön) mászkálnak az utcán, utaznak a munkába vagy fekszenek az ágyukban.

A 3-400 forintért kapható, 90 perces üres audiokazettát már csak néhány webshopban és még kevesebb üzletben találni, a Sony 2010-ben szüntette be a kazettaalapú Walkman gyártását – azóta ugyan lehet ilyen nevű eszközt kapni, de azok már csak digitális formátumokat támogatnak.

3-4. Zenei CD / Discman

A 650, majd később 700 megabájt adatot tárolni képes kompaktlemezek elődjét még nem sokkal a kazetták megjelenése után, 1966-ban megálmodták, de a hetvenes évekbeli kísérletek után csak 1982-ben kerülhettek kereskedelmi forgalomba az első CD-k.

A legelső zenei album, ami megjelent CD-n, Billy Joel 52nd Street című lemeze volt, ami 1982. október 1-jén került az üzletekbe Japánban – az első Amerikában előállított zenei CD-re még két évet kellett várni, ekkor stílusosan Bruce Springsteen Born in the U.S.A. című albumát vehették meg a rajongók CD-formátumban.

©

A számítástechnika órákon aztán jól megtanulta mindenki, hogy mi a különbség CD-ROM, CD-R és CD-RW között – az utóbbi kettő megjelenésével, és a CD író hardverek elterjedésével elkezdődött a nagy másolási hullám, amit még jobban megfejelt a letöltések korszaka, az mp3-ak hódítása. Ennek megfelelően alakultak az egykor rangos arany- és platinalemez minősítés határai is: 1992 nyaráig bezárólag még 100 ezer eladott lemez kellett az arany- és 200 ezer a platinalemezhez, 2015-ben ez most 2, illetve 4 ezer példányszámnál áll.

Persze mire a zenei CD-k elérhetővé váltak, az emberek a Walkmannek köszönhetően már hozzászoktak a hordozhatóság kényelméhez, ezért a Discmanre sem kellett sokat várni, 1984-ben már piacra is dobták. Ilyen készülékeket még egész szép számban lehet kapni online, de a műszaki üzletek közül már csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak, hogy a polcokra is kitegyék őket.

5-6. Videokazetta / VHS lejátszó

Egészen a hetvenes évek végéig, tehát az idén 120 éves filmtörténet nagyobbik részében gyakorlatilag egyetlen lehetősége volt a közönségnek új filmeket nézni: el kellett menni a moziba. Az ötvenes évektől persze a tévében is el lehetett kapni egy-egy alkotást, de jellemzően csak évekkel a mozipremiert követően.

A Video Home System (házi videó rendszer) szabványt használó kazetták, amelyek végül a házi filmnézés legelterjedtebb változatát adták, 1976 végén jelentek meg először Japánban, majd a következő év elején Amerikában – természetesen az őket lejátszani képes lejátszókkal, a VCR-ekkel együtt.

©

Az első film, ami megjelent kazettán, Az ifjú tanárnő című, totális feledésbe merült dél-koreai dráma volt, az USA-ban viszont nem szerénykedtek, egyből három filmet is megjelentettek VHS-en, ráadásul mindhárom a mai napig klasszikusnak számít: A muzsika hangja, a Patton, és a M*A*S*H. Ahogy hanghordozós társainál, úgy a VHS esetében is felpörgette a népszerűséget a másolás és a felvétel lehetősége – kinek ne lenne otthon akár még a mai napig olyan kazettája, ami az egyik MTV-n adott filmmel kezdődik (természetesen bemondóval együtt), majd a legjobb résznél átvált a szomszéd által átmásolt, hangalámondásos újdonságra.

1997-ig nem akadt versenytársa a VHS-kazettáknak a házi videózás piacán, ekkor azonban a szintén leszállóágban lévő DVD vette át az uralmat, majd a kétezres évek közepén jöttek a még jobb minőséget ígérő Blu-ray lemezek, hogy aztán mára, mondhatni, feleslegessé váljon minden optikai adattároló, és pendrive-okra, valamint külső merevlemezekre másoljuk a (legálisan vagy sem) letöltött filmjeinket – ha egyáltalán.

7. Eldobható fényképezőgép

A fotózás erős hobbi, még ma sem igazán tudjuk elképzelni, hogy a filmre fényképezés, a fotóelőhívás vagy akár a digitális fotók kinyomtatása kimenjen a divatról, hiába tárolunk már mindent a számítógépen.

Ha azonban valaminek betett a műszaki cikkek minél elérhetőbbé válása, akkor az az egykori turistakedvenc, az egyszer használatos vagy eldobható fényképezőgép. Mivel manapság szinte mindenkinek van legalább egy okostelefonja és/vagy digitális fényképezője, a gyakran mindössze egy-kétezer forintos eldobható készülékek feleslegessé váltak.

©

Gyakorlatilag két dolog tartja életben ezeket a gépeket: egyrészt sokszor víz alatti fotózásra is képesek, míg az ilyen funkcióval bíró profi gépek a jóval magasabb árkategóriákban találhatók, másrészt pedig a vintage esztétikához és a tökéletlen képi világhoz való vonzódás trendje.

Amerikában 2004-ben megpróbálkoztak korszerűsíteni az egyszer használható fényképezőgépeket, de a digitális változat nem aratott túl nagy sikert, főként az analóg elődökhöz képest is alacsony képi minőség miatt. Az eldobható digitális gépeknek aztán az tett be végleg, amikor a hackerkultúra őket is elérte: a korlátozott kattintásszámot gyorsan kijátszották a hozzáértők.

8. Távirat

Miközben évről évre jön egy hír, hogy melyik országban szüntették be a táviratozást (India 2 éve, Ausztrália 4 éve, Szlovákia 8 éve, de például Svédország már 13 éve meghozta ezt a lépést), az európai országok nagyobb részében még mindig igénybe lehet venni ezt a szolgáltatást. Több országban, például Hollandiában vagy az Egyesült Államokban viszont már nem a hivatalos posta, hanem független cégek foglalkoznak a kommunikáció ezen formájával.

A kezdetben morzekóddal, távíróval küldött üzeneteket később telexgépeken továbbították, majd a postahivatalok is átálltak a számítógépes üzenetküldésre. Persze egy idő után erre sem volt mentség, az SMS-ek, majd az internet, az e-mailek és a Facebook-chat világában már tényleg kisebbségbe kerültek azok, akik ezt az idejétmúlt távközlési formát részesítették előnyben.

©

2012-es adatok szerint azért még mindig 200 ezer táviratot adtak fel Magyarországon, így még idén májusban is kedveskedett a szolgáltatás szerelmeseinek a Magyar Posta: 11 új dísztávirat és 4 új gyásztávirat közül csemegézhettek az érdeklődők.

Elég drága hobbiról van szó egyébként, egy egyszerű oldal elküldése 2770 forintba kerül, ha mindezt hétvégén, díszlapon és sürgősségivel szeretnénk megtenni, az már több mint 7 ezer forintba is kóstálhat.

9. Telefonkönyv

A telefonkönyv, mint szó már önmagában nem azt jelenti a Z és alfa generáció számára, ők kapásból az okostelefonon keresnék. A mobiltelefonok előtt azonban még a vaskos papírkötegek jelentették a telefonkönyvet, amit évente kiadtak, aztán a régiek mehettek a papírgyűjtésre.

A kilencvenes évek közepén már indultak internetes telefonszám-adatbázisok, de itthon soha nem váltak igazán népszerűvé. A nyomtatott telefonkönyvek a vezetékes telefonhasználat csökkenésével egyre feleslegesebbé váltak, egyes amerikai városok odáig merészkedtek, hogy 2012-ben törvényben tiltották meg a további gyártásukat, a telefonkönyvek előállítása és terjesztése során keletkező káros anyagokra és hulladékra hivatkozva.

©

Itthon azonban még ma is léteznek, a különböző szolgáltatók különböző méretben, terjedelemben és területeken jelentetik meg a nyomatott adattárakat, amelyek általában pluszköltséget jelentenek a szolgáltatónál előfizetett felhasználók számára.

Érdemes azonban vigyáznia annak, aki még mindig vágyik a telefonkönyvben való megjelenésre: az elmúlt években több alkalommal jelentek meg olyan csalók, akik a hivataloshoz nagyon hasonlító csekkek kiküldésével próbálnak meg pénzt kicsikarni a gyanútlan emberektől.

10. Telefonfülke

Nem csak London védjegye a telefonfülke: 2000-ben, a nagy mobilbumm hajnalán még Magyarországon is virágzott a nyilvános telefonálás, ekkor 30 ezer telefonfülkét üzemeltetett a Telekom. Ez a szám 2013-ra 8 ezerre csökkent.

Nőtt viszont a fülkéken elkövetett vandalizmus, a kihasználatlanság miatt pedig a karbantartásuk sem számít prioritásnak. Az útszéli fülkéket legfeljebb akkor használják az emberek (már ha működnek, és ez a kisebb településeken egyáltalán nem biztos), ha éppen lemerült a mobiljuk, és nagyon sürgősen kell intézni egy telefont – de sokkal nagyobb eséllyel veszik igénybe a kiemelt helyeken (pályaudvarok, repülőterek, vendéglátóhelyek) található egységeket.

©

Mivel a szolgáltatók sok helyen kivonulnak a fülkék mögül, de fizikailag gyakran nem bontják le a boxokat, alternatív megoldásokkal rukkolnak elő a városvezetések: New Yorkban wifi-állomásokat, Londonban mobiltöltő-állomást, Bécsben pedig könyvespolcokat varázsolnak belőlük.

11. Tudakozó

A 198-as számról egy korosztálynak ugrik be egyszerre az, hogy Tudakozó, de a fiatalabbak közül is sokan emlékezhetnek még a Tudakozó plusz reklámjára, vagy a "Mi a manó?" kampányra. A Google korában (vagy akár a gyakorikerdesek.hu korában) azonban már inkább tűnik komikusnak az a koncepció, hogy fizessünk egy bárki számára hozzáférhető információért – főleg, hogy lényegében a diszpécserek is ugyanazokat az online keresőket használják.

Tavaly az NMHH kisebb átalakítást hajtott végre a rendszeren, és ma már a korábbinál is bonyolultabb 11800-as számon lehet elérni a belföldi tudakozót, ahol a lakossági és üzleti előfizetők telefonszámairól lehet érdeklődni, ha az ügyfelek korábban hozzájárultak a közlésükhöz.

©

12. Írógép

Az 1860-as évekbeli feltalálásától kezdve nagyjából százhúsz évig, a számítógépek széles körű elterjedéséig volt a szöveg-előállítás egyeduralkodója, de ma már leginkább csak a retróhullám jegyében lehet kapni néhány régiségboltban vagy műszaki antikvitásokat áruló üzletben – a fejlődő országokban azonban még mindig nagy népszerűségnek örvend.

A mai gyerekek már értetlenül állnak az írógép koncepciója elé, és megmosolyogják azt: a Kids React to Technology (Gyerekreakciók a technológiára) című Youtube-videósorozat egyik részében 6-14 éves kölyköket szembesítettek egy-egy írógéppel, akik elmondásuk szerint már csak filmeken és régi fotókon láttak olyat, a működésük pedig amúgy is túl bonyolult.

©

Mark Twain volt az első, aki gépelt oldalakkal állt a kiadója elé (1883-ban), később, Hemingway és Kerouac – két notórius írógépmániás – korában már bevett szokás volt gépelni, vagy valakinek diktálva gépeltetni a nagy regényeket. De vannak, akik nem adták meg magukat a digitális forradalomnak: Hunter S. Thompson 2005-ös haláláig használta a masinát, Cormac McCarthy pedig a mai napig az Olivetti Lettera 32-es gépen ír – 1963-ban vásárolt példányát 2009-ig használta, majd miután azt 254 ezer dollárért elárvereztette, 20 dollárért megvette a gép pontos mását.

Ma már persze léteznek okostelefonos appok, amik az írógéphasználat élményét ígérik (például a Tom Hanks nevével fémjelzett Hanx Writer), de olyan online hangmúzeum is létezik, ahol egyéb retró hangok mellett az írógépen körmölés szívmelengető zaját is felidézhetjük.

13. Szótárgép

A nyomtatott szótárakat az interneten ingyenesen elérhető oldalak ellenére sem kell elégetnünk, köszönhetően azok pontatlanságának – amikor például egy rövid angol szónak harmincnégy magyar megfelelője van, jól jön a szótárszerkesztők által nyomtatásba vitt magyarázat, az általuk megadott példamondatok. És ha még a Google sem tud normális online fordítóprogrammal előrukkolni, akkor nagy csodát ne is várjuk ezen a téren.

©

Viszonylag gyorsan lecsengő, de ettől függetlenül nagy szenzáció volt viszont a kilencvenes években a szótárgép. A hordozhatósága miatt vonzó, kinyitható kis gépek egymásra licitáltak: 80 ezer, 150 ezer, 300 ezer szót tartalmaztak.

Aztán két szék közül a földre huppantak: az internetes szótárak bővebb adatbázissal dolgoztak, a kéziszótárak pedig pontosabbak voltak, így semmi szükség nem volt arra, hogy még egy kütyü foglalja a helyet a zsebben.

14. PDA

Aki az ezredforduló környékén előfizetője volt a különböző, PC-vel kezdődő nevű magazinoknak, az bizonyára hallott a számítógépek jövőjének kikiáltott PDA-ról, vagyis a digitális személyi asszisztensről. Hogy a millenniumi tech-forradalom mennyire kiszámíthatatlan volt, jól jelzi, hogy néhány évvel később, vagyis ma, már az okostelefonok rövid életű elődjének nevezik.

Rengeteg néven futottak a különböző változatok, Pocket PC (zsebszámítógép), palmtop (tenyérszámítógép), és általában azt tudták, amit egy kezdetleges okostelefon: internetböngésző, játékok, óra, címjegyzék, számológép, naptár, szövegszerkesztő és más alkalmazások is futottak rajtuk. Fekete-fehér és színes modellek is készültek, utóbbiak már videolejátszásra is alkalmasak voltak, többségük érintőképernyővel működött.

©

Természetesen ez a kütyü is az Apple nevéhez köthető, először az 1992-es CES-en hangzott el a PDA kifejezés John Sculley cégvezér szájából, a rá következő évben pedig piacra is dobták az Apple Newtont, ami aztán sosem lett igazán nagy siker, sőt 1998-ban be is szüntették a gyártását, és a mai napig az Apple legnagyobb kudarcai közt tartják számon.

1996-ban dobta piacra a Nokia a 9000 Communicator nevű modelljét, ami számos PDA-képességgel is bírt, rámutatva arra, hogy a zsebszámítógépek funkcionálisan már csak egyféleképp fejleszthetők még tovább: ha telefonálni is lehet rajtuk – ezzel szépen lassan beindult az okostelefon-forradalom.

15. Tamagocsi

Ha a kilencvenes éveket egyetlen, két ujjal fogható tárggyal szeretnénk érzékeltetni, akkor az biztosan a japán digitális háziállat-készülék, a tamagocsi lenne. Pedig Kilencvenizmus című könyvben is kiemelt helyet érdemlő eszközt, Jokoi Akihiro és Maita Aki találmányát csak 1996 novemberében dobta piacra a Bandai nevű tokiói cég (ami a Mattel és a Hasbro után a világ harmadik legnagyobb játékokat forgalmazó vállalata).

Az eredeti és egyben a legtöbb utánzatot kiváltó készülék egy tojás alakú műanyagba rejtett kijelzőből és három gombból állt. Hogy a kis digitális kedvencünket egészségesen és boldogan tartsuk, etetni kellett, játszani kellett vele, és igen gyakran fel is kellett utána takarítani, ha nem tanítottuk meg a szobatisztaságra. Ja, és – legalábbis az eredeti változatban – ha betegség, vagy szimplán az öregedés miatt meghalt a lényünk, akkor annak tényleg annyi volt. A tamagocsitemetők jelensége kora esti riportműsorok tárgya lett.

©

Bár különböző telefonos alkalmazások még próbálják a tradíciót továbbvinni, a Youtube-nak hála videós bizonyíték is van arról, hogy a mai gyerekek mit kezdenek a tenyérnyi kütyüvel: kábé semmit. Unalmasnak és zavarosnak találják – a felpörgetett okosvilágban egy ilyen, digitális életre szóló játéknak, úgy tűnik, nincs helye.

A lista nyilván nem teljes. Ha van olyan tárgy, ami még 20 éve mindennaposnak számított, és mára (szinte) eltűnt, és önöknek hiányzik, kérjük írják meg az [email protected] címre!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Varga Judit: A Fidesz fog dönteni a saját sorsáról

Varga Judit: A Fidesz fog dönteni a saját sorsáról

Még nem találták ki, hogyan fognak össze, de Gyurcsányt nehezen tudná kihagyni az ellenzék

Még nem találták ki, hogyan fognak össze, de Gyurcsányt nehezen tudná kihagyni az ellenzék

Koronavírus: a WHO szerint még nincs globális vészhelyzet

Koronavírus: a WHO szerint még nincs globális vészhelyzet

Australian Open: Fucsovics simán továbbjutott, Federerrel is játszhat

Australian Open: Fucsovics simán továbbjutott, Federerrel is játszhat

Australian Open: Federert kellene vernie Fucsovicsnak a nyolcaddöntőben

Australian Open: Federert kellene vernie Fucsovicsnak a nyolcaddöntőben

Viszik a pénzt a távozó britek, csúcstalálkozót hív össze az Európai Tanács elnöke

Viszik a pénzt a távozó britek, csúcstalálkozót hív össze az Európai Tanács elnöke