A Journal of Family Issues havilapban nemrégiben közölt tanulmány szerint a házasságban előforduló konfliktusok gyakorisága – és annak változása – nem az együtt töltött idő hosszától függ. Claire M. Kamp Dush, az Ohio Egyetem és Miles G. Taylor, a Florida Állami Egyetem kutatói állítják, a párkapcsolat jellege a döntő tényező.

Ezek szerint az amerikai családkutatók négyféle házasságtípust különböztetnek meg: ellenséges, lobbanékony, elkerülő és támogató.

A kevés konfliktusról beszámoló párok nagy többségére (54 százalékára) az a jellemző, hogy közösen döntenek a különféle kérdésekben, és a kapcsolatukkal elégedettnek mutatkoznak. Hisznek a tradicionális, egész életre szóló házasságban, a válás is ritka náluk.

A csekély számú konfliktust megélő párok másik csoportja (6 százalék) az elkerülő kategóriába sorolható. Ezeket a házasságokat jellemzően csak a tradicionális „szerepiránytűk” tartják együtt, a hagyományos nemi szerepek jellemzik. A férj általában nem vesz részt a háztartási munkákban, a felek kevésbé elkötelezettek a másik iránt, nem tesznek erőfeszítéseket a kapcsolat építéséért – itt is ritka a válás.

A házasságok 20 százaléka bizonyul lobbanékonynak, magas konfliktus- és közepes vagy magas boldogságszinttel.

A maradék 20 százalékban pedig a felek egymás iránt ellenségesnek mondhatók, és nagyon valószínű a válás.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.