1. Ragaszkodjunk a valósághoz! Ha aggódunk amiatt, hogy a gyerek étkezési szokásai sajátságosak, kérjük ki az orvos véleményét. Ha a szervi problémák kizárhatók, véssük jól eszünkbe, hogy nincs miért aggódnunk.

2. Állítsuk le az információáradatot! Az internet és az ismerősök kimeríthetetlen forrásai a hasznos tanácsoknak és tapasztalatoknak, de a tévhiteknek is. Mindig akad ismerős, aki látszólag sikeresebb a gyereknevelésben, aki magabiztosabbnak tűnik, vagy aki jobban tudja. Az összehasonlítgatás nem segít a kétségeken, csak még bizonytalanabbá tesz.

3. Maradjunk semlegesek! Ne dicsérjük, szidjuk vagy jutalmazzuk a gyereket az evés miatt. Az evés természetes, mindennapi dolog, azért tesszük, hogy életben maradjunk, nem azért, hogy kapjunk érte valamit.

4. Fogadjuk el, hogy a gyereknek is van ízlése! Ne erőltessünk semmit, és főleg ne reagáljunk indulatosan. Ha tudunk, ajánljunk fel egy-két választási lehetőséget.

Azért tesszük, hogy életben maradjunk

Shutterstock

5. Ne legyünk képmutatók! Ha a család jellemzően a lakásban szétszóródva eszik, eltérő időpontokban, ne várjuk el a gyerektől, hogy ő vallásos pontossággal, késsel-villával fogyassza el az ebédjét. A gyerek étkezési nevelése jó alkalom lehet arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki: például a közös evést. Viszont ha olyasmire próbáljuk ránevelni a gyereket, amit mi magunk sem szeretünk, az valószínűleg nem lesz hiteles.

6. Teremtsünk oldott, kellemes légkört! A gyerekek ugyanúgy megérzik a feszültséget, mint a felnőttek, még ha leplezni próbáljuk is. Beszéljük meg a problémákat az evés előtt!

7. Legyünk következetesek! Ha szabályokat állítunk fel az étkezéssel kapcsolatban, ragaszkodjunk a betartásukhoz – a szabályok megszegése ne legyen jutalom.

8. Főzzünk együtt! Amennyire lehet, vonjuk be a gyereket az étkezés előkészítésébe.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.