Ahogy anya etet, nemcsak a testi és lelki egészségünket, de még az ökológiai lábnyomunkat is meghatározza
Az élet első ezer napján a megfelelő táplálás azért is különösen fontos, mert az akkor rögzült szokások végigkísérik a felnőttkort. Dr. Pászthy Bea gyermekorvos, gyermekpszichiáter írása.
A születést követően az anya-gyermek kapcsolat minősége alapvető fontosságú a későbbi személyiségfejlődés szempontjából. E jelentős kapcsolat legelső megnyilvánulása a tápláláshoz, a szoptatáshoz kötődik. A szülés utáni első nagy kérdés: szoptatni vagy nem szoptatni? A magyar nők hozzáállása kiemelkedő Európában: tízből kilencen szeretnék szoptatni újszülöttjüket.
A szoptatás a modern társadalmakban nem veleszületett képességük az anyáknak, hanem tanult viselkedés, ami szakmai támogatással jelentősen megsegíthető. A nők szoptatással kapcsolatos attitűdje a várandósság 32. hete előtt kialakul, ezért az ebben az időben kapott szakmai felkészítés meghatározó lesz a szoptatás kimenetelére. A hatékonyságot az édesapával együtt történő felkészítés jelentősen javítja. Az anyatejes táplálás tehát születési súlytól, alapbetegségtől függetlenül az elsődlegesen választandó táplálási mód, ellenjavallat rendkívül ritkán fordul elő.
Az anyatejes táplálás előnyei
A korai táplálásnak komoly jelentősége van a későbbi evési magatartás kialakulásában. A legújabb nemzetközi kutatási eredmények szerint a szoptatott gyermekeknél ritkábban alakul ki elhízás, valamint alacsonyabb a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük. E jótékony hatások felnőttkorban is kimutathatók. Átfogó kutatások igazolják, hogy az első négy-hat hónap során az alacsonyabb fehérjetartalmú táplálék előnyös a gyermekkori elhízás megelőzése szempontjából. Az anyatej ennek kiválóan megfelel, hiszen az első hónapban jellemző 14,0 g/l fehérjetartalom a negyedik hónapra 8 g/l–re csökken, ami épp megfelel a csecsemő igényeinek. Ezek a paraméterek akkor tudnak megvalósulni, ha az édesanya változatosan, egészségesen táplálkozik.
Az anyatejnek a csecsemő számára tehát ideális az összetétele, tápanyagtartalma. Emellett élő immunanyagokat tartalmaz, amelyek a környezetben lévő kórokozóktól védik is gyermeket. A szoptatás csökkenti az allergiás megbetegedések kockázatát, és gyulladáscsökkentő hatása is van. Az egészséges bélflóra kialakulásában szintén jelentős szerepe van az anyatejes táplálásnak. A bélflóra működik közre a táplálék lebontásában, feldolgozásában és az immunrendszer támogatásában, sőt a központi idegrendszer fejlődéséhez is hozzájárul.
Időre vagy igény szerint?
A szoptatás különösen szoros kapcsolat a kisbaba és az édesanya között, ami a meghittségen túl tehát élettanilag is előnyös a gyermek számára. Míg a természeti népeknél az újszülöttek folyamatosan az anyjukra kötve töltik idejüket, akik a legkisebb jelzésre is megszoptatják őket, a modern kultúrákban a szoptatás időzítését az épp aktuális divathullámok vagy hiedelmek határozzák meg. Itt következik az anyák második nagy kérdése: időre kell etetni a babát vagy igény szerint?
Sok édesanya kap egymásnak ellentmondó információt, tanácsot, és már ezen a ponton szorongani kezd, vajon jól csinálja-e. Az egyértelmű válasz erre a kérdésre, hogy az igény szerinti szoptatás a helyes, mert a gyermek későbbi egészséges táplálkozási magatartásának kialakulása szempontjából ez az egyik legfontosabb védő tényező. Sem az óramű pontosságú, a csecsemő igényeit teljesen mellőző szoptatás, sem az állandó egymásba érő szoptatás és azt követő azonnali súlymérés nem helyes gyakorlat.
Az anyai önbizalom
A szülés után a legtöbb édesanya tele van kétséggel, hogy képes-e ellátni az újszülöttjét, jó anyja tud-e lenni a gyermekének. Ezek természetes érzések, amelyek elfogadó, támogató párkapcsolatban és családi közegben hamar elmúlnak, az anyai önbizalom megerősödik. Gyakran azonban az édesanya belső bizonytalansága vagy a családtagok által elvárt anyaszerepnek való megfelelés vezet szorongató teljesítménykényszerhez, amely a gyermek állandó táplálásában és súlyának folyamatos ellenőrzésében nyilvánul meg. Az édesanyát ki kell szabadítani ebből a teljesítménykényszerből, a megfelelni akarásból, ebben az apának és a családtagoknak kiemelt szerepük van.
Csak az önbizalommal teli, felszabadult, kiegyensúlyozott, átadott állapotban lévő édesanya tud jól összehangolódni a csecsemőjével, ami az alapja a sikeres korai kötődésnek és a csecsemő egészséges fejlődésének. A korai sikeres szoptatás és összehangolódás nagymértékben csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulását. Nagyon fontos, hogy az első napokban az anya együtt legyen a csecsemővel, hangolódjanak egymásra, igény szerint szoptassa őt.
Az édesanya ebben az időszakban tanulja meg, hogy megfelelően reagáljon gyermeke jelzéseire, csak akkor csillapítsa a baba feszültségét szoptatással, ha azt láthatóan az éhség okozza, és nem más tényező, például hasfájás, kényelmetlenség vagy gyengédségigény. A csecsemő így képes lesz megkülönböztetni különféle testi (éhség) és érzelmi (szeretetigény) szükségleteit egymástól, és ez lesz az alapja annak, hogy a későbbi életkorokban az evés ne a szeretetigény, a gyengédség iránti vágy kielégítésére vagy stresszoldásra, illetve megnyugtatásra szolgáljon. Ez az időszak az egészséges evés kialakulásának bölcsője.
Az ízek felfedezése
A járás és a beszéd elindulásakor a gyermek nagy lépéseket tesz az önállóság útján, már nem az anya része többé, hanem világfelfedező. Stresszes korszak mind a gyermek, mind a szülők számára. Ekkor megy először közösségbe, és az anyák általában ekkor mennek vissza a munkába. Ekkor lesz nyilvánvaló, kiből lesz rossz evő, kiből túlevő, kiből válogatós vagy falánk. Ebben az időszakban fedezik fel a gyerekek, hogy egyedül is tudnak enni, új ízeket, új textúrákat kóstolnak meg. Érdemes bátorítani őket. A szülők felelőssége, hogy mi kerül az asztalra. Ha jobban belegondolunk, hogy tulajdonképpen abból épül fel a testünk, amit megeszünk, akkor a gyermek táplálása komoly felelősség. Igyekezni kell életkorhoz megfelelő, jó minőségű tápanyagokat összeválogatni, melyek a gyermek testi, szellemi fejlődését szolgálják.
Ebben az időszakban sok gyerek annyira el van foglalva a világ felfedezésével, hogy időnként még enni is elfelejt. Illetve kisdedkorban alakul ki a saját ízlésvilága, ilyenkor gyakrabban lesz válogatós, vagy eszik kevesebbet. Ekkor jön a szülők részéről a tukmálás, ami helytelen. Az erőltetett etetés rossz hangulatú, kényszer, tehát kerülendő. A szülőnek meg kell értenie, hogy a dackorszakba beletartozik az étellel szembeni ellenállás is, hisz a gyermek ekkor jelöli ki a saját határait, ekkor alakul ki és erősödik meg az éntudata. Nem érdemes ügyet csinálni az evésből, a könyörgés, alkudozás, büntetés és jutalmazás nem vezet célra.
Célravezető azonban a jó hangulatú közös étkezések bevezetése a család mindennapos rutinjába. A család összetartó erejének fokmérője a közös étkezések száma. Orvosi praxisomban szomorúan tapasztalom, hogy a családok jelentős része hetente kevesebb, mint három alkalommal ül le közösen étkezni. Pedig ezek az alkalmak nagyban segítik az egészséges evési magatartás kialakulását. Számoljunk le azzal a buta tévhittel, hogy „magyar ember evés közben nem beszél”, mert az étkezések jó hangulatához az élménymegosztás, a beszélgetés is hozzátartozik. A táplálkozásnak és a hozzá kapcsolódó mindennapi rítusoknak fontos a kapcsolatteremtő, közösségépítő szerepük is.
Stresszevés, unalomevés, nassolás
Sajnos otthon és a legtöbb közösségi helyzetben a gyerekek édességet kapnak, ha jók voltak, ha jó jegyet hoztak, ha ünnepelnek, így kialakul az édes íz preferenciája. Ez az ízélmény nagyban hasonlít ahhoz az anyatejélményhez, amely csecsemőkorban a megnyugvást, a biztonságot jelentette. Tehát stresszhelyzetben sok gyermeknek (és felnőttnek is) a válaszreakciója a szénhidrátevés.
Már a két év alatti kisgyerekekre is jellemző, hogy „kiakadnak” valamin, és a mindennapos, átélt frusztráció feloldására az anyától kérnek segítséget: odamennek, odabújnak hozzá vigasztalásra. Ilyenkor egy ölelés, kedves szó elég nekik, és már folytatják is a világ felfedezését. Ha azonban ilyenkor az anya nem elérhető, vagy elérhető, de nem reagál kellő módon, a gyermek – ahogy csecsemőkorában is tette – orális megnyugtatást keres, és a nassolásra fog rászokni. Ha ez többször ismétlődik, már nem is az anyját fogja keresni, hanem az ennivalót, amellyel megnyugtathatja magát. Ezért lényeges, hogy ne legyen elől hagyott, a gyermek számára bármikor elérhető rágcsálnivaló.
Összeszokott ritmusban
Ahogyan csecsemőkorban az igény szerinti táplálás során összeszokott a mama és baba, és kialakult egyfajta étkezési ritmus, hasonló ritmust kell megtartani a későbbiek során is. Amint elkezdjük kanállal etetni a gyermeket, legyen helye, ideje és időtartama az étkezésnek. Ez nem azt jelenti, hogy mereven minden étkezés, mindennap ugyanakkor kezdődjön, de el kell kerülni azokat a szituációkat, amikor egy-két órával elcsúszik vagy kimarad az étkezés, mert ekkor a kisgyermek feszült, hisztis lesz az éhség miatt, és önkéntelenül is létrehozzuk azt a helyzetet, hogy az evés és a feszültségoldás szorosan összekapcsolódjanak.
Egyre többször hallom, hogy szülők a gyereket mesenézés, meseolvasás közben etetik, vagy a nagyobb testvért kérik meg, hogy szórakoztassa őt evés közben. A kicsi ilyenkor nem figyel az étkezésre, hanem szinte öntudatlanul, a mesébe feledkezve vagy játszva eszik. Így nem érzékeli saját igényeit, hogy éhes-e még, nem élvezi az ízeket, nem érzi a teltségérzetet. Ez egyenes út a túlevészavar (binge eating disorder) kialakulásához, ami túlsúlyhoz, elhízáshoz vezet.
400 gramm
Az élet első ezer napján a megfelelő táplálás nemcsak a kisgyermekkori egészség miatt fontos, de azért is, mert az ekkor rögzült szokások végigkísérik felnőttkorunkat. Vagyis az elhízásra való hajlamot nemcsak a génjeink határozzák meg, hanem a korai táplálás is. Az első lépés, hogy mindig a gyermek életkorának megfelelő energiamennyiséget biztosítsuk számára, ebben az életkorban tilos fogyókúrázni. Mindennap szerepeljen teljes értékű fehérje az étrendjében, amely változatos legyen. A húsok, húskészítmények mellett a tejre, a tejtermékekre a megfelelő kalciumbevitel miatt fontos odafigyelniük a szülőknek, a fehér lisztből készült péksüteményeket pedig teljes kiőrlésű pékáruval váltsák ki. Fogyasszanak a gyermekek napi 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt, amelyből legalább egy adag nyers legyen. Így nemcsak rostban gazdag táplálékhoz jutnak, de a rágás miatt a fogazat is ép marad.
Evés és mentális egészség
Számos tanulmány alátámasztja a diéta összetételének szerepét a mentális zavarok megelőzésében. Egy viszonylag új metaanalízis 13 klinikai vizsgálat adatainak elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy a mediterrán étrend csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét és a kognitív funkciókat is kedvezően befolyásolja. A gyermekek és serdülők szénhidrát- és zsírdús táplálkozása viselkedészavarok kialakulására hajlamosít. A kora gyermekkori étrendnek maradandó kihatása van a későbbi mentális egészségre. Az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott, boldog gyermekkor biztosítása is kiemelkedően fontos az egészséges személyiségfejlődés szempontjából.
Házi koszt, levespor vagy gyorsétterem?
A betegeimmel beszélve világossá vált, hogy az anyák egy része alig főz, inkább előre csomagolt, elkészített ételeket vásárol, porokból készít ennivalót, vagy gyorséttermi ételekkel eteti a családot. Ez nagyon szomorú gyakorlat. Az élet és az étel szó hasonló hangzása gyönyörűen jelzi azt a mondást, hogy „az vagy, amit megeszel”. Az elfogyasztott étel minősége nagyban befolyásolja az életünket, testi és lelki egészségünket, s főként a felnövekvő gyermekek egészségét. A növekedésben lévő gyermek minden egyes sejtje képződéséhez a táplálékból származó anyagokat használja fel, ezekből épül fel minden porcikája. Ha ezek az anyagok frissek, egészségesek, vegyszermentesek, akkor a gyermek egészségesen fog fejlődni.
A házilag elkészített ennivalókkal szemben a gyorséttermi ételeket (angolul: „junk food” vagyis „szemét étel”), illetve az előre elkészített csak felmelegítésre váró ételek, tele vannak transzzsírsavakkal, kalóriával, különböző adalékanyagokkal, ízfokozókkal. A transzzsírsavak kerülése azért rendkívül fontos, mert kedvezőtlenül befolyásolja a koleszterin-egyensúlyt, emeli az LDL-koleszterin szintjét, és csökkenti a védő HDL-koleszterinszintet. A koleszterinszint kóros változásai, valamint az ezt kísérő egyéb folyamatok szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
A dobozos, zacskós ételekre nagyon könnyű rászokni, mert bár nem finomak a szó szoros értelmében, azonban rengeteg cukrot és ízfokozót tartalmaznak, mely épp az előbb említett édesíz preferenciát elégíti ki és tulajdonképpen függővé teszi a fogyasztót. Az előre elkészített ételek, csakúgy mint a gyorséttermek kínálatai rengeteg mesterséges színezéket, tartósítóanyagot, nátriumot, sót, jóval több kalóriát és jóval kevesebb rostot tartalmaznak, mint a házi koszt. A megfelelő mennyiségű rost bevitele a bélrendszer egészsége szempontjából elengedhetetlen.
A leggyakoribb krónikus gyermekkori betegség
A legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből nyolcan pedig felnőttként is súlytöbblettel küzdenek majd. Magyarországon a hat-nyolc éves gyermekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott (fiúk 20,5, lányok 22 százalék). A gyermekkori elhízás súlyos egészségügyi kockázatokkal jár, nagyobb eséllyel alakul ki többek között magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, asztma, depresszió, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek pluszkilókkal.
Ehhez képest nagyon meglepő annak a friss hazai felmérésnek az eredménye, miszerint az édesanyák sokkal inkább tartanak attól, hogy a gyermeküknek eltörik valamije, fertőző betegséget kap, de még a nátha miatt is jobban aggódnak, mint attól, hogy elhízik. Vagyis az elhízás a szülők többsége szerint nem betegség. Ezzel a szülői hozzáállással társadalmi szinten nagyon nehéz lesz változtatni a trenden.
A legnagyobb luxus ma
A fogyasztói társadalmakban megy a nagy fogyasztói verseny. Nagyon sokan költenek drága autókra, ruhákra, utaznak messzi tájakra, de közben nem törődnek azzal, hogy mivel táplálkoznak, vagy mit esznek gyermekeik. Azt gondolom, manapság a legnagyobb luxus az, ha egy család meg tudja magának engedni, hogy jó minőségű házi kosztot egyenek, az édesanya főzzön egészséges ételeket friss, vegyszermentes zöldségekből, a gyermek naponta többször gyümölcsöt kapjon, legyen egy olyan termelő, ahonnan a friss tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt be lehet szerezni. Vagy akár meg is lehet termelni.
Törekedni kell az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra, mellyel nemcsak családunk egészségét védjük, hanem a természetet is, hiszen ezzel kevesebb hulladékot termelünk, támogatjuk a fenntartható fejlődést, és kisebb ökológiai lábnyommal élünk a világban. A gyermekek, a felnövekvő generáció egészséges táplálása közös felelősségünk. Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyerekeinkre, és az sem, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra.
Több, mint az éhség elverése
Az evés a csecsemőkortól kezdve együtt jár az érzelmekkel. A szoptatás intim közelség a szeretett személlyel, az anyával. Az ölelés, az anya szívhangja, egymás testmelegének érzése adja a legfőbb örömet a babának élete első időszakában. Ez megerősíti a csecsemőt abban, hogy az evés több mint az éhség elűzésének eszköze: maga a biztonság, a szeretet.
Jóval később rádöbbenünk, hogy ezek a pozitív érzelmek nem egyenlők az evés keltette komfortérzéssel. Ám az alapvetően belénk kódolt üzenet mélyen él, és az evés sok bizonytalan, szorongással járó helyzetben oldja a feszültséget. Ha a gyermek szerető, érzelmileg biztonságos és kiszámítható közegben él, van önbizalma, érvényesnek és értékesnek éli meg önmagát, kevésbé van szüksége a biztonság- és szeretetigény kielégítésére evéssel.
Dr. Pászthy Bea PhD gyermekorvos, gyermekpszichiáter és pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának vezető egyetemi docense cikke rövidített formában a HVG Extra Pszichológia magazin 2019/1-es számában olvasható, amelyben az evés lélektanával foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
