„Anyukám még azok korosztályába tartozik, akik leérettségiztek, szakmunkásvizsgáztak, dolgozni kezdtek – ő is az első munkahelyén találkozott apámmal, két év múlva összeházasodtak, három év múlva megszülettem. Akkoriban még nem gondolkodtak azon, kell-e gyerek vagy nem, legfeljebb azon, hogy mikor. Nem volt divat az önmegvalósítás, tették, amit mindenki más” – mesélte a Nők gyermek nélkül 18 interjúalanyának egyike, a 35 éves Kincső. Szüleink, nagyszüleink idejében az volt az élet megkérdőjelezhetetlen rendje, hogy házasodunk, gyereket nemzünk majd nevelünk. Fel sem merült a gyerekvállalás miértje.

Biológiai lehetőségek

A legtöbben ma is úgy hiszik, akkor lehet valaki boldog, ha gyermeke születik, ám az utóbbi évtizedek gyökeres gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulásai – például a női szerep változása vagy a válások számának őrületes növekedése – mind-mind hatnak a gyermekvállalással kapcsolatos elképzelésekre. A nők egyre később vállalnak gyereket – körülbelül tíz évvel későbbre tolódott az első gyerek vállalása –, az előző évtizedben például már több gyerek született a harminc felettieknél, mint a huszonéveseknél.

Ezzel együtt, míg régebben 30 körül, ma inkább 45 éves kor körül zárják le a kérdést a nők, akkor könyvelik el, hogy nem lesznek anyák. Magyarországon jelenleg a 30 feletti nők egyharmada, a 35–39 éves nőknek pedig a negyede gyermektelen, miközben két évtizeddel ezelőtt a 35–39 éveseknek mindössze a tizede nem szült.

Bár hallunk nagymamakorban szülő nőkről, a biológiai képességeink mégiscsak korlátot szabnak a gyerekvállalás életkori lehetőségeinek. Mindemellett az életkoron kívül minden nő sok más tényezőt betesz az egyenletbe, amikor a gyerekvállalás kérdéséről és idejéről gondolkodik.

Sokféle hasonló kérdés

A mai fiatalok mintha sokkal tudatosabban, felelősebben állnának a gyerekvállaláshoz. Átgondolják, akarnak-e egyáltalán gyereket, alkalmasak-e az anyaságra, illetve azt is, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a párkapcsolatukban, ha úgy alakulna, tudnák-e egyedül nevelni a gyereküket. Néhány éve még nem is hallottunk klímaszorongásról, nem foglalkoztunk a túlnépesedéssel, ma viszont már egyre többekben megfogalmazódik, szabad-e egyáltalán gyereket vállalni a klímaváltozás korában.

A gyerekvállalás kapcsán a párkapcsolat hiányát vagy minőségét, anyagi helyzetüket, karrierjük alakulását is mérlegelik a nők. Hatással van rájuk továbbá az eredeti családjuk, nemcsak a traumatikus események vagy az alkoholista szülők, hanem például a férfi és a nő szerepéről kapott minták is. Ha meg is érik valakiben a gyerekvállalás vágya, rokonok, idős szülők, nagyszülők ápolása is lekötheti a nők energiáit. Különböző betegségek is szerepet játszhatnak a döntésben, például öröklődő betegségek továbbadásának kérdése, ahogy a lemondás, a szabadság elvesztése is, és van, aki a kiegyensúlyozott párkapcsolatát szeretné megvédeni a gyerektől.

Szalma Ivett családszociológus, a téma kutatója szerint egyéb családpolitikai, szociális tényezők is szerepet játszanak a gyerekvállalásban: „A magyar családpolitika bőkezű, de nem csak a gyermekgondozási díj vagy a bölcsődei férőhelyek tartoznak ide. Az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiaci helyzet mind a családpolitikát érintő szakpolitikák. Sokan nem szívesen mennek állami kórházba szülni, vagy aggódnak, hogy megfelelő oktatásban részesítik-e majd a gyereküket. Amikor valaki a gyerekvállalásról gondolkodik, azt is átgondolja, szociális megfontolásokból képes-e gyereket vállalni. Ma már az is felmerül, mi lesz, ha elhagy a partnerem, vagy ha ráadásul munkanélküli leszek, és csak kilencven napig kapom a munkanélküli-segélyt. Ezek mind gátló tényezők lehetnek.”

Olvassa tovább Tanács Eszter cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, melyben életciklusainkkal foglalkozunk. Keresse az újságosoknál, de meg is rendelheti. A koronavírus járvány-miatt e-könyvként is választhatja.

A szerző könyve a Nők gyermek nélkül, olvasói kezdeményezésre Facebook-csoport alakult a témában.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.