Mert döntéseket kell hoznunk minden egyes nap.
Míg egyeseknek folyamatos küzdelem az egészséges életmód, mások játszi könnyedséggel birkóznak meg vele. Mi lehet a titkuk?
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói szerint a magyarázat a személyes életcéloknál keresendők – olvashatjuk a Health Psychology oldalain.
Elméletük szerint az egészséghez fűződő döntések, akármilyen jelentéktelen helyzethez kapcsolódnak is (például választhatunk lift és lépcső között), belső konfliktussal járnak. Ennek mértéke azonban eltérő lehet.
Feltevésük szerint akiknek stabil az életcéljuk, azoknál kisebb feszültséget okoz meghozni ezeket a hétköznapi döntéseket az egészségükért, mint elveszettebb társaiknak.
A kísérletben túlsúlyos emberek vettek részt, akiket előbb az életükre ható főbb célokról kérdezték, majd mozgást, edzést hirdető, egészségtámogató üzeneteket mutattak nekik.
Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) követték nyomon, hogy az üzenetek mekkora aktivitást váltanak ki azokon az agyterületeken, amelyek a döntési bizonytalansághoz kapcsolódnak.
A kutatók sejtését messzemenőkig igazolták az eredmények.
Az erősebb életcéllal rendelkezők, kisebb agyi aktivitás mellett, inkább értettek egyet az egészségmegőrző üzenetekkel, mint a céljaikban bizonytalanabb társaik. Az agyi aktivitásból ráadásul megbízhatóan lehetett következtetni az egyén egyetértésére vagy ellenállására is.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a bizonytalan jövőre való felkészüléssel foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
