Az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (attention deficit hyperactivity disorder – ADHD) körülbelül minden tizennegyedik, 18 év alatti gyereket érint, és becslések szerint 50 százalék azok aránya, akik a felnőtt életüket is ADHD-val élik. Az érintettekre jellemző a hiperaktivitás, az impulzivitás, és koncentrációs nehézségekkel küzdenek– olvasható a Nature Mental Health című szaklapban.

E mellett minden második ADHD-s gyermeknél megmutatkozik az érzelemszabályozás zavara, és gyakran a gyógyszeres kezelés sem eléggé hatékony – erre a megállapításra jutott idén közös tanulmányában a kínai Fudan Egyetem és a Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló csoport.

Minden ötvenedik ADHD-val diagnosztizált gyermek esetében kimutatható volt valamilyen mentális zavar – például depresszió –, míg közel 30 százalékuk szorongással küzdött. Az érzelemszabályozás nehézségei miatt jellemzőek voltak a verbális és a fizikai kitörések is – jegyi meg a kutatást idéző Science Daily.

A kutatók az ABCD Study adatainak (ez egy hatalmas adatbázis, amelyben hosszú távon követik nyomon az Egyesült Államokban született gyerekek agyi fejlődését és mentális egészségének alakulását) elemzése során több korábbi tudományos vélekedést is cáfoltak. Több mint hatezer ADHD-s gyermek adatait összevetve arra jutottak, hogy az érzelemszabályozással kapcsolatos nehézségek és más tipikus tünetek – szemben a korábbi adatokkal – nem kognitív, azaz nem észleléssel, értelmezéssel összefüggő hátterűek.

A tudósok agyi képalkotó vizsgálatok analízise során megállapították, hogy az agy úgynevezett pars orbitalis elnevezésű régiója kisebb méretű az ADHD-val összefüggő érzelemszabályozási problémákkal küzdő gyerekek esetében. Ez azért fontos megállapítás, mert ez a régió fontos szereppel bír a kommunikáció, az érzelmek megértése és feldolgozása, illetve a viselkedésszabályozás területein. E megfigyelés magyarázatot adhat az ADHD-ban érintettek viselkedésére – hívta fel a figyelmet a Science Daily cikke.

Ha a pars orbitalis nem fejlődött ki megfelelően, akkor az egyénnek kommunikációs és érzelemszabályozási nehézségei támadhatnak – következtetett Barbara Sahakian brit neuropszichológus, Cambridge-i Egyetem neves professzora. Szerinte az új ismeretek segíthetnek jobban megismerni és megérteni az ADHD-val küzdő gyerekek nehézségeit, és az első lépést jelenthetik az új terápiák megtalálásában.

Érdekli az ADHD, illetve a neurodiverzitás? Keresse a legújabb HVG Extra Pszichológia magazint, amelyben a jelenléttel, a figyelemmel foglalkozunk. Meg is rendelheti.