Finomságok egy másik bolygóról - a Marsbéli Boltot teszteltük
A nagy ételkiszállító cégek előnye, hogy olcsón tudnak elfogadható minőségű ételeket tömegeknek kiszállítani.
A nagy ételkiszállító cégek előnye, hogy olcsón tudnak elfogadható minőségű ételeket tömegeknek kiszállítani. Egyre inkább szokás a menüket hírességekkel vagy éppen neves szakácsokkal hirdetni és hitelesíttetni, de ez még mindig nem feltétlen garancia a kiváló minőségre és az ízre. A piaci rést meglátva az elmúlt egy-két évben megjelent néhány pici cég, alternatívát nyújtva mind ízben, mind pedig minőségben azoknak, akik egy picit másra vágynak. Ételt ugyanis az rendel, aki arra rá van szorulva – nincs irodai menza, nem tud/nem akar főzni, vagy éppen nincsen rá kapacitása. Az ételrendelés mindenféleképpen kényszer, és mint olyan, nem mindig jó dolog. A legtöbb ételfutár hasonló ételeket kínál, gyárszerű előállítási módszereik jellemzően érezhetőek az ételek ízén. Azt gondoltuk, próbáltunk már mindent, és nem hittük volna, hogy van új a galaxisban – aztán mégis. A Marsbéli Boltot teszteltük.
A Marsbéli Bolt, nevével ellentétben éppenhogy nem bolt, hanem ételrendelő szolgáltatás. Csak egy kicsit másképp. Megálmodója, a kétgyermekes Révai Juli hiszi, hogy az étel akkor finom, ha frissen készül, így itt minden a kiszállítás napján sül és fő. Ez érződik is az fogások minőségén – és nem csak ez. Az ételek iránti szeretet lengi be nem csak a kicsi, csillogó konyhát, ahol Juli édesanyjával, párjával és egy-két segítővel süt, főz, párol, nyújt és facsar, hogy aztán a kész fogások tényleg úgy kerüljenek a megrendelő asztalára, mintha csak ő készítette volna. Feltéve, ha tudna olyan jól főzni, mint Juli és csapata.
“Régóta terveztük, hogy létrehozunk valami ilyesmit" – említi Révai Juli. "Rengeteg helyet bejártunk, Rómától Barcelonáig tanulási célzattal, amiket összegyúrva végül megszületett a Marsbéli Bolt" - teszi hozzá. Az általuk legjobbnak vélt-látott gondolatok és lehetőségek megfogalmazódása lett a konyha alapja, amely végeredményben nem más, mint egy kicsiny kézműves műhely, ahol a legapróbb kiegészítők és köretek is gondos munka eredményeként születnek, ahol semmi nem szabályos, minden egyedi, még a héten belül is változik akár egy leves vagy főzelék, a lényeg, hogy mindig finom legyen.
„Véleményünk szerint igenis sokan vannak, akiknek fontos, hogy mit esznek naponta otthon vagy a munkahelyükön, és hogy milyen alapanyagokból készül az étel. A mi feladatunk megtalálni őket. Szerintünk a rés pont ebben a kategóriában van: vannak már jó éttermek Budapesten, ahova el lehet menni alkalmanként finomat enni, de napi rendszerességgel a jó minőségű ételt csak otthoni főzéssel lehet kreálni, amire nem mindig van idő és energia” – teszi hozzá a fiatal üzletasszony.
Persze - mint minden fiatal vállalkozásnak - nekik is meg kellett küzdeniük a kezdeti nehézségekkel: kemény munka egy stabil vendégkör kialakítása, de az alapanyagok beszerzése, vagy az újszerű és a hagyományos konyha közti helyes arány eltalálása sem ment elsőre. A Facebookon is aktívan jelenlévő cég éppen ezért nagyon is figyel a visszajelzésekre: folyamatosan finomítják az ételeket, újítják a menüsort, és gazdagítják a kínálatot. Hamar kiderült: a közönség ezt rendkívüli módon értékeli is. Ezekből a visszajelzésekből pedig az új vásárló is kiolvashatja – itt nem ön-marketingről van szó, hanem konzekvens üzletpolitikáról. “Sokan naponta, vagy heti rendszerességgel minket választanak, és azt hiszem, ezt kevés étterem vagy szolgáltatás mondhatja el magáról. Mivel folyamatos kapcsolatban vagyunk a vevőkkel, állandóan kapjuk a visszajelzéseket, és persze mi is megosztunk velük szinte mindent. Így azt is elnézték nekünk, ha esetleg hibáztunk, mert persze ilyen is volt, és persze élünk a biztatásból, meg abból, ha örülnek a főztünknek” – említi Révai Juli. Természetesen nem csak a beküldött receptek és a meglévő családi főzőtudomány alapján állítják össze a menüsort: erről a hatalmas szakácskönyvgyűjtemény tanúskodik, mely mellett folyamatosan gyűjtenek az itthoni és külföldi gasztro oldalakról és blogokról is, ráadásul épp a közelmúltban bővültek egy profi séffel: Kachnics István a Maligán étteremből érkezett hozzájuk.
Az elmúlt hetekben végigettük a Marsbéli kínálatot, levesektől a cégeknek kínált desszertekig, és mindent összevetve meg kell állapítanunk: a határozott ízvilágú, karakán ételek megnyertek minket maguknak. Rögtön kezdésként próbáltuk a citromos húsgombócokat, és azóta is emlegetjük: azonnal magasra tette a lécet a többi fogásnak is. A „sima” húsgombóc citromhéjas-fűszeres felturbózása elképesztően finom lett, illett mellé a saláta és a tepsis krumpli is. Jól is laktunk, pláne, hogy előtte megkóstoltuk a zöldségkrémlevest. Alig bírtunk utána megmozdulni, de a délutánt azért még a szintén újonnan kipróbált facsart levek (eper-banán-narancs mix) bűvöletében töltöttük. Pár nap múlva jött a rozmaringos csirke vajon párolt tavaszi fejessalátával, a csirke isteni, és a fejessaláta is elfogyott, bár az máskülönben nem nagy kedvenc, ekkor viszont egyértelműen a desszert vitte a pálmát – nem tudtunk a madeleine-ből eleget enni. A facsart levek megint jól jöttek, és a rendelt rozskenyér másnapra halasztott kipróbálása a reggelikérdésünket is nyomban megoldotta. Izgalmas és finom fogás volt még a zsályás tökkrémleves, a fura nevű bulgur vagy épp a szezonális, medvehagymás cipó, így konklúziót vonva azt mondhatjuk: érdekes ízeket és élményeket kaptunk a teli has mellé.
Akinek tehát ételrendelési gondja van, netán unja a megszokott ízeket, tehet egy próbát a Marsbéli Bolttal - szerintünk nem fog csalódni.
