"Imádom a Szigetet, az egyetlen jól működő dolog Magyarországon" - írta az egyik bulizó tavaly a falevélre, melyet aztán feltűzött az EU Trio Tree ágaira. A 2010-es Sziget fesztiválra készült installáción egy hét alatt több mint 11 ezer üzenet gyűlt össze, de pontos számot Szép Fruzsina, a Sziget programigazgatója sem tudott mondani, mert hat rekesznyi telefirkált falevél például áldozatul esett az utolsó nap viharának.

A Sziget szervezői saját kezdeményezésre hozták létre az EU-sátrat, apropója pedig a magyar soros elnökség, illetve az EU-trió, azaz Spanyolország, Belgium és Magyarország hármasának együttműködése volt. A tavalyi Sziget épp a trió regnálásának félidejére esett, ezért döntöttek Gerendaiék a sátor mellett. A belgák örömére, akik 250 ezer euróval és lelkes munkájukkal támogatták a nagyrészt Sziget Kft. által finanszírozott - magyar kormány részéről kevésbé érdekesnek talált - ötletet, hogy bemutassák a három náció kultúráját.

A sátor arculatát azok az installációk adták, melyeket három országból három-három kortárs művész hozott létre. Az EU Trio Tree is ennek a közös kreatív munkának az eredménye. A látogatók minden nap más árnyalatú és levélalakú papírra írhatták üzeneteiket, így az üzenőfa nem csupán informatív elemként szolgált, de különleges látványt is nyújtott. A cetliken rövid kívánságok és gondolatok gyűltek össze, melyekből a szervezők kisfilmet készítettek.

A külföldi-magyar kinyilatkozások 60:40 százalékos megoszlása mellett az üzenetek érdekessége a szeretetlevelek tömkelege. "Szeretlek, Európa", avagy "Nagy ölelés Európának", ilyen és hasonló pozitív gondolatból nem volt hiány, ám volt, aki nem elégedett meg a szokványos frázisokkal: "Csinálj sütit, ne háborúzz", szerepel az egyik levélen, a "Csinálj komposztot, ne háborúzz" feliratnak pedig már van környezetvédelmi bukéja is. Nem maradtak le a kurta, politikai indíttatású üzenetek sem: három olyan olasz feliratot is találtunk, amely azért fohászkodik, hogy Európa megmentse Olaszországot Berlusconitól.

A magyarok leginkább az esélyegyenlőségre, a lehetőségek megteremtésére hívták fel a figyelmet, de volt olyan honi gondolat is, miszerint "A pesszimizmus nem segít a helyzetünkön", más pedig azt találta fontosnak elmondani: "Magyarország a fesztiválok hazája, örülök, hogy ide születtem”. Voltak személyes kívánságok is: "Helló Európa! Bettivel Erasmusra akarunk menni, szurkoljatok, hogy sikerüljön" - szólt például az egyik, míg a másik: "A barátnőm megitta az utolsó korty sangriát".

A közösségi gazdasági ügyek sem maradtak említés nélkül: "Le a kínai áruval", írták, de a mezőgazdaság megmentéséért, a fair trade-ért rimánkodókat is találtunk, vagy olyat, aki arra kért mindenkit, hogy vegyen hazai termékeket.

Az életre szóló bölcsességeiktől sem kímélték meg a fesztiválozók az ágakat: "Törekedj a jóra", "Légy hálás mindenért", vagy „A pénz visszatér, a fiatalság nem” feliratok egy vallási közösség kinyilatkoztatásaival is felérnek. Voltak szellemesebb bölcselkedők is: „A szemet szemért [hozzáállás] mindenkit megvakít, gondolkozz, mielőtt cselekszel”, ám a favoritunk mégis a magyar gondolat: "Alattad a föld, feletted az ég, benned a létra", mely Weöres Sándor A teljesség felé című művéből idéz.