Nemzeti kinccsé nyilvánították Kubában az utolsó fennmaradt keresztet, amelyet Kolumbusz tűzött a földbe 1492-ben.
Felfedező útjain összesen 29 keresztet állított fel Amerikában Kolumbusz, az utolsó ismert darabot Kuba legrégebbi települése, Baracoa alapításának 500. évfordulója alkalmából nyilvánították nemzeti kinccsé. A fakeresztet - amelynek neve spanyolul Cruz de la Parra - gondosan őrzi a város.
A Granma című lap szerint a kereszt uralta azt a misét, amelyet a fél évezredes Baracoa tiszteletére tartottak, és amelyen felolvasták XVI. Benedek pápa üzenetét is. A katolikus egyház feje a sziget első településének lakóit köszöntötte.
Kolumbusz Kristóf 1492. november 27-én érkezett meg két hajójával, a Ninával és a Santa Maríával Kuba keleti partjaira, a keresztet december 1-jén tűzte le ott, ahol később létrejött Baracoa. A várost 1511. augusztus 5-én alapította Diego Velázquez kormányzó, aki embereivel rábukkant a keresztre.
A kincs eredetiségét több vizsgálat, egyebek közt radiokarbonos kormeghatározás is megerősítette, és egy belga kutatóintézet is alátámasztotta. A fa, amelyből a keresztet faragták, a szigetországból származik, vagyis Kolumbusz nem az óhazából vitte magával a feszületeket, hanem Amerikában készítették őket.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
Több külföldi útján a neki járó 4 helyett 5 csillagos szállodában szállt meg, anélkül, hogy erre engedélyt kért és kapott volna – állítja Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.
