Az agancsot valamikor 1830 és 1840 között találták Nechersben, és a brit Természettudományi Múzeum hatalmas gyűjteményében őrizték. Tudományos jelentőségét azonban csak most tudták megfejteni a múzeum szakemberei.

A francia falu papja, Jaen-Baptiste Croizet bukkant rá az ősi szarvagancsra. Ember által ennél korábban készített vésett kisplasztika még nem került elő a világon, ezért feltételezik a kutatók, hogy ez az első vagy az egyik első ilyen megtalált kőkori lelet. A British Museum 1848-ban szerezte meg egy nagyobb gyűjtemény részeként 440 fontért, mai értéken 25,5 ezer fontért. Amikor a természettudományi múzeum 1881-ben kivált a British Museumból, az agancsba vésett lovat kiállították, ám később, jelentőségét nem ismerve, a múzeum raktárába került. 

Az utolsó jégkorszak vége felé készíthették kőkorszaki emberek. Bár ezek az emberek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és még azelőtt éltek, hogy el kezdtek volna növényt termeszteni, az állatokat háziasítani, gyakorlott műszaki emberek, művészek voltak - olvasható a phys.org hírportálon.

Az ábrázoló művészet legősibb emberi műalkotásainak azokat az elefántcsontból készült állat- és emberfigurákat tartják, amelyeket Németországban találtak. Ezek 35-40 ezer évesek lehetnek és a felső-paleolit korban, az aurignaci kultúra emberei készíthették.