A magyar közreműködéssel készült eszköz azóta 6,2 milliárd kilométert tett meg - háromszor kerülte meg a Földet, elrepült a Mars mellett - és jelenleg 810 millió kilométerre jár. Működését 2011-ben energiatakarékossági megfontolásokból állították be úgy, hogy csak a legalapvetőbb funkciókat lássa el. Hétfő délelőtt - közép-európai idő szerint pontban 11 órakor - elkezdik fokozatosan "felébreszteni", az első rádiójeleket 17 óra 45-re várják tőle.

A Rosetta a várakozások szerint problémamentesen folytatja útját célja, a 67-P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, hogy aztán a célégitestet beérve az üstökösön landolni képes modulja, a Philae novemberben leszálljon a Csurjumov-Geraszimenko felszínén.

Az üstökös társaihoz hasonlóan a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket. Feltételezik például, hogy a Földön lévő víz egy része üstökösbecsapódásokból származik, mint ahogy valószínűleg sok szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában.

"Elképzelésünk sincs, hogyan néz ki (az üstökös felszíne)" - mondta a Philae projektvezetője, az osztrák Stephan Ulamec. A tudósokra és a mérnökökre a novemberig hátralévő hónapokban megfeszített munka vár. A modul leszállóhelyét csak a landolás előtt néhány héttel választják ki, amikor már többet tudnak a négy kilométer magátmérőjű Csurjumov-Geraszimenkóról. Az üstökös Nap körüli keringési ideje 6,45 - más források szerint 6,6 - év, közben a Jupiter és a Föld közötti pályákon mozog. 

Májusban a Rosetta "rákapcsol" - sebességét másodpercenkénti 800 méterre növelik -, hogy beérje a kométát, amely nagyjából júniusra kerül majd navigációs kamerájának látóterébe. Az űrszonda augusztus elején belép az üstökös gravitációs mezejébe, majd hozzávetőleg 50 kilométerre az égitest felszínétől elkezd keringeni, folyamatosan csökkentve a távolságot. Ez idő alatt a Rosetta elkészíti az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erőterét.

A tudósok csak ezt követően látnak neki leszállóhelyet keresni a modulnak és kidolgozni a landolás részletes forgatókönyvét. A november 11-re kitűzött manőver előtt 80 nappal még öt lehetséges leszállóhely lesz, amelyet aztán kettőre szűkítenek. A landolás végső pontját egy hónappal a leszállás előtt választják csak ki. A manőver jelentős kockázatokat rejt magában - mutatott rá Stephan Ulamec, hozzátéve, hogy nem tudják: az üstökös felszíne lehet olyan puha, mint a friss hó, de akár kemény is, mint a jég.

Jelenlegi elképzelések szerint a Philae 2-3 kilométeres magasságban válik le a Rosettáról, majd - irányítás hiányában - egyszerűen "lehullik" az üstökösre. Mivel a Csurjumov-Geraszimenko gravitációs ereje csak mintegy százezrede a Földének, az ereszkedés akár 2-3 óráig is eltarthat. A balesetek kiküszöbölésére a szakembereknek nemcsak az üstökös rotációját, hanem annak formáját is számításba kell venniük, mielőtt útjára bocsátják a modult, amelynek egyes tudományos berendezései már az ereszkedés során működnek majd. A megfigyelések és mérések javarésze azonban akkor kezdődik, ha a Philae lehorgonyzott.

A modul egyébiránt olyannyira jó fejlesztés, hogy a Nap felé közelítő Csurjumov-Geraszimenkón elvileg 2015 márciusáig bírni fogja az egyre növekvő hőséget.