Bár az utóbbi évek legkomolyabb zavargása tört ki múlt hétfőn a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, mégis kézzelfogható közelségbe kerülhet a koszovói válság tárgyalásos megoldása. De annyi érdek ütközik, hogy még meghiúsulhat a végleges alku elfogadása.
Pánikról és elkeseredettségről tanúskodik az, hogy az oroszok a Dnyeper torkolatának közelében felrobbantották a Nova Kahovka-i vízierőmű gátját. A víztározóból, amelyben a szokásosnál több víz volt, tíz balatonnyi víz dől a folyó két partjára és az áradat miatt csak az ukrán oldalon 16 ezer ember élete és vagyona került veszélybe. A vízszint folyamatosan emelkedik, és tart az evakuálás. Veszélybe kerülhet a közelben lévő zaporizzsjai atomerőmű hűtése is.
Szó szerint a lojalitásig pofozták Fehéroroszországban Raman Prataszevics ellenzéki bloggert, akinek elfogása kedvéért annak idején leszállásra kényszerítették a Ryanair őt szállító repülőgépét.
Örményország most először jelezte, hogy kész elismerni Azerbajdzsán részeként Karabahot. Jereván kompromisszumkészsége elsősorban az ukrajnai orosz agresszió következménye, ahogy az is, hogy a volt szovjet tagköztársaságok sorra fordulnak el Moszkvától Peking felé.
Elülni látszik az észak-koszovói feszültség újabb hulláma, ám ez nem jelenti azt, hogy az albánok és a szerbek bármennyivel is közelebb kerültek volna a több mint két évtizede tartó rendre fellángoló krízis megoldásához. Miközben a KFOR-erők látványos jelenléte elvette a kemény mag rendbontási kedvét, most a másik fél provokációkkal való vádolása kezd divatba jönni.
Továbbra is feszült a helyzet a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, ahol hétfőn véres zavargás tört ki az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezése miatt tüntető szerbek és a KFOR-erők között. A helyi szerbek a magyar békefenntartókat vádolják az összecsapások kirobbantásával, így Zvecsanban annak ellenére sem jó magyarnak lenni, hogy az Orbán-kormány igazi jó barátnak és szövetségesnek tartja Szerbiát és a szerbeket.
A NATO csapatokat küldhet Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket. A döntés az után született, hogy hétfőn véres összecsapások robbantak ki a békefenntartók és a szerbek között, akik amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat a többségében szerbek lakta észak-koszovói városokban, Zubin Potokban, Zvecsanban, illetve Leposzavicsban. Közben a szerb hadsereg felsorakozott a szerb-koszovói határra, s Belgrádban közölték, nem hagyják magukra a Koszovóban élő szerbeket.
A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint hét ember állapota súlyos.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közölte, aki hajlandó csatlakozni az országa és Oroszország által létrehozott államszövetséghez, az kaphat atomfegyvereket. A minszki diktátor egy nappal az után nyilatkozott, hogy hivatalosan is megerősítették: megkezdődött több, orosz tulajdonban lévő és maradó taktikai atomrakéta fehéroroszországi telepítése.
Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette, hogy országa kilépett az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményből (CFE). Moszkva már 2015 óta nem vesz részt a szerződés betartását ellenőrző egyeztető tanács munkájában, ám hivatalosan – egészen a mostani aláírásig – az egyezmény tagja maradt.
Kartúmból, a polgárháború szélére sodródott Szudán fővárosából indult el Egyiptom felé egy állapotos asszony, s végül szörnyű megpróbáltatások után sikerült átjutnia a szomszédos országba, ahol most megszülte egészséges gyermekét, egy fiút.
Újabb teóriával bővült azon magyarázatok tárháza, amelyek arra próbálnak fényt deríteni, miért szaporodtak meg az utóbbi években Spanyolország partjainál a vitorlások elleni orca-támadások.
A szakértők szerint bizarr, hogy ilyen körülmények között ki lehetett nyitni a vészkijáratot.
Újra lecsapott az észak-koreai „igazságszolgáltatás”: a rendőrök egy Bibliát találtak egy lakásban és a törvényeknek megfelelően az ott élő család valamennyi tagját – köztük egy kétéves gyereket is – életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Az orosz légierő hétfő hajnalban is folytatta az Ukrajna elleni támadásokat, ukrán közlések szerint a légvédelem az összes érkező drónt és rakétát lelőtte. Az oroszok újra célba vették Kijevet is, ahol egy nappal korábban, az ukrán főváros ünnepnapján minden korábbinál több iráni drónt kellett lelőnie a légvédelemnek.
Hajnalig ünnepeltek Törökországban Recep Tayyip Erdogan államfő hívei, miután a kormányfőként vagy elnökként húsz éve hatalmon lévő politikus a hivatalos adatok szerint megnyerte a vasárnapi elnökválasztás második fordulóját. Az ellenzék szerint a voksolást számos szabálytalanság és csalás kísérte.
Elmaradt a meglepetés, a nem végleges eredmények szerint a miniszterelnökként majd államfőként két évtizede az ország élén álló Recep Tayyip Erdogan nyerte meg a törökországi elnökválasztás második fordulóját. A világi török államot lebontó győztes mellé kiállt a német labdarúgó válogatott egykori sztárja, Mesut Özil is. Orbán Viktor elsőként gratulált.
Egyes források szerint a hivatalban lévő Recep Tayyip Erdogan diadalmaskodott a törökországi elnökválasztás második fordulójában, míg más jelentések szerint ellenzéki kihívója, Kemal Kilicdaroglu vezet. Hivatalos részeredmények egyelőre nincsenek.
Oroszország nem nyerheti meg az Ukrajna elleni háborút, és csak akkor van esélye a modernizációra, ha súlyos katonai vereséggel végződik a tavaly február óta tartó ukrajnai agresszió – mondta a HVG-nek Szergej Medvegyev. A prágai Károly Egyetemen oktató orosz történész a bécsi Újságírás és Médiafórumon (FJUM) tartott előadás után nyilatkozott lapunknak.
Hétfő óta teljes a felfordulás az ukrán-orosz határ orosz oldalának közvetlen közelében lévő Belgorod térségében. Ukrajna felől ugyanis Kijev támogatását élvező orosz fegyveresek hatoltak be Oroszország területére és állítólag ellenőrzésük alá vontak három kisebb települést. Moszkvában azt állítják, hogy a „terroristákat” kiszorították az országból vagy megölték őket, ám egyelőre úgy tűnik, még mindig nem állt helyre a rend. Ez volt az első alkalom, hogy a tavaly február óta tartó Ukrajna elleni invázió kezdete óta oroszországi területre is kiterjedtek a harcok.
