Nyakunkon a nyári szünet, és a 90. Ünnepi Könyvhét is, ennél jobb apropót nem is kereshettünk volna arra, hogy szétnézzünk a legfrissebb, kamaszoknak és fiatal felnőtteknek szóló könyvek között. Remekül szórakoztunk, és el is mondjuk, miért tudná épp ezzel a hat kötettel kicsalogatni tinédzser gyerekét a számítógép elől a nyáron.
Noha óriási szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is idejekorán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten” hagyják ott az egyetemet. Ez még az elitképzésnek számító Műegyetemen is jellemző – mondja Tevesz Gábor a BME tanszékvezető helyettese, aki lapunknak beszámolt a tavaly indított új alapképzés, a BProf tapasztalatairól is.
A gyerekeik nem érezték jól magukat az iskolában, és amúgy sem azt tanulták, amire húsz év múlva szükségük lesz, elkezdtek hát gondolkodni, mit tudnak tenni, hogy mindez megváltozzon. Utánaolvastak, szakértőket kérdeztek meg, és összehoztak szűk egy év alatt egy alternatív iskolát, a Fürkészt. Az alapítókkal, Berecz Zoltánnal és feleségével, Berecz Melindával beszélgettünk.
Végre eljutott Budapestre is az utóbbi évek legfigyelemreméltóbb szerző-előadója, a néhány év alatt hatalmas kritikai és közönségsikert besöprő Courtney Barnett, aki két társával valószínűleg az év egyik legjobb koncertjét nyomta le az Akváriumban.
Nem szeretne tükröt tartani a társadalomnak, de bízik abban, hogy írásai a mai viszonyokról szólnak, akkor is ha nincs bennük aktuálpolitika, dátumok, azonosítható emberek – vallja a Verseim című kötetéért Libri Irodalmi Díjjal kitüntetett Szvoren Edina sajátos, elhallgatásokra, titkokra épülő írásairól. A szerdán kitüntetett novellista szerint a másik ember iránti közönyünk az életképességünk egyik záloga.
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készségeinek fejlesztésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni? Foki Tamással, az ESTÖRI nevű történelmi verseny zsűrielnökével, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
Nem finomkodásból maradnak ki a konkrét politikai utalások a szövegekből, hanem azt szeretnék, hogy a dalaiknak általános érvénye legyen, és évek múlva is érthetők legyenek – mondják a csütörtökön a Budapest Parkban koncertező, tavaly év végén az ötödik albummal jelentkező Esti Kornél frontemberei. Páros interjú Lázár Domokossal és Bodor Áronnal.
A hónap elején a lébényi csodáról szóló hírek járták be a magyar sajtót, mindenhol azt olvashattuk, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei kisvárosban jóval az átlag feletti arányban születnek gyerekek. Mindez nem igaz. De vannak Magyarországon olyan települések, ahol valóban kiugró mértékű, ötszörös-hatszoros a születési arány. Ez a baby boom azonban sokkal szomorúbb történet.
Nem biztos, hogy könnyebb lesz az unokánknak emlékezni ránk, mint nekünk a nagyszüleinkre, vagy a nagyszüleinknek a szépszüleinkre. Most tengernyi fotó és videó készül rólunk, ami segítheti, hogy felidézzék majd az emlékeket, de félő, hogy azok az emlékek bizony sekélyesek lesznek.
23 éve nem jelent meg albuma a Balaton zenekarnak, most sok feldolgozással kijött a Lassan már... hiába... stb, amit a hvg.hu-n végig is hallgathat. Mit keres a Hungária és az Illés száma vagy Petőfi apokaliptikus verse az albumon? Miért rémisztően könnyű félrevezetni az embereket? Lustaság-e, ha az ember nem csinál semmit? Lemezfelvezető interjú Víg Mihállyal.
Nem félnek a budaörsi pedagógusok attól, hogy aláírták az Orbán Viktornak szóló nyílt levelüket, amelyben a miniszterelnököt az ígéretének megszegésére figyelmeztették. Mint mondják, nincs hova hátrálniuk, viszont a gyerekeknek példát kell mutatniuk.
Az iparkamara elnöke szerint hiába a magyar az egyik legképzettebb, legjobb munkakultúrával bíró és arányaiban is kedvező árú munkaerő a világon, a profit mindent visz. Parragh László a hvg.hu.nak adott interjújában azt mondta, ha a magyar kormány nem adott volna milliárdokat a német autógyárnak, fizetett volna Szlovákia vagy Románia. Az elnököt kérdeztük arról is, hogy mekkora a befolyása az oktatásra, kudarc volt-e a szakoktatás átalakítása, valamint a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése.
Az országban egyedülálló módon napközbeni gyerekfelügyeletet szerveztek egy szegedi szakközépiskolában azoknak a fiatal szülőknek, akik nem tudtak volna továbbtanulni e nélkül. Reggel a gyerek a Cseperedőben kezd, az anyák a szomszédos tanteremben. Állami támogatás nem jár erre, noha ez tényleg valós segítség a családoknak.
Hihetetlen módon tudjuk ismételgetni a történelmet, és nem tanulunk az előző generációk tapasztalataiból, sőt nem tanulunk a saját kárunkból sem – mondja Zorán arról, miért lehetnek aktuálisak a négy évtizede írt sorok, miszerint „langyos a sör, de nekünk így is jó”. Októberben megint az Arénában koncertezik.
A hatalomnak nincs esztétikája, az irodalom szándékos megosztása kifejezetten káros – állítja a Kik vagytok ti? című rendhagyó irodalomtörténeti kötettel jelentkező Háy János. Lehet-e Petőfiről azt írni, hogy egoista barom volt? Mit keres egy popzenész a kötetben? Melyik politikai oldal tűzheti zászlajára Adyt? Interjú.
Kelet-Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű falujában idén már géppel készül a magas fűtőértékű brikett. Amellett, hogy a megfizethető fűtőanyaggal a faluban élők túlélhetik a telet, az üzem munkát ad a helyieknek. Riportban mutatjuk be a toldi brikettüzemet.
Rekordidő alatt fogytak el a jegyek az idei Pilvakerre. A műfajt hatalmas rajongás övezi, az egyik show-hoz készített dal három évvel ezelőtt tananyag lett. Hogyan készül a műsor? Ki dönt a dalokról és a versekről? Kritizálják-e az alkotókat a feldolgozásokért? Interjú Papp Szabival és Kautzky Armanddal.
2010 után minden progresszív oktatási elképzelést, tanulmányt, szakkifejezést igyekezett kiradírozni az Orbán-kormány. Most a versenyképességre hivatkozva kiradírozná a radírozást. A munkaalapú társadalom helyett tudásalapú társadalom lett a jelszó. Vélemény.
A XX. század történelmi viharait elszenvedő, de mégis túlélő Hábetler család története Fejes Endre kultuszregényében, a Rozsdatemetőben valamikor 1960-ban véget ér. A Katona József Színház új darabjában azonban egészen 2010-ig követhetjük az eseményeket. Tasnádi István vállalkozott arra, hogy továbbírja a család történetét. Hogy néz ki a rendszerváltás, az őszödi beszéd, a tévéostrom alulnézetből? Mit jelent a hábetlerizmus ma? Mi a kisember elvárása a hatalom felé? Interjú.
Állandóan össze akarnak mosni különböző kultúrákat, a zenében éppúgy, mint minden más területen, és ez rendkívül káros folyamat – véli Szűcs Gábor, azaz Little G Weevil, aki közel másfél évtizede ment ki Amerikába kedvenc zenéjéről tanulni. Kiadott hat albumot, megnyerte a legrangosabb blues versenyeket, családot alapított, aztán elvált. Bár időnként hazalátogatott – például mentorkodni öt éve az X-Faktorba –, jó darabig úgy tűnt, végleg kint marad. Egyre növekvő honvágya végül hazahúzta. Interjú.
