A Szegedi Egyetem központi épületére és az előtte lévő szökőkútra néz az ablaka a Kis Zseninek otthont adó bérház-lakásnak. Egy júniusi eleji hétköznap délután jártunk az iskolában.

Mielőtt a „kis sztárral”, a sajtóból is megismert Jázminnal (aki akkor még csak a mentális matematika junior Európa-bajnokságon lett 5. helyezett, azóta a belgrádi 4. Mentális Aritmetikai Olimpiáról is elhozta a negyedik helyet) leülünk beszélgetni, belesünk az épp zajló foglalkozásba.

10-12 gyerek – az óvodástól a negyedikesig (mint megtudtuk, ez egy pótóra, általában életkori bontásokban dolgoznak iskolában) – ül a padokban, és egy képernyőt néznek, ahol felvillan néhány másodperc alatt mintegy tíz különböző tíznél kisebb pozitív és negatív szám. A gyerekek ezután kis táblán mutatják fel azok összegét. Mi is megpróbáltuk – hát nem mindig sikerült ilyen gyorsan kiszámolni. A 4-10 évesek viszont alig hibáznak.

Túry Gergely

A következő feladatban a képernyőn abakusz (más néven szorobán) képei villannak fel – szintén a másodperc törtrészéig –, a gyerekek pedig már írják is az eszköz által mutatatott értéket. Itt mi végképp elvesztünk. Szerencsére egy másodikos diák megmutatja nekünk a teremben lévő eszközön, hogy is működik a golyókkal való számolás. Ezt most itt nem fejteném ki, annyit büszkén elárulok, hogy viszonylag gyorsan megértettük a fotós kollégával.

Közben azt is megtudjuk a foglalkozás vezetőjétől: az itt tanult mentális aritmetika lényege, hogy a gyerekek megtanulják használni az abakuszt, majd az eszköz használata nélkül, azt a fejükben elképzelve számoljanak. Elég meggyőző, ahogy ezek a „kis zsenik” számolnak. Gyorsan és pontosan.

Túry Gergely

Semmi zseni, semmi hókuszpókusz

Apropó, „kis zseni”. Az mindig gyanús, ha gyerekeket zseniznek, pláne, ha egy fizetős, délutáni szakkörszerűen működő iskolának a neve ilyen hangzatos, ilyenkor – mint az előbb látott gyerekek fejben az elképzelt abakusz – fejemben rögtön beindul egy vészvillogó, hogy itt valami hókuszpókuszt akarnak jó pénzért eladni a szülőknek.

Soós Boglárka, a Szerbiában kidolgozott, egy ősi japán módszeren alapuló nemzetközi iskolalánc magyarországi honosítója azonban azt állítja, hogy mindenütt ez a neve az iskolának.

„Nincs ebben semmi hókuszpókusz. A kis zseni nem arról szól, hogy itt szó szerint mindenki zseni, és csak 180-as IQ fölött jöhet hozzánk. Nem az a cél, hogy minden gyerek agytröszt legyen, hanem az, hogy mindenkit fejlesszünk. Járnak hozzánk sajátos nevelési igényű, autista, magatartászavaros gyerekek is. Az a cél, hogy minden gyerek a saját képességeinek megfelelően fejlődjön. És ha az agyukat fejlesztjük, akkor jobbak lesznek zenében, nyelvtanulásban, sportban és másban is.”

Soós Boglárka és Szin Jázmin (valamint egy köbgyök)

Túry Gergely

A matek, mint hobbi

Ezt a most nyolcosztályos gimnáziumban elsős (azaz ötödik évfolyamos) és a Kis Zsenibe két éve járó Jázmin is megerősíti. „Olyan módszereket tanítanak itt, amit máshol nem, ami mindent könnyebbé tesz számomra. Az elképzelt szorobánnal összeadási, kivonási formulákat végzünk könnyen és gyorsan fejben, különböző szabályokkal.”

A Kis Zseniben tanult módszerek, mint mondja, nem csak matekban segítik, erősítik a koncentrációskészségét, így a nyelvtanban, természetismeretben és más tantárgyakban is hasznát veszi. Nem biztos, hogy ettől, de tény, hogy kitűnő tanuló.

Elsütjük a leghülyébb kérdést is a beszélgetés végén, amit egy 11 éves gyereknek egy felnőtt feltehet: „Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?” Jázminnak azonban határozott elképzelése van már most: ”Mérnök, vagy ha nem pont mérnök, akkor is olyan, amiben jelentős szerepe van a matematikának.”

Szin Jázmin

Túry Gergely

Ez valószínűleg tökéletes pálya lenne neki, hiszen már most gond nélkül szoroz össze fejben hatjegyű számokat, képes köbgyököt vonni (igaz, egyelőre nem egész köbgyököt még nem tud, de azt is meg fogja tanulni – mondja. És hogy neki tényleg hobbija a matek, azt abból is leszűrtük, hogy később, amikor a felkészítőjével beszélgettünk, ő azzal ütötte el az időt, hogy odament a táblához és matekozott.

Pedig előtte még a mi kedvünkért dolgozott ugyanitt. A tanára felírt a táblára egy hatjegyű számot, és annak köbgyökét egy perc alatt – némi mellékszámítással – már írta is Jázmin. Kételkedhetnék, hogy ez csak az újságíró számára begyakorolt szám volt, de gyorsan elmagyarázza, hogyan csinálta. Na, nem mindent értettünk ebből sem (de annyit igen, hogy többek közt meg kellett ehhez tanulnia egy táblázatot). Meggyőzött.

Vizuálisan számolnak

A mentális aritmetika és az arra épülő mentális matematika rejtelmeibe már Soós Boglárka avat be (miközben Jázmin magában matekozik).

„ A mentális aritmetika lényege az, hogy a gyerekek maguk elé képzelik az abakuszt. Ez minden gyereknek más és más, Jázminé például az első időkben olyan volt, hogy minden egyes bogyó egy-egy bagolyfej volt a képzeletében. És ezzel a gyerekek különböző matematikai műveleteket tudnak elvégezni, fél másodperc alatt és attól gyorsabban. A jobb agyfélteke színekben lát, vizuális, kreatív, ötletes, a bal agyfélteke pedig folyamatosan analizál, számol. A gyerekek nálunk a jobb és bal agyféltekével dolgoznak egyszerre, ez magyarázza a produktivitásukat. Gyakorlatilag vizuálisan számolnak.”

Túry Gergely

A mentális aritmetikánál az első két évben összeadnak, kivonnak, szoroznak és osztanak. Ezekre az alapműveletekre építik rá a további anyagot. Két év után mehetnek tovább a gyerekek a mentális matematika kurzusra, ahol már komoly matematikai műveleteket végeznek el fejben. Ez már csak olyanoknak ajánlott, akik matek beállítottságúak, és minimum 9 évesek. Mentális matematika egyelőre csak Szegeden működik, de szeptembertől már indul Békéscsabán, Pécsen, Kecskeméten is. A nemzetközi versenyeken – ahová Jázmin is jár – nagyon nagy számokkal számolnak, és egy pöttyöt sem lehet papírra írni, csak a végeredményt.

20 város, 25 tagintézmény, 20 ezer forint

A Kis Zseni egy négy éve létező nemzetközi iskolahálózat, belgrádi központtal. Magyarországon 2017-ben nyitotta meg a kapuit az első, szegedi iskola. Azóta – franchise rendszerben – már minden megyében jelen van, jelenleg 20 városban 23 tagintézmény működik, de szeptembertől újabbak is nyílnak.

„A közoktatásban nem nyitottak a módszereinkre, de vannak olyan pedagógusok azért, akik igen. Sokan jönnek hozzánk, például az ELTE-ről is megnézni, hogy működünk.”

A több mint kétórás foglalkozások iskolai időn kívül, délután vagy hétvégén vannak. Négyéves kortól várják a gyerekeket, 14 éves kor a felső határ, addigra „már annyira kifejlődött az agy, hogy nem lenne hatékony a módszer”.

Az iskola fizetős, városonként változnak a díjai, de nagyjából havi 20-25 ezer forintba fáj a szülőknek.

Túry Gergely

Nem matektanároknak való vidék

A Kis Zseni-tanárok japán licencű képzést kapnak, amire már pedagógus diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. Érdekes módon nem annyira matektanárok vállalkoznak erre („nekik speciális tudásuk van, nehezebb fogadják be ezt a módszert”), viszont találni nyelvtanárt, filozófiatanárt, nyelvészt, gyógypedagógust vagy óvodapedagógust is a gárdában. A képzés elvégzésével ők jogot kapnak arra, hogy mentális aritmetikát tanítsanak a Kis Zseniben. A tanítás természetesen kidolgozott tanmenet mentén zajlik mindenütt. Eddig mintegy 23 iskola, 60 tanárát képezték ki Magyarországon.

A mentális aritmetika nem egy új keletű módszer, Japánban az iskolában is tanítják, de ismerik a kínaiak és más ázsiai nemzetek is. Soós Boglárka szerint ez magyarázza az ázsiai országok nemzetközi tanulói vizsgálatokon elért jó helyezését is.

„A mi célunk nem az, hogy most a gyerekek ne 4-est, hanem 5-öst szerezzenek. Ezek a gyerekek 20 év múlva fognak a munkaerőpiacra kerülni, a világ pedig brutálisan gyorsan változik, nem is tudjuk, mi lesz akkor. A célunk az, hogy amikor bekerülnek a munkaerőpiacra, a lehető legjobb képességekkel, készségekkel vegyék majd az akadályokat, rugalmasak legyenek az új dolgokra.”