Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ijesztően hangzik az alternatív iskolákra nézve a köznevelési törvény módosításához benyújtott újabb passzus, de szakértők szerint a jogszabály annyira zavarosra sikeredett, hogy még nincs minden veszve. A változtatások okait sem értik: eddig is kaphattak osztályzatot a diákok, eddig is a NAT-hoz igazodtak a tanterveik, és biztosított volt az átjárhatóság. Update: elhalasztják a módosítóról szóló keddi szavazást.

Kedden a tiltakozásokra fittyet hányva minden bizonnyal megszavazza a parlament azt a tervezetet, amely több ponton módosítja a köznevelési törvényt. Mint korábban írtuk, ezzel gyakorlatilag megszüntetik a rugalmas iskolakezdést és a magántanulói státuszt, eltörlik a tantestület véleményezési jogát az igazgatói kinevezések előtt.

A parlamenti szavazás előtt néhány nappal ráadásul újabb erősen vitatott intézkedéssel bővült a tervezet, amellyel az alternatív iskoláknak megy neki a kormány. Eddig – a Hoffmann Rózsa-féle törvény alapján is – a jogszabály lehetőséget adott a központi tantervtől való eltérésre. Ha egy iskola úgy döntött, hogy saját – de a Nemzeti alaptantervhez igazodó – kerettanterve alapján kívánt tanítani, akkor azt az Emmihez benyújthatta engedélyezésre. Ha ott erre rábólintottak, akkor működhetett az alternatív oktatás. (Majd látni fogjuk, hogy a zavaros törvényben itt az alternatív szónak külön jelentése lesz.)

Kedd délelőtt derült ki, hogy végül levették a napirendről a módosítóról szóló végszavazást, az hétfőre vagy péntekre csúszik és állítólag újabb módosító javaslatok várhatók.

Középre igazodj!

Így működött egy sor magániskola, egyházi iskola, és így működtek a Waldorf-iskolák, illetve egyéb alternatív pedagógiai műhelyek. Az új rendelkezés szerint azonban ezentúl az alternatív kerettanterveket csak akkor hagyja jóvá a minisztérium, ha abban a Nemzeti alaptantervben meghatározott tananyagtartalmakat „tanévenként két félévre bontva” jelenítik meg „összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével”, illetve ha „az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája” legfeljebb harminc százalékban tér el központi kerettantervtől.

A törvénymódosítóhoz benyújtott újabb módosító nem tartalmaz részletes indoklást, de van utalás arra, miért gondolja szükségét a kormány a változtatásnak. Ez az iskolák közötti átjárhatóság, azaz, hogyha egy gyerek valamilyen okból átkerül egy másik iskolába, akkor ott csont nélkül folytathassa tanulmányait.

„Meglepődtünk” – mondja Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) Alternatív tagozatának vezetője a módosítóról. Ő már a változtatás ezen indoklását sem érti.

Képünk illusztráció
©

„Ezzel eddig sem volt gond. Az alternatív iskolák eddig is átjárhatóak voltak, a NAT figyelembevételével készültek a kerettanterveik, a szülő vagy a gyerek kérésére bármikor tudtak adni – a szöveges értékelést használó intézmények is – osztályzatot.” Úgy véli tehát, hogy a törvénymódosítás valódi indoka szakmailag egyáltalán nem megalapozott.

Az biztos, hogy az érdemjegyek erőltetése rosszul érinti az alternatív iskolákat, hiszen a szöveges értékelés használatának a visszajelzés mellett egyéb fontos pedagógiai funkciójuk is van, amiknek az eltörlése kifejezetten rontaná az iskolák minőségét. Az pedig érthetetlen – folytatja Dobos Orsolya –, hogy félévre lebontva kell megadniuk a tananyagot, hiszen a központi kerettanterv is csak két évre lebontva írja azt le, a helyi kerettantervek is egy évre.

„Az is furcsa lesz, ha a benyújtók költségére kell a már elfogadott kerettanterveket felülvizsgáltatni” – teszi hozzá. És ez nem kevés pénz, egy általános iskola esetében mintegy egymillió forint. (Az AME hétfő este közleményben is reagált a törvénymódosításra.)

Még meg sem száradt a tinta

Az állami fenntartásban – de elfogadott alternatív pedagógiai programmal működő – Gyermekek Háza vezetője, Lányi Marietta szerint is kifejezetten rosszul érinti a törvénymódosító-javaslat az alternatív iskolákat. Szerinte nagyon sok ilyen intézményt lehetetleníthet el az intézkedés, köztük olyanokat, amelyek kifejezetten a különböző nehézségekkel küzdő gyerekek oktatását vállalták fel.

A Gyermekek Háza egyébként épp most szeptembertől indítja el első gimnáziumi osztályát (eddig csak általános iskolaként működött). „Még meg sem száradt a festék a kerettantervünkön, most pedig kezdhetjük elölről?” – teszi fel e kérdést. Mint mondja, az iskolában eddig sem tértek el több mint 30 százalékkal a központi kerettantervtől, és ha nagyon kell, meg tudják oldani a félévenkénti bontást is (bármit jelentsen is), de nem érti, miért van erre szükség.

„Mi úgy kezdtük el 1991-ben az iskolát, hogy páncélszekrényben őriztük a hivatalos bizonyítványokat, nem adtuk ki a gyerekeknek, csak a szöveges értékeléseinket. Később már nem kellett hivatalosan sem érdemjegyeket osztogatni. Most megint kell? Én nemsokára nyugdíjba megyek, de nem szeretnék kiadni már az elsőseimnek, másodikosaimnak, harmadikosaimnak ilyen bizonyítványt. Mi a szöveges értékelésben hiszünk.”

Képünk illusztráció
©

A Waldorf is aggódik

„A Waldorf-iskolák szempontjából rendkívül aggályosnak találjuk a köznevelési törvény tervezett változtatásait. Amennyiben a módosítások elfogadását követően alkalmazásra kerülnek, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógia szerinti működést” – írta Szabó Zoltán, a szövetség ügyvezetője. Hangsúlyozza azt is, hogy központi tantervtől való maximum 30 százalékos eltérés „lényegében az alternatív tantervek kiüresítését jelentené”.

Ezzel egyetért Szüdi János oktatásjogász is, aki szerint a módosítócsomag lényegében arról szól, hogy a kormány felszámol egy újabb menekülő útvonalat az állami iskolákból. „Az alternatív iskoláknak az a lényege, hogy egyéni, sajátos módszerrel nevelnek, egyéni, sajátos programmal” – mondta. A 30 százalékos korlát őt a 80-as évekre emlékezteti, amikor pontosan ennyivel térhettek el a gimnáziumok a kádári iskola egyentantervétől. „Ezzel véglegesen kimondta az Orbán-kormány, hogy egyféle iskola létezhet: az állami követelmények szerint oktató iskola.”

Trehány

Legalábbis szándék szerint ez látszik, és a rendszer, megtámogatva a szakfelügyelettel, akár a renitens iskolák bezárásához is vezethet. Ugyanakkor Szüdi arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabály kifejezetten zavaros, trehány megfogalmazású, értelmezhetetlen.

„Ha összeveti valaki a törvény teljes szövegét, akkor kiderül, hogy értelmetlen az egész. Benne maradt a jogszabályban máshol ugyanis az az eddigi szöveg is, ami szerint az iskola saját, egyéni tantervet dolgozhat ki. De hogy lehet egyéni tantervet kidolgozni, ha most az új passzusok előírják a maximum 30 százalékos eltérést?”

Tehát ezután is lehet elfogadott, saját tanterve az iskoláknak, mint ahogy egyébként számos egyházi iskolának is van. Az új passzusok kifejezetten az alternatív kerettantervről szólnak. Ezek szerint, ha átnevezik magukat, továbbra is működhetnek a megszokott módon? – teszi fel a kérdést a szakértő.

Képünk illusztráció
©

Az is körvonalazódik az új jogszabályokból, hogy egyéni, kijárásos módon szerezhetnek engedélyt ezentúl az iskolák. Az sincs tisztázva, mi alapján kaphatnak engedélyt a (nem alternatív, de más) kerettantervek. Az biztos, hogy a miniszter egyéni elbírálás alapján továbbra is minden további nélkül adhat ilyet az általa arra érdemesnek tartottaknak.

Csak annyi biztos egyelőre, hogy azokat a tanterveket, amiknek a nevében az van, hogy alternatív, egy éven belül felül kell vizsgálni – állítja Szüdi.

Még bizakodnak

Bár arra nem nagyon látnak esélyt az érintettek, hogy a parlament a szakmai érvek vagy a tiltakozások hatására elkaszálja a törvénymódosítást, abban bíznak, hogy később tárgyalásos úton találnak valami megoldást a helyzetre. A Waldorf Szövetség hangsúlyozta, hogy eddig is számos alkalommal tárgyaltak a kormánnyal, a következő időszakban is folyamatosan egyeztetni fognak az Oktatási Államtitkársággal annak érdekében, hogy olyan megoldást találjanak, amely „minden érintett fél számára elfogadható, és már a következő tanévtől garantálja a Waldorf-működés folytatásának lehetőségét”.

Az AME is hamarosan kiad az ügyről egy közleményt, illetve folyamatosan egyeztet a tagintézményeivel a közös fellépés lehetőségeiről. Remélik, hogy találnak valamilyen megoldást. Dobos Orsolya úgy becsüli, hogy az országban mintegy 7-8 ezer magántanuló van (már 10-15 éve), és nagyjából 10-12 ezer alternatív iskolába járó gyerek.

(Kiemelt képünk illusztráció)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ez a kínai cég az elektromos autózás egyik legnagyobb nyertese

Ez a kínai cég az elektromos autózás egyik legnagyobb nyertese

Arany ejtőernyővel ugranak ki a főnökök a Deutsche Bankból, ahonnan minden ötödik embert kirúgnak

Arany ejtőernyővel ugranak ki a főnökök a Deutsche Bankból, ahonnan minden ötödik embert kirúgnak

Egy szakma halála: egyre kevesebb a pénztáros a szupermarketekben

Egy szakma halála: egyre kevesebb a pénztáros a szupermarketekben

Babaváró csokkal kombinálva? Így tud még többet kihozni a támogatási lehetőségekből

Babaváró csokkal kombinálva? Így tud még többet kihozni a támogatási lehetőségekből

Eltemették Horváth Ádámot

Eltemették Horváth Ádámot

Szoros meccsen győzte le női vízilabda-válogatottunk Kanadát

Szoros meccsen győzte le női vízilabda-válogatottunk Kanadát