Az anyatejjel szívta magába a rock and rollt, nem csoda, hogy zenekart alapított tizenévesen, ebből lett a 80-as évek elején a műfajteremtő URH és később az Európa Kiadó. Utóbbi – igaz periodikusan működött mindig is – a mai napig aktív. A zenekarigazgató ráadásul idén 60 éves, ezt nagy koncerttel ünnepli meg. Interjú Menyhárt Jenővel.
Idén is fellángoltak a viták a középiskolai írásbeli felvételiről, sokan nehéznek, a megadott idő alatt teljesíthetetlennek tartották. Ezek az érvek érthetők az elkeseredett diákok, szülők szemszögéből, de magával a teszttel nincs baj. A magyar iskolaszerkezettel, a korai szelekcióval annál inkább.
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején és most, félév után rendre elérkezik a szülői értekezletek ideje. De mi végre ez az egész?
Kijött három albumuk, megnyerték a Nagy-Szín-Pad-ot, a legtöbb helyen teltház előtt játszanak, elvarázsolták a Sziget-nagyszínpad közönségét, felléptek Manu Chao előtt, tévéműsorok főcímzenéit jegyzik, többet vannak külföldön, mint itthon. Jubileumi interjú a miskolci Bohemian Betyars tagjaival.
A miniszterelnöki ígéret szerint minden középiskolás állami pénzből kétszer két hetet tanulhatna nyelvet az adott idegen nyelvi környezetben. Egy jól átgondolt program valóban segíthetné a diákok nyelvtudását, ám korántsem biztos, hogy ez a leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz erre.
Isten, halál, elmúlás, gyerekkor – mélyen személyes szólólemezzel jelentkezett Lovasi András, aki generációja állapotáról is beszámol a Tűzijáték délben különös, minimalista hangszerelésű dalaiban. A lemezt a hvg.hu-n hallgathatják meg először.
A mindenkori hatalom a természetéből adódóan megoszt, hiszen a hatalmi ambícióit ez segíti, ám ezeket egy demokráciában lehet korlátozni – állítja a napokban új dallal jelentkező Pajor Tamás. Az egykori Neurotic-, ma Ámen-frontembert csak picit bántja, hogy korábbi zenekarát máig jobban elismerik. Miért gondolja, hogy az evangélium a világ legnagyobb botránya? Mit kért a Fidesz a Hit Gyülekezetétől a jó viszonyért cserébe? Kit nem venne fel az országot járó autójába? Interjú.
A világ minden részén oktatási reformok zajlanak, de ezek jó részét politikai és gazdasági érdekek vezérlik – állítja Ken Robinson. A nemzetközi hírű oktatási szakember új kötetében e helyett egy alulról jövő oktatási forradalomról ír, amely már sok helyen el is kezdődött. Szerinte először térképezzük fel a tanulók szükségleteit, és csak utolsósorban alkossunk tantervet. Állítja: megbukott az oktatás egységesítésének eszméje.
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg.hu-nak adott interjúban a nemrég a pécs-somogyi iskolától elköszönt Csovcsics Erika. A korábban 10 évig a Gandhi Gimnáziumot vezető pedagógus szerint együtt kell tanítani a roma gyerekeket a többségi gyerekekkel. Interjú.
„Viszonylag könnyen ítélkezünk éles helyzetekben. Ezzel szemben sokszor nüanszokon múlik, hogy valaki bűnös lesz, vagy áldozat” – mondja Gárdos Péter rendező, akinek a közelmúltban jött ki második, Hét mocskos nap című regénye. Hogy lett a pornográf képekre alapuló kamaszbizniszről szóló élményéből könyv? És hogy nem lett film? Mit gondol a kultúrharcról? Tényleg lányokat rabolt magának Berija? Interjú.
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire javítani a helyzeten. Ez lehetne jó hír is, ám mögötte ott van a beletörődés, hogy rendszerszinten már nem is várnak javulást.
Dalszövegeit koldusok éppúgy idézik, mint Orbán Viktor. Sehova nem tartozik, ezért mindkét oldal számára gyanús, de ezzel nem foglalkozik. Hé, Magyar Joe! címmel új darabbal és az ahhoz kapcsolódó új albummal jelentkezett, jövő márciusban életműkoncertet ad az Arénában. Földes Lászlóval, azaz Hobóval beszélgettünk a köztünk élő angyalokról, a kultúrharcról, és arról, miért nem érzi magáénak Magyarországot, és miért imádja mégis a hazáját.
1988-ban a Golgota utcában megnyílt egy igen hamar kultikussá vált hely, ahol a punkok, az alterosok és a metálosok koncertlehetőséget kaptak, és hajnalig lehetett szórakozni rendőrségi razzia nélkül. Ma egy egyház tulajdona az épület, a vad koncertek helyén nyugdíjasklub működik, és az elnevezése Fehér Lyuk. Mutatjuk, hogy néz ki a hely ma, és hogy mire emlékszik egy egykor itt sűrűn megforduló punk.
A szülők látják a munkahelyükön, hogy milyen munkavállalói készségekre van szükség, az iskolában pedig azt, hogy mindezt az oktatás nem adja meg. Egy fővárosi iskolában a tanárok és szülők megmutatják, hogyan kell ezt csinálni: ez lett a Közbigyó, amelyhez nem kell se pénz, se tanterv, se tankerületi engedély, mégis működik.
„A tömegdemokráciák korát éljük, ez Trump kora! Akik ma irányítják az országot, azok pedig zseniálisan és hátborzongatóan művelik a tömegdemokráciát” – jelentette ki Pokorni Zoltán, aki szerint ezzel az előnyükkel élve alakítják át Orbán Viktorék a magyar oktatást is. És ezzel a volt oktatási miniszter cseppet sem dicsérte sem az oktatási rendszert, sem a kormányt.
Ahogy a világon mindenütt, a XII. kerületben is sorra érkeztek a hírek a középiskolákból a különböző netes zaklatásokról, kiközösítésekről. Erre Pokorni Zoltán szerint nem jó válasz a kriminalizálás, ezért egy, a szülőket, tanárokat és gyerekeket is célzó programot dolgoztak ki a kerületében. Ennek része a kortárs segítő program, amikor nem a tanárok, hanem gimnazista diákok érzékenyítik a net veszélyeire a felsősöket. És a módszer működik: mérhető eredményeket hozott.
Sötét lelkű ostobaság feltételezni rólam, hogy amikor megszólalok, azt ne a saját hazám iránti aggodalom vezérelné – mondja Bródy János, aki szerint a hatalom aktuális birtokosai mindig hajlamosak elfelejteni, hogy a hatalom szeretete nem a szeretet hatalma. Úgy véli, időnként emlékeztetni kell a közvéleményt az Emberi Jogok Nyilatkozatában foglaltakra, most épp annak a 70. évfordulójára időzített koncertjén teszi ezt meg. Interjú.
Gátlástalan NER-lovag, a privatizáció során meggazdagodott baloldali oligarcha és a milliárdosok inasává lett pedagógus – fájóan ismerős alakokat zár össze egy alpesi villába a hatalom pusztító természetéről szóló új regényében Kepes András. Az író-tévés szerint nincs veszélyben a nyugati kultúra, csak egyes csoportok politikai érdeke diktálja, hogy propagandacélból ennek az ellenkezőjét állítsák. Hogy jön ide a pornográfia? Miért néma a próféta? Lehet-e még érvekkel meggyőzni embereket? Interjú.
Az ország egyik legszegényebb régiójában elterülő kistelepülésen a legmodernebb programozási ismeretekkel ismerkednek a roma gyerekek. A két cég és helyi civilek összefogásával indult program valós kitörést jelenthet egy olyan faluból, ahol néhány éve egyetlen érettségizett élt. Ő ma a program egyik motorja.
Bár a Távol-Keleten és Európában is nagy sikere volt a 80-as években, világsztár nem lett a Neoton Família, pedig Erdős Péter belengette ezt a lehetőséget és mindent meg is tett érte. A zenekar a „popcézár” vezetésével tudatosan vált a Varsói Szerződés ABBA-jává, és az őszinte kemény rock alternatívájává. Szombaton az Arénában koncerteznek – belestünk egy próbájukra, és beszélgettünk Csepregi Évával.
