Ha ilyen tempóban oltunk, nagyon hosszú lesz az elkövetkező év
Múlt szombaton megkezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása. Úgy tudjuk az egészségügyisek között is sokan szkeptikusak, bár másokat meggyőztek a szakmai érvek az oltás szükségességéről. Az oltási terv egyelőre nem ismert, így jelenleg szinte lehetetlen megmondani, hogy mikor kaphat először oltást majd olyasvalaki, aki nem tartozik veszélyeztetett csoportba.
“Lelkesek az egészségügyi dolgozók is” - mondta az “oltakozási kedvről” Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa kedden reggel a Kossuth rádióban.
Napokig nem lehetett tudni mennyire: az operatív törzs többszöri kérdésünkre sem árulta el, hogy hány egészségügyi dolgozó jelentkezett a koronavírus elleni vakcináért, és hány százalékukat teszi ki az a 3498 ember, aki szerdáig megkapta az oltást a kijelölt öt fővárosi illetve két megyei helyszínen. Végül az év utolsó napján tartott tájékoztatón Müller Cecília elmondta, hogy addig 5110 egészségügyi dolgozó oltatta be magát, az oltópontok számát pedig addigra ötről 21-re növelték és január 3-ára eléri a huszonötöt.
A tiszti főorvos szerint "először" az egészségügyi dolgozók 30 százaléka jelentkezett oltásra. Az egészségügyben durván 130 ezer emberrel lehet számolni - 25 ezer orvos és 105 ezer szakdolgozó van -, a szerdán érkezett jelentős utánpótlással durván 40 ezer orvosnak és ápolónak biztosítható az oltás (amennyiben a biztonság kedvéért a második körre szükséges adagot eltárolják számukra). A 30 százalék tehát 39 ezer ember kellene legyen, vagyis alig kevesebb, mint ahány vakcina jelenleg rendelkezésre áll. Ehhez képest december 31-ig a dolgozók alig 3 százalékát sikerült beoltani, vagy is nem halad túl gyorsan az az oltási rendszer, amiről Orbán Viktor miniszterelnök december 18-án még állította, alkalmas rá, hogy két nap alatt mindenkit beoltsanak, aki kéri: "Ma egy általános, országos, egy-két nap alatt történő, teljes átoltásnak a föltételei megvannak, az oltási tervünk rendelkezésre áll, az ehhez szükséges eszközökkel, számítógépes nyilvántartással, adatbázissal, helyszínkijelöléssel, mindennel készen vagyunk, a vakcina hiányzik."
A vakcinamennyiség mindenesetre most már elérte azt a szintet, hogy a kórházi dolgozók mellett a háziorvosok is sorra kerülhetnek.
Orbán Viktor miniszterelnök a december 18-i rádióinterjúban határozottan kérte az egészségügyi dolgozókat, hogy a "társadalomban megfigyelhetőnél" (14,9 százalék biztosan oltatná magát - 28,3 százalék talán) nagyobb arányban oltassák magukat. A szerdai sajtótájékoztatón Müller Cecília országos tisztifőorvos is ezt kérte, az oltás adta védettség előnyeit hangsúlyozva.
Orbán Viktor szavaiból kitűnt, tisztában van vele, hogy az érintett körben egyáltalán nem túláradó a lelkesedés - legalábbis egyelőre:
"Én majd kérni fogom persze az egészségügyi dolgozókat, hogy minél nagyobb számban oltassák át magukat, de meg kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem általános vágy ebben a pillanatban. Tehát erről még komolyan beszélnünk kell az orvosokkal meg az ápolónőkkel, hogy akarják-e, mennyien, hogyan és miképpen.”
Rákérdeztünk az operatív törzsnél, hogyan zajlik egy ilyen “komoly elbeszélgetés”, vagyis milyen módszerekkel népszerűsítik az oltást az egészségügyi dolgozók körében, de erre sem érkezett válasz. A Magyar Orvosi Kamara megkeresésünkre azt írta, nekik vannak terveik az átoltottság motiválására, elsősorban a lakosság körében, de ezek egyelőre nem nyilvánosak.
Tér az volna rá
Az orvosokkal és ápolókkal folytatott beszélgetések, valamint a zárt Facebook-csoportokban olvasható kommentek alapján úgy tűnik, elkelne a biztatás.
Vannak eleve oltáspártiak, de nagyon sok a szkeptikus vélemény is, többen nem akarják beadatni a vakcinát, vagy jobb esetben is kivárnak még pár hónapot, hogy az esetleges mellékhatások kijöjjenek másokon. A Facebook-csoportokban többnyire utóbbi miatt aggódnak, de van, akit a gyors piacra dobás zavar.
Az is látszik, hogy az ápolók, nővérek jóval szkeptikusabbak, mint az orvosok. Van egyébként olyan is, akinek nem is a vakcinával, hanem az állami kommunikációval van problémája, mert rengeteg részlet nem ismert, például, hogy aki úgy, mint ő, átesett már a betegségen, ugyanúgy kap-e védettséget igazoló papírt, mint az, akit beoltottak.
Az első vonalból
“120 jelentkező van eddig nálunk össz-vissz. Ez a teljes kórházi személyzet kb. 20 százaléka - érzékeltette meglehetősen csekély lelkesedést egy vidéki kórházban dolgozó forrásunk, bár náluk sokan már átestek a fertőzésen az első, vagy a második hullám során, így van, aki azon hezitál, hogy a védettsége lejárta után oltassa-e magát.
Egy szintén vidéki Covid-osztályon dolgozó ápoló is hezitál, tudomása szerint az osztályon sem oltatná magát senki. Közvetlen tapasztalta van a vírus pusztításáról, és attól tart, az oltással megkapott legyengített vírus is kiválthat hasonló reakciókat. Csakhogy a Pfizer-BioNTech oltása másmilyen, abban nem a leölt vírus van, hanem egy genetikai információt továbbítanak, melynek segítségével a szervezet legyőzheti a vírust.
"Nagyon nem akartam, de meggyőztek, beadatom"
Egy, az Országos Mentőszolgálatnál dolgozó forrásunk szerint egy belső felmérés alapján a dolgozók 50 százaléka fog jelentkezni oltásra. A hivatalos adatokat kértük az Országos Mentőszolgálattól, válaszában Győrfi Pál kommunikációs és PR-vezető azt írta, csütörtörtökig több mint 2500-an jelezték az igényüket, arról, pedig, hogy eddig a mentőszolgálat hány tagját oltották be, azt írta, "a védoltások beadása minden kijelölt oltóhelyen megkezdődött".
A mentősök az egyik kiemelt kockázati csoport még az egészségügyi dolgozókon belül is, hiszen ők számtalan esetben találkozhatnak úgyis fertőzöttekkel, hogy ezt még nem tudni a páceinsről. Forrásunk szerint többek között ezért is bizonytalan sok mentős, akik már átestek a fertőzésen, hogy beadassák-e maguknak a vakcinát. Hozzáteszi azt is, hogy mindössze 3 nap állt rendelkezésre, hogy válaszoljanak az emailre és sokan nem olvasták ezalatt az idő alatt a belső levelezést.
“A mi állomásunkon a 40 emberből 10 kérte” - mondta egy másik mentős forrásunk. Szerinte a mentősök között nem a mellékhatásoktól való félelem az uralkodó álláspont, hanem egyszerűen az ignorancia, legalábbis náluk.
És akad példa olyanra is, akinek megváltozott a hozzállása. Egy budapesti kórház szakápolójával két héttel ezelőtt és a napokban is beszélgettünk az oltásról. December közepén még azt mondta, nem bízik a vakcinában és semmiképpen sem fogja beadatni, mert tart tőle, hogy visszafordíthatatlan hatásai lesznek a szervezetére, amelyek ma még nem ismertek. Az elmúlt napokban viszont már úgy nyilatkozott, be fogja adatni az oltást, mert gyógyszerész és immunológus ismerősei meggyőzték, amikor részletesen elmagyarázták neki a vakcina működési mechanizmusát.
Másnál is működtek az érvek: a beszélgetések és Facebook-bejegyzések alapján a legtöbb szkeptikus egészségügyi dolgozót a pécsi virológusok (Kemenesi Gábor és Jakab Ferenc) posztjai győzik meg.
Hamarosan előállnak az oltási tervvel
Az ígéretek szerint itthon az egészségügyi dolgozók után a szociális intézmények lakóit és dolgozóit oltják majd be, ha befutnak a további vakcinaszállítmányok. Az oltóanyag mennyiségétől függően tudják bővíteni a kört azokkal, akik a legmagasabb kockázatot viselik, aktívan részt vesznek a járvány kezelésében.
Az oltási terv egyelőre nem ismert, Müller Cecília azt ígérte, azt
"hamarosan megfelelő formában" nyilvánosságra hozzák.
Ezek az elnagyolt információk nagyon sok kérdést felvetnek: a 80 ezer vakcinát mind félreteszik az egészségügyben dolgozóknak, vagy menet közben bejelentkezhet a következő kör?
Ezzel kapcsolatban Müller Cecília csütörtökön a hvg.hu kérdésére azt mondta,
Ha látjuk azt, hogy csökkent az igény, az oltakozók igényei kielégítésre kerültek, párhuzamosan meg tudjuk kezdeni a szociális intézmények dolgozóinak és lakóinak oltását is.
Arra nem válaszolt, hogy hány oltásnak kell beérkeznie ahhoz, hogy újabb csoportok kerüljenek sorra, de kérdésünkre elmondta azt is, reményeik szerint az év elején már a krónikus betegek, például akár a súlyosan asztmás fiatalok oltását is megkezdhetik, de hozzátette, minden a rendelkezésre álló vakcina mennyiségétől függ. "Olyan oltási rendünk van, amely dinamikusan bővül, az egészségügyi dolgozók, a szociális dolgozók és lakók után - illetve bizonyos mértékig párhuzamosan - lehetővé tesszük az oltakozást a krónikus betegek részére".
Az viszont még mindig nem világos, hogy hátrébb kerül-e a sorban, vagy megkapja-e az oltást, aki nem regisztrál a vakcinainfo.gov.hu-n? Mi történik, ha a felajánlott oltást nem fogadja el? A megválaszolatlan kérdések nem erősítik a bizalmat sem a vírus kezelésében, sem az oltási folyamat szervezettségében.
Mindenesetre Izraelben két hét alatt csaknem 1 millió embert oltottak be (Izraelnek 2 millió adag vakcinája lehet, igaz, sajtóhírek szerint kétszer annyit, 30 dollárt fizet egy oltásért, mint az EU). Hatalmas iramban zajlik az oltás az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban (ahol szintén elérték az 1 millót és változtatnak az oltási terven) illetve Kínában is. Jó kérdés, hogy Magyarország mikor veszi fel a tempót.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Megkezdődött az oltás, de mikor dobhatjuk el a maszkot?
Jövőre kezdődhet a lakosság tömeges oltása Magyarországon, a Pfizer-BioNTech vakcinájából akár már március–áprilisra megérkezhet a lefoglalt 4,4 millió adag, és a többi oltóanyag fejlesztése és engedélyeztetése is jól halad. Ennek ellenére korai lenne arról beszélni, hogy mikor térhetünk vissza a korábban megszokott életünkhöz. Ehhez ugyanis nemcsak a közösségi immunitás még egyelőre kérdéses szintjének elérése szükséges, hanem a vakcinákkal is számtalan vizsgálatot el kell végezni.
Kötelezővé teheti-e az oltást a kormány, a munkáltató vagy akár egy fesztiválszervező?
Ha nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás, elvárhatja-e egy munkaadó, hogy beoltassa magát az ember? Egy fesztiválszervező, egy színház, egy mozi, egy légitársaság szelektálhat-e az emberek között az alapján, hogy be vannak-e oltva vagy sem? Ezeket a kérdéseket beszéltük végig Zeller Judittal, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféraprojekt-szakértővel.
