szerző:
Bihari Ádám - Kacskovics Mihály Béla
Tetszett a cikk?

Tanulhatunk mások hibáiból, sőt még a sajátjainkból sem késő. Kérdés például, hogyan fogja elmagyarázni az állam a magyaroknak, hogy a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha a tömeges oltás alatt mindenki bezárkózna. Ez nehezen fog menni, ha továbbra sem indul be a tisztességes, tudományos adatokra támaszkodó, széles körű tájékoztatás.

“Az egész járvány legnehezebb két hete jön” – mondta Orbán Viktor csütörtökön, majd pénteken emelte a tétet amikor bejelentette, emelt szintű készültséget kellett elrendelni a kórházakban. A járványügyi korlátozásokat március 15-éig meghosszabbították.

Korábban, szeptemberben már felfestette a miniszterelnök, hogy mi lenne a legpesszimistább koronavírusos forgatókönyv, akkor arról beszélt, hogy a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére, 16 ezer kórházi fekvőhelyre, és 800 gépi lélegeztetésére lesz szükség. Most ugyan nem erre a legrosszabb változatra számítanak, de az látszik, hogy semmi jóra.

De meg lehetett volna mindezt előzni? Enyhíteni a harmadik hullám hatását, vagy mérsékelni, elnyújtani a felfutását?

©

Nem biztos, hogy a brit mutáció hozta a harmadik hullámot

Az új mutációk miatt meredeken emelkedő fertőzési adatok először az Egyesült Királyságból, majd egyre közelebbről, a szomszédos országokból érkeztek meg. Magyarországon a nyári lazaság kitartott majdnem egészen novemberig, azóta itthonról ugyan szigorúnak tűnő korlátozások között kell élnünk, de az egészen drasztikus lezárások – mint például ősszel Izraelben, vagy még tavaly tavasszal Olaszországban – a magyarok számára ismeretlenek. A gazdaság viszont már a mostani állapotot is keményen megszenvedi. Az egészségügyi rendszer is csak egy lélegzetvételnyi szünethez jutott december közepétől nagyjából január végéig, azóta már őket is elárasztotta a harmadik hullám.

Egy általunk megkérdezett virológus név nélkül nyilatkozva elmondta a hvg.hu-nak: még azt sem lehet százszázalékos biztonsággal kijelenteni, hogy a brit mutáció hozta a fejünkre a harmadik hullámot. “Persze látszik a korreláció, ahogy a brit mutáció dominanciája nő, úgy nő a fertőzésszám is, de ahhoz, hogy ezt kerek perec kijelentsük, a való életben végzett megfigyelések nyomán szerzett adatok kellenek” – fejtette ki. Nincs egyértelmű recept, hiszen például volt, ahol a karácsonyi nyitás után megszaporodtak a fertőzések és volt, ahol nem.

Szerinte nincs egyértelmű válasz arra sem, hogy lehetett volna-e enyhíteni a harmadik hullám hatásait, de az biztos, hogy egy jó járványügyi tudományos háttér mellett bármire tudni kell megfelelően reagálni. “Az elemző munkát úgy képzeljük itt el, mint a terepasztalt a főhadiszálláson háború idején” – tette hozzá. Egy terjedés okai között nemcsak a mutáció szerepelhet, de akár az időjárás, a szezonalitás, vagy az emberek mozgása is. Az állandóan változó kihívásokra is lehet jó válaszokat adni, ha rengeteg adat áll az ember rendelkezésére és létezik a tudományos háttér ezek hatékony feldolgozására. "Hogy ez nálunk így van-e, annak a megválaszolását önre bízom” – mondta forrásunk.

©

Kiemelte, hogy jelenleg a védekezés két tartóoszlopa a diagnosztikai háttér fejlesztése és a lakosság tájékoztatása kellene, hogy legyen. “Mindennek úgy van értelme, ha felnőttként kezeljük az embereket és úgy kommunikálunk velük. Az, hogy óvodásnak tekintjük őket, nem opció, tudományosan megalapozott válaszokra van szükségük” – fejti ki virológusunk, hogy a védekezés szolgálatában a legfontosabb fegyver maga a védekezés alanya.

A diagnosztikai háttér leginkább a szűréseket, a kontaktkutatást és a vírus genetikai hátterének vizsgálatát jelenti. Ha igazán jól csinálják, ez akár azt is jelenthetné, hogy különböző területeken eltérő szabályozás is érvénybe léphetne, megfelelő kontroll mellett persze.

Mindezeken felül azért van egy rossz híre is a virológusok álmáról: a számunkra ideális világban egy tömeges oltás kéz a kézben járna egy szigorú bezárkózással. Így a vakcinákra sem lenne igazán lehetősége reagálni a vírusoknak. “Érthető módon az emberek már unják ezt, pedig valóban a lezárástól függ nagyon sok minden” – mondta. Szerinte fontos lenne részletes adatokkal rendelkezni az új mutáció terjedéséről, “minél részletesebb adataik vannak, annál nagyobb a mozgásterünk” – tette hozzá és egyben azt is elmondta, univerzális recept nincs, ami mindenhol ugyanúgy beválna.

©

Lehet ezt másképp?

Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is felfutóban van a koronavírus harmadik hulláma, Szlovákiában és Csehországban például válságos helyzetben van az egészségügyi ellátórendszer a súlyos állapotú fertőzöttek számának emelkedése miatt.

Csehországban a jövő héttől a járvány eleje óta legszigorúbb szabályok bevezetésére készül a kormány: hétfőtől minimum három hétig korlátozzák a lakosság csehországi járások közötti szabad mozgását. Mindemellett bezárják az óvodákat, iskolákat és a még nyitva tartó üzleteket is. A cseh kormány egyúttal mindenhol kötelezővé tenné az FFP2-es maszkok használatát. A korlátozások viszont csak akkor lépnek életbe hétfőtől, ha azokat a kormány át tudja vinni az országgyűlés alsó házán. A kormánynak nincs többsége a törvényhozásban, így kénytelenek a döntési képességüket folyamatosan megkérdőjelező ellenzékkel tárgyalni a szabályozásokról. A cseh ellátórendszer telítettségét jól mutatja az is, hogy jelezték: intenzív ellátásra szoruló betegeiket nemcsak csehországi, hanem német és lengyel kórházakban is ellátják. Csehországban jelenleg közel hétezer ember van kórházban a vírus miatt.

©

Hasonló a helyzet Szlovákiában is, az ország aktiválta az Európai Unió polgári védelmi rendszerét, orvosokat és ápolókat kértek az uniótól. Pedig Szlovákiában szigorú korlátozások vannak érvényben, fertőzöttségi számaik – általuk is érthetetlennek nevezett módon – mégis növekednek: február 24-én például több mint 3500 embernél mutatták ki az ötmilliós lakosságú országban a kórt. A kormány késve reagált a fertőzési adatok megugrására, felmerült az is, hogy az unióban Magyarország után másodikként elkezdjenek oltani az orosz Szputnyik V vakcinával. Az ország vezetése a múlt héten döntött arról, hogy az iskolák sem nyithatnak ki a korábban tervezett február végi időpontban, február nyolcadikán pedig meghosszabbították a kijárási tilalmat is, így hajnali öt és másnap hajnali egy óra (!) között teszt nélkül csak vásárolni lehet kimozdulni otthonról.

Míg Európában csak most kezdett el igazán terjedni a koronavírus brit variánsa, Nagy-Britanniában már úgy tűnik, hogy kitombolta magát: a szigetországban Boris Johnson miniszterelnök hétfőn óvatos nyitást kezdett emlegetni. Johnson négy pontos kritériumrendszerhez köti a nyitás elindítását, így ha a gazdaságot el akarják indítani, ahhoz az oltási programnak a jelenlegi ütemben kell folytatódnia, ezáltal sikeresen kell tudniuk csökkenteni a kórházba kerülők, valamint a fertőzést elkapók számát, valamint kerülniük kell, hogy az országban felbukkanjon egy új, még erősebben fertőző mutáns. Johnson szerint eddig mindegyik feltétel teljesült, így március nyolcadikán megkezdik „az óvatos, ám visszafordíthatatlan” nyitást. A szigetországban már a karácsony előtt beköszöntött a harmadik hullám, az esetszámok decemberben, az új mutáns felfedezése előtt nem sokkal kezdtek el meredeken emelkedni, mára azonban úgy fest, hogy túl vannak a nehezén. Johnson akkor teljes kijárási tilalmat rendelt el először csak London, majd az egész ország területére, ami mára hozhatta meg a kívánt hatást.

©

Sem Franciaország, sem Németország nem lélegezhet még fel azonban a járvány jelenlegi nyomása alól. A franciáknál olyan súlyos a helyzet, hogy Dunkerque és Nizza városában szigorú korlátozásokat vezettek be a hatóságok. Az emberek lakhelyüket maximum öt kilométeres távolságra hagyhatják el, valamint a következő két hétben péntek délután hat és hétfő reggel hat óra között lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. Párizs szerint van ok az aggodalomra, százezer lakosra vetítve ugyanis Nizzában 700 fertőzött van, ezt a számot pedig a kormány 250-ben szeretné maximalizálni. A főváros ugyan jobban áll, de a kívánt értéket még ők sem érik el: ott 277 fertőzött jut százezer lakosra.

Valószínűleg a brit mutáns tehető felelőssé a németországi esetszámok megugrásáért is, azonban a németek kicsit jobban állnak, mint az európai országok többsége. Angela Merkel kancellár két hónapja rendelt el teljes zárlatot, aminek az volt a célja, hogy tartósan leszorítsa a lakosság körében a fertőzésgyakoriságot. A szövetségi kormány azonban kiemelte, hogy lazításokról március hetedikéig nincs értelme beszélni. Különös kitétel, hogy az éttermek és a boltok nem, viszont a fodrászok újra kinyithatnak március elsejétől.

©

Spanyolországban régiónként eltérnek a korlátozások, azonban az általánosan jellemző, hogy náluk nyitva tarthatnak az éttermek és a bárok is. A megkötés „mindössze” annyi, hogy este 11 és reggel hat óra között kell bezárniuk, azonban beltéren egyszerre négy, teraszon egyszerre akár hat embert is kiszolgálhatnak a pincérek. Az esetszámok pedig náluk sem javulnak látványosan: napi kb. 10 ezer ember szervezetében mutatják ki a koronavírust.

A szakemberek szerint nagyon nehéz megmondani, lehetett volna-e Magyarországon máshogy kezelni a harmadik hullám jelentette kihívásokat – főleg azért, mert még mindig csak az elején vagyunk ennek az időszaknak, hiszen a helyzet rossz, de még nem annyira rossz, mint azokban az országokban, ahol már igazán tombol az új fertőzési szakasz. A kezelés egyik legfontosabb eszköze szerintük azonban egészen biztosan az őszinte kommunikáció. Ebben pedig nem állunk jól.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Itthon

Orbán: Emelt szintű készültséget kellett elrendelni a kórházakban

Orbán Viktor miniszterelnöknek csütörtökön csak rossz híre volt, azt mondta, a járvány két legnehezebb két hete jön, az eddiginél is nagyobb terhelés lesz a kórházakon. A járványügyi korlátozásokat március 15-ig hosszabbította meg a kormány. Ezek után érkezett a miniszterelnök a Kossuth Rádióba a szokásos péntek reggeli interjúra. Arról beszélt, a kórházakban vissza kell hozni a tavaly áprilisi és novemberi korábbi készültségi állapotot, illetve az Európán kívüli külföldi utazásokat korlátozni fogják. Arról, hogy kell-e további szigorítás, a következő napok adatai alapján döntenek.

Történelmet írt a NASA, felszállt a Marson a kis helikopter

Történelmet írt a NASA, felszállt a Marson a kis helikopter

Alig egy hónappal a kirúgása után, új helyen folytatja az M4 Sport riportere

Alig egy hónappal a kirúgása után, új helyen folytatja az M4 Sport riportere

Járványügyi szakértő a nyitásról: Most egy kis türelem nagy nyereséget hozhat

Járványügyi szakértő a nyitásról: Most egy kis türelem nagy nyereséget hozhat