Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

Ezen a héten kell aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak azt a szerződést, amivel a jövő hónaptól tovább dolgozhatnak a közellátásban, azonban sokan csak az utolsó pillanatokban kapták kézhez a dokumentumot. Feszültség most is érzékelhető, a Magyar Orvosi Kamara szerint a többség a szerződés két pontjával nem ért egyet. Ha ezeket nem rendezik villámgyorsan a kórházi főigazgatók, akkor több helyen ellehetetlenülhetnek a márciusi beosztások.

“Ilyen a világon nincsen” – foglalta össze tömören egy orvos a hvg.hu-nak, mit élnek át az egészségügyi szektorban dolgozók, miután tudomása szerint sokan a határidő előtt néhány nappal még mindig nem kapták meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket. A március 1-jén hatályba lépő új jogviszony teljesen átalakítja az egészségügyben dolgozók munkakörülményeit és bérezését is, aki viszont nem írja alá a papírt, nem dolgozhat állami vagy önkormányzati fenntartású intézményben.

“700 ember dolgozik a kórházban. A szakdolgozók szerződése már kész van, de még ők sem kapták meg. Az orvosoké pedig tudtommal még el sem készült, én legalábbis még mindig nem láttam az enyémet” – mondta a hvg.hu-nak egy vidéki kórház osztályvezető főorvosa, aki szerint az új szabályozás annyira sokrétű, hogy még több diplomával is nehezen fejthető meg.

A béremelés mellett szigorú összeférhetlenségi szabályokat és két évre szóló átvezényelhetőséget tartalmazó törvény miatt a kezdetektől nagy volt a felháborodás, a Magyar Orvosi Kamara tavaly októberi felmérése szerint az orvosok 77 százaléka nem akart belemenni az új jogviszonyba, a szakdolgozók körében pedig a 30 ezer válaszadó fele gondolkodott az állami egészségügyi szféra elhagyásán.

©

Azt nem tudni, hogy végül az orvosok és egészségügyi dolgozók hány százaléka mond fel a közegészségügyben (az általunk megkérdezett szakdolgozók szerint tömegével állhatnak fel, de erről sem a kamarának, sem a szakszervezeteknek nincs összesítése, a Független Egészségügyi Szakszervezet egy januári felmérésre hivatkozva azt írta, a 4600 válaszadó 20 százaléka hagyná ott az egészségügyet, és nagyjából ugyanennyien mennének át magánellátásba), az viszont látszik, hogy a feszültség továbbra is nagy.

Ezt így nem írják alá

A Debreceni Egyetem klinikáján dolgozó traumatológusok és idegsebészek hétfőn levélben közölték a Klinikai Központ vezetőivel, hogy ha a szerződésük tartalma nem változik a juttatásokat és a többletmunka díjazását illetően, akkor nem írják alá, amivel

március 1-től a Hajdú-Bihar megyei traumatológiai ellátás megszűnik.

Az egyetem gyorsan lépett, a vitás kérdéseket hamar rendezték a traumatológiai és kézsebészeti osztály szakorvosaival – bár ennek részletei nem nyilvánosak –, így a jelek szerint itt nem lesz fennakadás a sebészeti ellátásban.

A nyíregyházi Jósa András Kórház traumatológusainak tiltakozása is nyilvánosságra került, a szerződést ők sem írnák alá, mert a munkaszerződés nem tartalmazza az illetményen felüli egyéb juttatásokat, a foglalkoztatás minimum feltételeit (mint a munkavégzés helye, ami az átvezénylések miatt lehet kardinális kérdés), illetve nem biztosítja a jelenlegi foglalkoztatási körülményeket és jogokat, amellyel szerintük a munkáltató alapjaiban veszélyezteti az ellátás biztonságát.

Kelet-Magyarországon úgy tűnik nem lesz baleseti ellátás, ha ez a törvény így marad.

Közzétette: Dr. Kunetz Zsombor MBA – 2021. február 23., kedd

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző egy másik levél alapján azt írta, a nyíregyházi kórház szülészeti-nőgyógyászati, urológiai és a sebészeti ellátása is leállhat, miután ők sem hajlandóak aláírni a szerződést. Ezt a levelet is aláírták a traumatológusok is, és ebben érvként szerepel az is, nem tisztázott a másodállás (magánellátás) engedélyeztetése sem, így nem tudnak megalapozott döntést hozni.

Nemcsak a baleseti ellátás álhat le a Nyíregyházi Kórházban, hanem a szülészeti-nőgyógyászati, urológiai és a sebészeti ellátás is. Ezt csak így lehet megcsinálni!

Közzétette: Dr. Kunetz Zsombor MBA – 2021. február 23., kedd

Megkerestük a nyíregyházi kórház vezetését, hogy megtudjuk, hogyan akarják kezelni a kialakult helyzetet, amint válaszolnak, a cikket frissítjük. Más kórházakból egyelőre nem szivárgott ki hasonló levél, és tudomásunk szerint tömeges aláírás-megtagadásra nem nagyon volt eddig példa, a levelekben vázolt probléma viszont általános.

Két fő probléma van

Olyannyira, hogy a Magyar Orvosi Kamara kedden levelet írt Jenei Zoltán országos kórházi főigazgatónak, hogy tudassa, a kollégák jelentős része megkapta a szerződéseket, és két témában van a legnagyobb elégedetlenség:

  • abszurdnak tartják az ügyelet 70–80–90%-os díjazását, valamint
  • elfogadhatatlan, ha az ügyelet a pihenőnap miatt jövedelemvesztéssel jár.

Az ügyeleti díjak kiszámítása bonyolult és sok változótól is függ, de egy vidéki kórház orvosát megkértük, összegezze mire számíthatnak. Ő azt mondta, "az ügyeleti bér hétköznap az egy napra szóló alapbérünk 70 százaléka, hétvégén 90 százaléka. Minden ügyelet után pihenni kell, viszont azt már tudjuk, hogy az ügyelet utáni kötelezően kiadandó pihenőidőt az eddigiektől eltérően nem fogják kifizetni (levonják az alapbérből). Tehát most kevesebb lesz az ügyeleti díjazás az adott napra, mint az órabérünk, és azzal, hogy a kötelező pihenőnapot sem akarják kifizetni, olyan, mintha kevesebb lenne a ledolgozott óraszámunk." Emiatt, és a másodállások nehezítése miatt a jelentősen megemelt bérek hatását is kevésbé fogják megérezni.

Eddig az ügyeletért – típustól függően – 100–120–150 százalék járt, de alacsonyabb bér után, a 70–90 százalékot viszont a megemelt fizetések alapján számolják. "Abszolút értékben emelkedésről van szó, de amennyiben mindez elinflálódik, pár év múlva már nem reklamálhatunk" – magyarázza az orvos.

A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás egyébként már januárban jelezte a szerződés vitatott pontjait a kamara által indított Realitás blogon, ebben az ügyeleti díjak kérdése már benne volt.

©

A kamara elnöke, Kincses Gyula arra kérte Jenei Zoltánt, hogy "saját hatáskörben, még az aláírási periódus lezárulása előtt hozzon mindenki számára megnyugtató és igazságos döntést a minimálisan adható ügyeleti díjak megemelésével és a pihenőidő anyagi elismerésével.

Ellenkező esetben a hozzánk eljutó hírek és megkeresések alapján a legtöbb helyen már elkészült márciusi beosztások ellehetetlenülnek, az alá nem írók, illetve az önként vállalt túlmunkát nem vállalók száma miatt a folyamatos betegellátás kerülhet veszélybe.

A kamarai főtitkár korábban a másik problémás elemnek azt tartotta, hogy a munkáltató pozitív irányban 20 százalékkal eltérhet a bértáblától, ami szerinte meglehetősen szubjektív szempont, és igazságtalan helyzetekhez vezethet. A másodállások szabályozása talán az egyik legrázósabb rész (a nyíregyházi kórház dolgozói ezt fel is hozták), hiszen rengeteg orvos vállalt másod-, harmadállásokat is. Kétségtelen, hogy ennek egységes koordinálása már régóta esedékes. Ezek a szerződés aláírása után engedélykötelesek lesznek, a kérelmeket április 29-ig kell leadni, amiről egy hónap alatt dönt a kórházi főigazgatóság. Az engedély kiadásának részletei még mindig nem világosak.

Svéd szerint a szerzett jogok csorbulását jelenti a korábbi, közalkalmazotti szerződések által meghatározott összegeknél jelentősen kisebb végkielégítések mértéke is – különösen, hogy a törvény szerint ez már a mostani, alá nem írással munkájukat elvesztőket is érinti.

A bérek alapját képező munkaévek számítása nem lesz egységes, egy, a birtokunkba került szerződés szerint a munkáltatónak a munkakör szerinti besorolást az aláírás után 8 napon belül közli. Ezzel tulajdonképpen biankó csekket írnának alá az orvosok, hiszen a szerződés létrejötte után akár meg is változhat a besorolása és a bére.

A szabadságoknál is van egy furcsaság, ott “várhatóan xy nap”-ról rendelkezik a szerződés, de hogy ez mitől függ és miért nem egy végleges szám, nem derül ki.

Van, akivel helyben aláíratják a szöveget

Noha nagyon sok a bizonytalanság, és az egészségügyi dolgozók által létrehozott Facebook-csoportokban forrnak az indulatok, a közösségi oldalak egészségügyi szakmai csoportjaiban leírt tapasztalatok alapján sok szakdolgozóval már aláíratták a szerződést keddi, szerdai határidőket adva nekik. A tapasztalatok eltérőek: bizonyos intézményekben a szerződést azon nyomban alá kellett írniuk, máshol viszont haza, illetve ügyvédhez is vihették átnézetni.

©

Mindezt egy olyan időszakban, mikor beszélgetőtársaink szerint ismét nagyon durva napok állnak mögöttük: a koronavírus-járvány harmadik hulláma berobbant, a kórházban ápolt betegek száma ismét folyamatosan, adott esetben napi kétszázzal nő (bár a jelenlegi 4582 kórházban ápolt beteg még messze elmarad a második hullám csúcsától), emiatt újra megtelnek a Covid-osztályok. Mindezek mellett az oltóközpontok működtetése is az ő feladatuk: egy vidéki intézményben dolgozó forrásunk azt mondta, a szervezés, adminisztráció, telefonálgatás mind rájuk hárul, de még a fecskendőket is az egészségügyi intézményeknek kell biztosítaniuk, csak az oltást kapják készen. Ilyen körülmények között kell aláírniuk a karrierjük talán legfontosabb szerződését vasárnapig.

Az sem tesz jót, hogy a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adrianna szerint a közelmúltban bekövetkezett jogszabályi változások az orvosok kivételével várhatóan jövedelemcsökkenéssel fog járni a kollektív szerződések kivezetése, a hálapénz eltörlése, a mellékállások korlátozása révén, miközben az orvosok kiemelt béremelése tovább növeli a bérfeszültségeket.

A helyzet csak azoknak kedvez, akik szeretnének felmondani és akár másik intézménybe menni, vagy akár pályát váltani, de a veszélyhelyzet alatti felmondási tilalom miatt erre máshogy nincsen lehetőségük, csak ha elutasítják a szerződés aláírását.

Az elmúlt hetekben rengeteg orvossal, ápolóval, szakápolóval és mentőssel beszéltünk a szerződésekkel kapcsolatos aggályaikról, és sokan abban bíztak, hogy a korábban januárról márciusra halasztott bevezetést újra kitolhatják, ám ezt Gulyás Gergely miniszter cáfolta és megerősítette, hogy nincs halasztás az új jogviszony időpontjában.

(A cikkhez használt képek illusztrációk.)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Audi A3 35 TDI-teszt: a dízel jó hírneve

Audi A3 35 TDI-teszt: a dízel jó hírneve

Kiutasítottak 18 orosz diplomatát Csehországból

Kiutasítottak 18 orosz diplomatát Csehországból

Telex: Biztonságiak próbáltak bejutni Dunaújvárosba, óriási rendőri készültség van a vasműnél

Telex: Biztonságiak próbáltak bejutni Dunaújvárosba, óriási rendőri készültség van a vasműnél