“A hétvégére megszervezett oltócsapatot pénteken lefújtuk, ezután jött ki pár órával a körlevél hogy mégis kell menni valakinek ügyeletet tartani az oltóponton” - mondta lapunknak egy vidéki oltóközpont vezetője. Az orvosok csak egy részét jelentik az oltási folyamatban résztvevő egészségügyi személyzetnek, rajtuk kívül jelen kell, hogy legyen asszisztencia, adminisztrátorok, gyógyszerészek és a takarító személyzet is. “Szombaton senki nem jött, mivel megkapták a lemondásról szóló sms-t, vasárnap viszont már érkeztek hozzánk, amikor elterjedt a hír, hogy mégis oltunk. Igaz, nem jöttek sokan, csak 20-30 ember” - idézi fel forrásunk, hogy a hétvégén mekkora forgalom zajlott azon az oltóponton, ahol ő dolgozott. 

Szerinte komoly informatikai hiba lehetett a rendszerrel. “Ez valószínűleg teljesen független az EESZT rendszertől, azaz magától az oltás- és beteg-regisztrációs rendszertől, hiszen azok is kaptak sms-t, akik betegek voltak korábban, vagy már megkapták az oltást. Ráadásul a lokalizációs rendszer sem működött, emiatt gyakran a lakóhelytől jelentős távolságra lévő oltópontra lettek irányítva a betegek, nem a területileg illetékesre” - mondta forrásunk, mikor az oltási zűrzavar okairól kérdeztük. Ilyen típusú problémák náluk is felmerültek, pedig ahogy mondja, már a területi szakrendelőkben is ki kellett alakítani az oltópontokat, nem csak a kórházakban.

Azzal már több cikkben is foglalkoztunk, hogy a páciensek hogyan találták magukat a hétvégére kialakult sajátos helyzetben. A zavarodottságra azonban nem csak az utalt, hogy valakit távolra küldtek oltásra vagy már beoltottat hívtak be, de az is, hogy jó eséllyel az is megkapta az oltást, aki úgy keresett fel egy oltópontot, hogy nem kapott sms-t.

A hvg.hu beszélt ilyen pácienssel is. Ő egyszerűen odament egy fővárosi oltópontra, és - egyébként valós egészségügyi állapotára hivatkozva - kérte, hogy oltsák be. A neve elhallgatását kérő illető azt mondta, mindenki nagyon kedves volt vele, és annak ellenére sem akadékoskodtak, hogy nem volt nála orvosi igazolás a jelzett állapotról, és minden ponton - a belépéstől az adatfelvételig - jelezte, ő nem kapott sms-t. Azt is mondta, hogy ha kell, haza is megy, mert nem akarja mások elől elvenni az oltás lehetőségét, de ha lehet, azért szeretné megkapni a vakcinát, és meg is kapta.

Azt mondta, olyat is látott, aki hozzá hasonlóan szintén sms-értesítés nélkül kért oltást, és ugyan mérges volt rá az oltóorvos, de azért neki is beadta a vakcinát. Ez azonban nem minden oltópontra volt jellemző.

Azt még szerdán közölte az operatív törzs, hogy 74 ezer embert készülnek beoltani a hét végén az AstraZeneca vakcinával, ám a szervezésbe hiba csúszott, amit az ellentmondásos kormányzati kommunikáció csak fokozott. Pénteken az operatív törzs sajtótájékoztatóján például György István oltási munkacsoport-vezető még azzal vezette fel mondandóját, hogy a tömeges oltás elmaradása kapcsán dezinformációról beszélt - hogy azután elismerje, hogy lefújták a 74 ezres akciót.

Aki a kormányzati sajtóból tájékozódik, legfeljebb annyit tudhatott meg péntek este az egész ügyről, hogy a Koronavírus Sajtóközpont közölte, folytatódik az oltóprogram, és csak az AstraZenecával oltás “került felfüggesztésre”. A hétvégén azonban nem olvashatott az oltópontokon kialakult helyzetről, de megtudhatta, hogy csődben van az uniós vakcinabeszerzés, a baloldal támadja az oltási programot és újabb 100 ezer embert olthatnak be. Az Orbán Viktor által belengetett telefonszámmal is találkozhatott, azzal, hogy itt javíthatja ki, ha pontatlanul adta meg az adatait. Hétfőn a kormánylapok több anyagban is taglalták, hogy egymillió felett a magyarországi beoltottak száma, illetve írtak arról, hogy kiket oltatna be előbb Soros György, és hogy miként csalnak állítólag az vakcinákkal a Pesti úti idősek otthonában.

A hétvégén tapasztaltak után megkérdeztük az operatív törzset, hogy hány embert oltottak be az AstraZenecával, közülük mennyien voltak azok, akik sms behívóval érkeztek és milyen iránymutatást kaptak a kórházban dolgozók, mikor ismétlik az oltást, de a kérdéseinket - más orgánumokéval együtt - annyira redukálták, hogy "mikor ismétlik meg az oltást az AstraZenecával", mire Müller Cecília országos tiszti főorvos elmondta, hogy a lehető legrövidebb időn belül. "Akik jogosultak voltak rá, helytállóak voltak az adataik, annak beadták a védőoltást" - mondta Müller.

Azt továbbra sem tudtuk meg, hogy pontosan milyen hibából kifolyólag ment félre a tömeges behívás.

"Ha ennyire kézenfekvő hibát követ el valaki, akkor célszerűbb beismerni, ezzel gyorsabban is lecseng a dolog, mintha maszatolni kezd" - mondta a kialakult helyzet kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó hvg.hu-nak. Megjegyezte azonban, hogy a beismerés kommunikációs szakmai szempontból ugyan belefért volna, de a kormány kommunikációs történetét ismerve már nem, hiszen a hiba elismerése egyáltalán nem része a kormányzati politikai kultúrának. “Nem mintha nem tudnák, hogy ez is megoldás lehet, de a gyengeség jelének veszik. Ezért úgy csinálnak, mintha nem lenne itt semmi látnivaló.”

Pedig a beismerésnek több előnye is lenne: kisebb reputációs kár, nem pörögne napokig az ezzel kapcsolatos mémek tömege, nem pécéznék ki a lapok az egymásnak ellentmondó nyiltakozatokat, nem nyomoznának az ügy részletei után. “Ez a lufi kontroll nélkül fújódik tovább, ha nincs beismerés vagy helyzetfeltárás.”

Ha valaki elismeri a hibáját más szempontból is hathat pozitívan: jobban el tudjuk fogadni, mert egy emberi dolog. Ráadásul ebben a konkrét helyzetben nem merült fel semmiféle trükközés, valóban egy technikai, adminisztrációs hibának tűnt - mondta.

Technikai zavarról beszélt péntek reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök is, de Bőhm Kornél szerint akkori szavai nem tekinthetők beismerésnek, csak időnyerésnek. “Nem adott eligazítást arról, hogy mi történt, és mi várható.”

Ami kommunikáció ezután következett, tovább rontott a helyzeten, hiszen a lemondó sms-t ugyan megkapta a 74 ezer kijelölt páciens, de azt már nem a hivatalos forrásból, csak a független lapokból tudhatta meg, hogy tulajdonképpen mégis várják őket az oltópontokon.

Bőhm Kornél szerint egyértelmű, hogy nem a hibás sms-ek, hanem ez a zavaros kommunikáció okozta, hogy a fiaskó oltási káoszként kerül bele a közbeszédbe. Pedig tiszta beszéddel ez meg lehetett volna akadályozni, annál is inkább, hiszen a program valóban jól teljesít. Ezt persze igyekszik is minél jobban kihangsúlyozni a kormányzat, amit a szakember egyfajta kommunikációs mentésnek értékel.

Azzal, hogy szombat este Orbán Viktor is közzétett egy rövid videót, amiben az ellentmondásokra nem reagálva csak arról beszélt, hogy zajlik az oltás, és regisztrációra biztatott, már inkább azt üzente, hogy “nincs itt semmi látnivaló”. Ezt sugallja a kormányzati sajtó is.

A kommunikációs szakember szerint azonban “Ez nem ad magyarázatot arra, hogy ha ez volt a főpróba, akkor vajon milyen lesz az előadás”.

Bőhm Kornél nem hiszi, hogy ez a fiaskó hátrányosan érintené az oltási kedvet. Sőt, akár pozitív publicitása is lehet, hiszen feltehetően

többekhez eljutott a híre azoknak, akik sírva könyörögtek az oltásért, és világossá vált, milyen tömeges vágy van a vakcinára.

A szervezettség, az államba vetett bizalom, a rátermettség és alkalmasság témakörében azonban már károsnak tekinthető.