szerző:
Csatlós Hanna

Nem segítenek a fogyásban, nem biztos, hogy ártalmatlanok, de arra sincs bizonyíték, hogy veszélyesek lennének. Befolyásolhatják az anyagcserénket, de rákot valószínűleg nem okoznak. A boltokban is kapható mesterséges édesítőszerekről már sok mindent tudunk, de még mindig nagyon keveset. Két magyar kutatóval beszélgettünk, hogy választ kapjunk egy életbevágó kérdésre: egy kanál cukrot vagy inkább a „kis fehér pötyit” tegyük a kávénkba?

Az emberiség három nagy csoportra osztható. Vannak, akik egyáltalán nem isznak kólát. Vannak, akik isznak, de következetesen normál kólát fogyasztanak a light vagy a zéró változat helyett, mert azt gondolják, hogy a sima kólában legalább a cukor (ez esetben a fruktóz-glükóz szirup) természetes összetevő. És vannak azok a fogyasztók, akik esküsznek a teljességgel cukormentes alternatívára, mondván, hogy bár nem tudják, hogy pontosan mit visznek a szervezetükbe, de legalább az elhízást okozó cukortól nem kell tartaniuk.
 
Az emberiség pártokra szakadása napjaink egy lényeges táplálkozástudományi és fogyasztói dilemmára is rámutat, vagyis arra, hogy a mai napig nem tudjuk eldönteni, hogy mi a jobb: ha az egészségtelen, elhízást és diabéteszt okozó cukrozott italokat, ételeket, süteményeket fogyasztjuk, vagy az édesítőszeres alternatívájukat választjuk, megkockáztatva ezzel azt, hogy a laboratóriumokban kikotyvasztott mesterséges szerek – a nátrium-ciklamát, az aceszulfám-K, az aszpartám és társai – hosszú távon esetleg szintén káros hatással lesznek a szervezetünkre.

Kalóriaszegény üdítőitalok. Vajon jó-e ez nekünk?
©

A modern szintetikus édesítőszereket a 140 éves történelmük során – az első mesterséges édesítőt, a szacharint (E954) 1879-ben fedezték fel – már sokszor vették össztűz alá; rendszeresen felmerül, hogy ezek a vegyületek rákkeltők, többek között Alzheimer-kórt és stroke-ot okoznak, máskor viszont mindezeknek a cáfolata lát napvilágot azzal az állítással, hogy ezek a szerek teljesen ártalmatlanok. Épp ideje lenne tehát, hogy az egymásnak ellentmondó információk között végre a tudósok rendet rakjanak.
 
Egészséges szervezetben nincs semmiféle pozitív hatásuk
 
Erre tett kísérletet egy átfogó kutatás, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából, a későbbi nemzetközi iránymutatás kidolgozása céljából készült. Ennek keretében a német Freiburgi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Magyar Cochrane Tagozata szisztematikusan áttekintette az összes olyan, valaha megjelent szakirodalmat, amely a kalóriamentes vagy alacsony energiatartalmú édesítőszereket vizsgálta. Függetlenül a közlés évétől és nyelvétől, a kutatók minden, a témában megjelent vizsgálati beszámolót összegyűjtöttek, majd ahol erre lehetőség volt, az egyes kutatások eredményeit statisztikai módszerek segítségével is összegezték (szakkifejezéssel élve: meta-analízist készítettek).

Képzeljük el ezt úgy, mintha egy óriási tavaszi nagytakarítást végeztek volna a mesterséges édesítőszereket érintő tévhitrengetegben.

Lohner Szimonetta, a munkában részt vevő magyar kutató a hvg.hu-nak ezt így magyarázza: „Nagyon leegyszerűsítve a dolgot azt mondhatjuk, hogy a fellelhető sok kisebb vizsgálatból készítettünk egy olyan nagyméretűt, amelynek az eredménye jóval nagyobb bizonyító erővel bír”. A projekt célja az volt, „hogy ne kelljen senkinek azon töprengenie, hogy két, esetlegesen ellentmondó eredményeket leíró kutatás közül melyiknek higgyen”.
 
Nem volt viszont könnyű dolguk a kutatóknak, mert a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozott mennyiségűek és alacsony minőségűek, az édesítőszerek hatását hosszú távon vizsgáló kutatást pedig nagyítóval kell keresni. Lohner Szimonetta azt is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kutatási eredmények csak egészséges személyekre vonatkoznak; az a kutatás, amelyben a mesterséges édesítők hatását a speciális diétát tartó csoportokban, így például a cukorbetegek körében vizsgálják, még folyamatban van.
 
És, hogy mit sikerült a kutatóknak tisztázniuk? Azt, hogy

nem állítható egyértelműen, hogy csak attól, hogy mesterséges édesítőszerekkel édesített ételeket, italokat fogyasztunk, fogyhatunk, sem pedig az, hogy a rendszeres mesterséges édesítőszer-fogyasztás biztosan nem jelent semmilyen egészségügyi kockázatot a számunkra.

Magyarán nincs semmi garanciánk arra, hogy könnyebben adjuk le a súlyfelesleget csak azért, mert szintetikus édesítőkön élünk, és van olyan terület, ahol még további kutatások szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen kimondhassuk: ezek az adalékanyagok valóban veszélytelenek.
 
Nesze semmi, fogd meg jól – gondolhatja most az átlagfogyasztó, mert a „kis fehér pötyi” versus cukor dilemmája még mindig ott lebeg a kávés csészéje felett. Mégis mit mérlegeljen, ha dönteni akar?

©

Lohner Szimonetta a következőt javasolja: a fogyasztó „vegye figyelembe, hogy az már bizonyított, hogy a túlzott cukorfogyasztás egyértelműen káros. A mesterséges édesítőszerek fogyasztása bár egyértelműen nem tűnik károsnak, nem is egészséges. Viszont ha valóban tenni szeretne az egészségéért, akkor, ha lehet, mellőze a felesleges édesítést (legyen ez akár cukor, akár mesterséges édesítő), mert ez az, ami biztosan egészséges.”
 
A ráktól nem kell félni, de a sejtjeink anyagcseréjét megzavarhatja
 
Polyák Éva, a Pécsi Tudomány Egyetem Egészségtudományi Karának szintén mesterséges édesítőszerekkel foglalkozó oktatója annyit tesz hozzá, hogy egyes állatkísérletekben az édesítő növelte azoknak a géneknek a kifejeződését, amelyek szerepet játszhatnak a rák kialakulásában vagy továbbfejlődésében.

Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy ezek állatkísérletek voltak, emberek esetében nincs bizonyíték a karcinogén-hatásra. Az egyik nagyobb állatkísérletben az jött ki eredménynek, hogy DNS-adduktokat képez az édesítőszer, azaz rákkeltő hatása van, de ez egy nagyon vitatott kutatás volt. Nem lehetett például a kísérletet reprodukálni úgy, hogy ugyanazt az eredményt kapják. 

Erős ugyanakkor a gyanú, hogy azért valamiféle változást mégiscsak okoznak a szervezetben a nullakalóriás, mostanra demisztifikált „csodaszerek”.

Polyák Éva beszámolt nekünk a jelenleg a PTE Általános Orvostudományi Karán zajló, a boltok polcán is megtalálható aszpartám- és szaharin-alapú édesítőszerekkel kapcsolatos kutatásokról. A kutató a doktoriját is egy édesítőszeres vizsgálatból írta, amelynek során egereken kísérletezett, és igen érdekes eredményre jutott.

“Különféle típusú mesterséges édesítőszereket adagoltam az egereknek, kaptak mindent, amit a kereskedelmi forgalomban vásárolni lehetett. Azt figyeltem meg, hogy a szaharin-, illetve ciklamát-alapú édesítőszer a hím egereknél elkezdte a testtömeget növelni. Mindezt úgy, hogy az egerek táplálékbevitele és a folyadékfogyasztása közben nem változott.”
 
De akkor mégis mitől híztak a rágcsálók, ha nem ettek és nem ittak többet? Azóta is többek között erre a kérdésre próbál választ találni a kutató: az egyetemen további kísérletek során vizsgálják, hogy milyen élettani folyamatokba avatkoznak bele – vagy egyáltalán beleavatkoznak-e bármibe is – az említett vegyületek. Egy a kiértékelési fázisban lévő kutatásban például azt nézik, hogy az édesítőszerek miként befolyásolják az egerek szervezetében élő bélbaktériumok sokaságát és összetételét.
 
Mind közül a legizgalmasabb azonban egy folyamatban lévő humánkísérlet, amelynek során a tesztalanyok úgy fogyasztanak édesítőszert, hogy közben az életmódjukon egyáltalán nem változtatnak. Egyelőre korai lenne bármit is száz százalékos bizonyossággal állítani, de az eddigi résztvevők esetében Polyák Éva olyan megfigyelést tett, amely alapján a későbbiekben magyarázatot kaphatnánk arra is, hogy miért nem fogyunk a kalóriamentes édesítőszerektől.

A kutató szerint fontos, hogy sejtszinten kell tovább folytatni a nyomozást: ha az édesítőszereknek van hatása a szervezetre, akkor azt a sejteknél lehet tetten érni. Elképzelhető, hogy ezek a testünk számára idegen vegyületek az alapanyagcserét befolyásolják.

Pötyi vagy nem pötyi?

Mivel most még kevés biztosat tudunk az édesítőszerekről, Polyák Éva – a biztonság kedvéért – azt tanácsolja, hogy amennyiben hanyagoljuk a cukrot, természetes cukorpótlót tegyünk a kávénkba.

„Van azonban olyan édesítőszer is, amiről még nem derült ki semmi rossz: a sztíviának valóban van mellékíze, de energiát nem tartalmaz, és a sztíviáról negatív eredményt eddig még nem olvastam. A többiről, a mesterséges édesítőkről viszont igen.”

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester bátyja szívesen kíséri át az időseket a zebrán

Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester bátyja szívesen kíséri át az időseket a zebrán

Egy magyar máris lecsapta a vadonatúj Land Rover Defender tetejét

Egy magyar máris lecsapta a vadonatúj Land Rover Defender tetejét

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

Óriási spermarobbanás volt Ausztráliában

Óriási spermarobbanás volt Ausztráliában

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Épp leszállt a kislány az iskolabuszról, mikor meglátta az anyját unikornisnak öltözve

Épp leszállt a kislány az iskolabuszról, mikor meglátta az anyját unikornisnak öltözve