Szüksége van a Fidesz-tábornak a jó hírekre a háborús propaganda közepette, alighanem ezért készíttetett a kormány reklámfilmet a Covid sikeres legyőzéséről. Pedig életek múltak azon, hogy mint mindent, a járványhelyzetet is politikai harcként kezelték, és az EU, valamint az ellenzék megbélyegzésére használták fel. Öt év távolából ismét belpolitikai vita tárgya lett, ami 2020-ban és 2021-ben történt.
Jó hírekkel akarja megörvendeztetni a magyarokat az Orbán-kormány 2025 minden egyes napján. Készítőinek szándéka szerint ebbe a sorozatba illeszkedne az a videó is, amelyet vasárnap este osztott meg a kormány, főszerepben Orbán Viktorral és a 2020 tavaszán kirobbant Covid-járvány olyan epizódszereplőivel, mint a bel- és a külügyminiszter, vagy a magyar nyelvet a „nyunyóka” fogalmának széles körű elterjesztésével gazdagító Müller Cecília országos tiszti főorvos. A koronavírus-járvány elleni védekezésről készült film – Orbán szavaival – azt volt hivatva érzékeltetni, hogy „a harcosok klubjában” a kabinet maximálisan helytállt az „istencsapása” elleni védekezésben. A filmben éppen csak az érintett családokat, a járvány idején a terepen dolgozó orvosokat felejtették el megkérdezni. Azoknak is csalódniuk kellett, akik esetleg azt remélték, hogy feltárulnak a történet olyan apró részletei is, mint az operatív törzs – a kormány által korábban egy évtizedre titkosított – jegyzőkönyvei, döntés-előkészítő anyagai.
Magyar Péter nem is hagyta ki a ziccert: a Tisza Párt elnöke és a párt orvos-influenszer európai parlamenti képviselője, Kulja András a kanyarban előzött. A kormány kampányfilmjének premierjéhez igazított bejelentkezésükben a járványkezelés – szerintük a történteket valóban hűen tükröző – eseményeit, tapasztalatait osztották meg. Ehhez felhasználták azt a Magyar felhívására beérkezett több mint ezer hozzászólást, amelyekben betegek és hozzátartozóik, egészségügyi alkalmazottak számoltak be róla,
hogyan festett alulnézetből mindaz, amit a kormány sikerként igyekszik láttatni.
Kulja pedig arról beszélt, hogy ebben az időszakban az egészségügy minden problémája a felszínre került: hogy nincs elég orvos, nővér, szakdolgozó, hogy elavultak az eszközök és a berendezések, amiért Takács Péter egészségügyi államtitkár másnap már be is jelentette, hogy feljelenti.
Annak eldöntésére, hogy a vitában kinek van igaza, a legkevésbé sem alkalmas egy olyan, feszültségekkel terhes időszak, mint amiben a 2026-os választásokra előretekintve Magyarország jelenleg él. Feltehetően a kormány is inkább a saját tábora igényeit akarta kiszolgálni, amely maga is szomjazza a pozitív híreket az állami médiából ömlő negatív tartalmú üzenetcunami (háborús infláció, háborús költségvetés) közepette. Kérdés, mire elég ez egy olyan országban, ahol a többségnek személyes vagy hozzátartozói érintettsége okán első kézből szerzett tapasztalatai vannak a témában, és az ezzel kapcsolatos elégedetlenség kifejezéséhez közelebb áll a Magyar Péter féle üzenet, mint a kormány „mától minden másképpen volt” tartalmú sikerpropagandája.
Ami a tényeket illeti: a járvány, ahogy másutt a világban, Magyarországon is súlyos dilemma elé állította a politikai döntéshozókat. Nyilvánvaló volt, hogy az emberi kapcsolatok állami eszközökkel történő korlátozásával eredményesen fékezhető a vírus terjedése, de a bezárkózás mentális és gazdasági értelemben is súlyos károkat okoz. Meddig lehet elmenni az életmentésben, és hol lesz a gazdasági viszszaesés ára súlyosabb, mint a járványé? – világszerte e két szempont között kellett egyensúlyozniuk a politikai döntéshozóknak. A magyar kormányt végül az olaszországi egészségügyi összeomlás késztette arra, hogy 2020 tavaszán – ha vonakodva is – szigorú korlátozásokat vezessen be.
Utólag nehéz megmondani, hogy a korlátozó intézkedések (iskolabezárások, maszkviselés, kijárási tilalom) vagy a polgárok önfegyelme, betegségtől való rettegése volt erősebb, de tény: a járvány első hullámát megúszta az ország. Orbánék azonban – részben a gazdaság visszaesése, részben a magyarokon is csakhamar eluralkodó Covid-fáradtság láttán – idővel egyre több „engedményt” tettek. Már 2020 nyara a járványügyi és politikai lazításról szólt. Volt persze már abban is valamifajta részrehajlás, hogy a kormányfő a tömegrendezvények közül először a focimeccsek, illetve a fesztiválok látogatását engedélyezte. Majd – miután mindenkit magyarországi nyaralásra biztatott – elutazott az Adriára pihenni.
A „Magyarországnak működnie kell” jelszó jegyében szabadjára engedett vírus azonban az ősszel már olyan ütemben támadott, hogy Orbán maga is 50 százalékra tette az egészségügyi összeomlás esélyét. Nem csak a Covid-osztályokká átminősített kórházi részlegeken vált a súlyosnál is súlyosabbá a helyzet, „járulékos veszteségként” ott voltak az ellátatlanul hagyott egyéb betegséggel küzdők tömegei is.
Nem akkor fognak a városi fák hatékonyan hűteni hőhullámok idején, ha sok van belőlük, hanem ha a telepítésükkor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a helyi klíma, az épített környezet vagy a már ott élő növények. Az elsivatagosodó Szegeden török és kazah fajokkal is kísérleteznek.
Nyolcan megsérültek a ráfutásos balesetben.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
