Szüksége van a Fidesz-tábornak a jó hírekre a háborús propaganda közepette, alighanem ezért készíttetett a kormány reklámfilmet a Covid sikeres legyőzéséről. Pedig életek múltak azon, hogy mint mindent, a járványhelyzetet is politikai harcként kezelték, és az EU, valamint az ellenzék megbélyegzésére használták fel. Öt év távolából ismét belpolitikai vita tárgya lett, ami 2020-ban és 2021-ben történt.
Jó hírekkel akarja megörvendeztetni a magyarokat az Orbán-kormány 2025 minden egyes napján. Készítőinek szándéka szerint ebbe a sorozatba illeszkedne az a videó is, amelyet vasárnap este osztott meg a kormány, főszerepben Orbán Viktorral és a 2020 tavaszán kirobbant Covid-járvány olyan epizódszereplőivel, mint a bel- és a külügyminiszter, vagy a magyar nyelvet a „nyunyóka” fogalmának széles körű elterjesztésével gazdagító Müller Cecília országos tiszti főorvos. A koronavírus-járvány elleni védekezésről készült film – Orbán szavaival – azt volt hivatva érzékeltetni, hogy „a harcosok klubjában” a kabinet maximálisan helytállt az „istencsapása” elleni védekezésben. A filmben éppen csak az érintett családokat, a járvány idején a terepen dolgozó orvosokat felejtették el megkérdezni. Azoknak is csalódniuk kellett, akik esetleg azt remélték, hogy feltárulnak a történet olyan apró részletei is, mint az operatív törzs – a kormány által korábban egy évtizedre titkosított – jegyzőkönyvei, döntés-előkészítő anyagai.
Magyar Péter nem is hagyta ki a ziccert: a Tisza Párt elnöke és a párt orvos-influenszer európai parlamenti képviselője, Kulja András a kanyarban előzött. A kormány kampányfilmjének premierjéhez igazított bejelentkezésükben a járványkezelés – szerintük a történteket valóban hűen tükröző – eseményeit, tapasztalatait osztották meg. Ehhez felhasználták azt a Magyar felhívására beérkezett több mint ezer hozzászólást, amelyekben betegek és hozzátartozóik, egészségügyi alkalmazottak számoltak be róla,
hogyan festett alulnézetből mindaz, amit a kormány sikerként igyekszik láttatni.
Kulja pedig arról beszélt, hogy ebben az időszakban az egészségügy minden problémája a felszínre került: hogy nincs elég orvos, nővér, szakdolgozó, hogy elavultak az eszközök és a berendezések, amiért Takács Péter egészségügyi államtitkár másnap már be is jelentette, hogy feljelenti.
Annak eldöntésére, hogy a vitában kinek van igaza, a legkevésbé sem alkalmas egy olyan, feszültségekkel terhes időszak, mint amiben a 2026-os választásokra előretekintve Magyarország jelenleg él. Feltehetően a kormány is inkább a saját tábora igényeit akarta kiszolgálni, amely maga is szomjazza a pozitív híreket az állami médiából ömlő negatív tartalmú üzenetcunami (háborús infláció, háborús költségvetés) közepette. Kérdés, mire elég ez egy olyan országban, ahol a többségnek személyes vagy hozzátartozói érintettsége okán első kézből szerzett tapasztalatai vannak a témában, és az ezzel kapcsolatos elégedetlenség kifejezéséhez közelebb áll a Magyar Péter féle üzenet, mint a kormány „mától minden másképpen volt” tartalmú sikerpropagandája.
Ami a tényeket illeti: a járvány, ahogy másutt a világban, Magyarországon is súlyos dilemma elé állította a politikai döntéshozókat. Nyilvánvaló volt, hogy az emberi kapcsolatok állami eszközökkel történő korlátozásával eredményesen fékezhető a vírus terjedése, de a bezárkózás mentális és gazdasági értelemben is súlyos károkat okoz. Meddig lehet elmenni az életmentésben, és hol lesz a gazdasági viszszaesés ára súlyosabb, mint a járványé? – világszerte e két szempont között kellett egyensúlyozniuk a politikai döntéshozóknak. A magyar kormányt végül az olaszországi egészségügyi összeomlás késztette arra, hogy 2020 tavaszán – ha vonakodva is – szigorú korlátozásokat vezessen be.
Utólag nehéz megmondani, hogy a korlátozó intézkedések (iskolabezárások, maszkviselés, kijárási tilalom) vagy a polgárok önfegyelme, betegségtől való rettegése volt erősebb, de tény: a járvány első hullámát megúszta az ország. Orbánék azonban – részben a gazdaság visszaesése, részben a magyarokon is csakhamar eluralkodó Covid-fáradtság láttán – idővel egyre több „engedményt” tettek. Már 2020 nyara a járványügyi és politikai lazításról szólt. Volt persze már abban is valamifajta részrehajlás, hogy a kormányfő a tömegrendezvények közül először a focimeccsek, illetve a fesztiválok látogatását engedélyezte. Majd – miután mindenkit magyarországi nyaralásra biztatott – elutazott az Adriára pihenni.
A „Magyarországnak működnie kell” jelszó jegyében szabadjára engedett vírus azonban az ősszel már olyan ütemben támadott, hogy Orbán maga is 50 százalékra tette az egészségügyi összeomlás esélyét. Nem csak a Covid-osztályokká átminősített kórházi részlegeken vált a súlyosnál is súlyosabbá a helyzet, „járulékos veszteségként” ott voltak az ellátatlanul hagyott egyéb betegséggel küzdők tömegei is.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.
