A Gyurcsány-kormány hazakiárusítási kísérleteként kommunikálta a Fidesz annak idején a sukorói kaszinóváros-projektet, pedig az a kanyarban sem volt ahhoz képest, amit Orbánék – az arab magánberuházó kedvében járva – a Rákosrendezőre megálmodott Mini-Dubaj kapcsán terveznek.
„A befektetői igényeknek történő megfelelési vágytól hajtva” mindent megtettek azért, hogy a szerződés megkötését „jogszerűnek és gazdaságosnak mutassák ki”. Az ügyészség álláspontja szerint ez volt a bűne a Gyurcsány-kormány idején az úgynevezett Sukoró-ügyben az állam nevében eljáró két vezetőnek, Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatójának és a társaság értékesítési igazgatójának, Császy Zsoltnak.
Bár a hatalomba 2010-ben visszakészülő Orbánék mindent megtettek azért, hogy a választók fejében – és az utókor emlékezetében – úgy maradjon meg, hogy kizárólag az ő közbenjárásuk eredménye, hogy az állami vagyon hazaárulással felérő elherdálásától sikerült megmenteni az országot, az ügyletet valójában a Gyurcsány helyébe lépő Bajnai-kormány állította le és terelte bírói útra.
A történet dióhéjban: a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérte az MNV-t egy, a King’s City néven Sukoróra tervezett kaszinóváros megvalósításával kapcsolatos telekcsere lehetőségének megvizsgálására. A vád – a telekcserét már kész ténynek tekintve – arra épült, hogy a tranzakció során a valós értéküknél jóval drágábban számítottták be azokat az albertirsai és pilisi ingatlanokat, amelyeket a magánberuházó, bizonyos Joav Blum kínált fel a Velencei-tó-parti, állami tulajdonú telekért cserébe. Azt a ziccert, hogy a kedvezményezett nem is akárki, hanem egy külföldi – jelesül egy izraeli állampolgár – természetesen nem hagyta ki a Sukoró-ügyet a kampányban „hangulati aláfestésként” előszeretettel felidéző akkori, jobboldali ellenzék.
Bár az évekig tartó, véglegesen csak 2017-ben lezárult pereskedés végén a fő célt, Gyurcsány lakat mögé juttatását nem sikerült elérni, a Sukoró-ügy folyamatos napirenden tartása sokat segített a 2010-es választási kampányban a Fidesznek annak illusztrálásában, hogy a baloldalnak a haza érdekénél előrébb való a befektetői érdekek kiszolgálása. Csak összehasonlításképpen: a magyar államot a bíróság szerint 1,3 milliárd forint kár érte, pontosabban érhette volna, ha időközben nem érvénytelenítik a telekcsere-szerződést. Ami nem kevés pénz, de még az inflációval korrigált összeg is apró a Mini-Dubaj kapcsán repkedő számokkal összevetve.
„Az elszámoltatást azért kell véghez vinni, hogy még egyszer senkinek se juthasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel kitalicskázni” – ezt már a választásokon győztes Fidesz kormányalakításra készülő vezetőjeként mondta 2010 tavaszán Orbán, hozzátéve: olyan világ következik, amelyben „a magyar emberek” szempontjait semmilyen politikai-üzleti érdek nem írhatja felül.
Az Arab Emírségek által tollba mondott törvényekről, kormányrendeletekről akkor még nem volt szó.
Nyitóképünkön Rákosrendező, rozsdaövezet. Fotó: Fazekas István
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
