Kiderül idén, mekkora tartalék van a magyar gazdasági modellben, amelynek fő jellegzetességei: a költségvetési forrásokkal táplált, erőltetett növekedés, a bérfelzárkóztatás, a nyugdíjasok átverése, a kiváltságosok gazdagítása.
„Az autonómia százszázalékos likvidálása lehetetlen, az, hogy a lehetőségekből mennyit használnak ki az emberek, rajtuk is múlik” – szűri le a közelmúlt tapasztalatait Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
A züllesztés mára minden korábbinál tágabb értelmet nyert: miért ne nyomjuk el azt, akit lehet.
Vastapssal fogadta, vastapssal búcsúztatta a Budapesti Kongresszusi Központ közönsége Bródy Jánost, akinek ezúttal is valamennyi verssora a szabadság hiányáról szólt. És persze arról, hogy „ezek ugyanazok”.
A HVG heti szubjektív lapajánlója.
Princz Gábor tündöklése és bukása ma is figyelmeztetés mindazoknak, akik úgy vélik, a betétesek pénze a banké, a bank pénze pedig a tulajdonosoké.
Isten óvja Magyarországot attól, hogy az arany legyen a mentsvára – kommentálja Surányi György egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke azt a hírt, hogy a jegybank egy esetleges válságra spekulálva, átláthatatlan pénzügyi manőverrel megtízszerezte aranytartalékát.
Szubjektív lapajánló.
Fölöttébb optimisták a kutatóintézetek az idei növekedésről, de a gazdaság mesterséges felpörgetését a magyar állam vállalta magára a később beérkező uniós támogatások fejében. Az infláció viszont magasabb a vártnál, a növekedésnek betehet a képzett munkaerő hiánya, emelkedik az euróárfolyam, és gondok lehetnek az uniós pénzek elszámolásával is.
Sokat, de nem eleget. Tíz évvel a globális krízis után a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságosabb ugyan, de a politikai következmények nem sok jót ígérnek.
Egyre több országban érik populista támadások a jegybankokat, amelyek függetlensége veszélybe került, és ez krízis esetén visszaüthet. A fő ellenszer az átláthatóság lenne.
Szubjektív lapajánló.
Minél többen vegyenek részt a jólét megteremtésében, de a növekedés eredményéből is lehetőleg mindenki részesüljön, ne csak a vagyonosok, kiváltságosok, azaz zárni kell a jövedelmi és vagyoni ollót – sürgetik a világ vezető közgazdászai, sőt már a nemzetközi szervezetek is. Farkas Zoltán írásának első része.
Szubjektív lapajánló.
Magyarországon a közmédia vállalja az orosz álhírek terjesztését, miközben Európa-szerte védik tőlük a közvéleményt – összegezte Győrffy Dóra egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus egyetemi tanára a HVG-nek adott interjúban, amelynek rövidített változata a hetilapban jelent meg.
Ha a magyar hatóságok nem vizsgálják ki a korrupciógyanús ügyeket az EU-támogatások körül, akkor felfüggeszthetik azok folyósítását – ezzel zárja az uniós terepszemlét Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet vezető elemzője.
Biztonságosabb és válságállóbb lett a nemzetközi környezet, de a potenciális partnerekkel folytatott háborúskodás önmagában is kockázatot jelent.
Miközben a világ vezető közgazdászai a jövedelmi és vagyoni olló zárását sürgetik, mondván, a szociális különbségek előbb-utóbb robbanáshoz vezetnek, a magyar kormány az ellenkezőjét csinálja, az esetleges elégedetlenkedést pedig képzelt ellenségek rémképével csírájában akadályozza meg. Farkas Zoltán írásának 2. része.
