A gazdaság jobban áll, mégsem védettebb a válsággal szemben, mint 2008-ban

Van abban valami sértő, hogy a járványügyi helyzet tragikumát propagandacélokra használja fel a kormányzat. Mindkét honlapját az öndicséret szolgálatába állította, ezeken alig esik őszinte szó. Márpedig az eltitkolt adatok megnehezítik az egyéni védekezést.

Nincs hivatalos magyarázat arra, hogyan lett októberre egész Európában az egyik legmagasabb a Coviddal összefüggésbe hozható, lakosságarányos halálozás, és hogy miért halogatta november elejéig a kormány a kemény szigorításokat. Arra sem, miért várakoztatták négy-öt napig is azokat, akik magas lázzal, jellegzetes tünetekkel ágynak dőltek, vagy hogy miért volt feltűnően magas a teszteltek közt a fertőzöttek száma.

Az olykor botrányos kórházi állapotokról éppúgy csak a szemtanúk beszámolóiból lehet értesülni, mint arról, hogyan félemlítik meg a kórházi dolgozókat, nehogy eljárjon a szájuk.

A járványról információt nem kapnak, a propagandának nem hisznek, a kórházaktól félnek a vidékiek

Most ért el a vírus vidékre - mondja egy nyugat-magyarországi kisváros háziorvosa. Az országos adatok is igazolják, amit a járvány gyors terjedésével kapcsolatban a végeken e napokban átélnek.

A kormányzat egyik fő üzenete az, hogy 2020-ban a gyors növekedésre képes, erős magyar gazdaságra sújtott le a válság, amelynek valamennyi mutatója jobb volt, mint 12 éve, amikor kitört a nemzetközi pénzügyi krízis. Varga Mihály pénzügyminiszter több előadásában is összehasonlította a két korszak főbb jellemzőit, a 2008-as, stagnáláshoz közeli állapotot szembeállítva a 2020-ig tartó, robusztus növekedéssel, a dinamikus beruházásokkal, felemlegetve a foglalkoztatottság folyamatos bővülését, a devizahitelezés megszüntetését, a külső adósság lefaragását. Mindez aligha vitatható – ám féligazság.

Egyrészt azért, mert az Orbán-kormány, bár olykor beszélt róla, nem készült fel egy esetleg bekövetkező újabb krízisre. Másrészt azért, mert a két válság legfeljebb abban a tekintetben hasonló, hogy a leggyengébb láncszemet érte külső támadás. Egy pénzügyileg sebezhető gazdaságot 2008-ban éppen egy pénzügyi vihar talált telibe, 2020-ban pedig egy legyengült, szétzilálódott egészségügy kényszerül erejét meghaladó válságkezelésre.

A tíz évig tartó válságmentes periódus után felrémlő, ám konkrétan még nem körvonalazódott veszélyek ellenére a fő cél nem a stabilitás megerősítése volt, hanem a növekedési hajsza. Ennek bűvöletében a magyar költségvetési politika lazább volt, mint a többi uniós tagállamé: tavaly 17 állam büdzséje bevételi többletet mutatott, a 2,1 százalékos magyarországi deficitnél csak a spanyol, a francia és a román állam produkált nagyobb hiányt.

Kiegyensúlyozott költségvetéssel az államadósságot is erőteljesebben lehetett volna mérsékelni, mert a hazai össztermékhez viszonyított 66,4 százalékos ráta a Magyarországot is magába foglaló országcsoporton belül kiugróan nagy. Az pedig hovatovább feledésbe ment, hogy a 2011-ben nemzetgazdasági miniszteri posztot betöltő Matolcsy György Széll Kálmán-terve 2018-ra a GDP 50 százalékára mérséklődő államadósságot jelölt meg célként.