A teóriák izgága bajnoka és a higgadt hivatalnok vég nélküli mérkőzésének tűnik Matolcsy György és Varga Mihály vitája, amelynek nagy a tétje: kiszámítható pályán marad-e a magyar gazdaság, vagy szüntelenül ide-oda rángatják?
Szubjektív lapajánló.
A magyar gazdaság máris megérzi Nagy-Britannia távolodását az Európai Uniótól: a kölcsönös külkereskedelmi forgalom zsugorodik, a brit befektetések csökkennek, a brit cégek egyre kevesebb embert foglalkoztatnak Magyarországon.
Van a Fidesz-közeli vállalkozók köre, majd egy hatalmas, kiterjedt szürkezóna, az együttműködőké, és szinte már nincs is fehér – összegzi vizsgálódása tapasztalatait Laki Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia emeritus kutatója.
A hosszabb távú, sikeres fejlődés szükségszerű előfeltétele a politikai és a gazdasági szabadság – mondja Ivan Miklos korábbi miniszter, a szlovákiai reformok atyja, aki úgy véli, az autokrata rendszerek közös jellemzője a korrupció.
A negatív kamattól sem visszarettenő Európai Központi Bank tovább lazított monetáris politikáján, hogy élénkítse a gazdaságot, Donald Trump amerikai elnök ugyanezt várná az ottani jegybank szerepét betöltő Fedtől is. Közben a magyar gazdaságpolitika irányítói egymásnak estek, a forint pedig mintha mélyrepülésre rendezkedne be.
Durván nekiment Varga Mihály pénzügyminiszternek Matolcsy György jegybankelnök, amivel a korábban megindult üzengetést koronázta meg.
Durván nekiment Varga Mihály pénzügyminiszternek Matolcsy György jegybankelnök, amivel a korábban megindult üzengetést koronázta meg.
A jegybank a rendkívül laza monetáris politikával tudatosan gyengíti a forintot – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki nem lát „aranykort”, csak erősen prociklikus gazdaság- és monetáris politikát.
„Aki nem törekszik stallumra, azt nem lehet megtörni, talán ez a titka” – jellemezte Gombár Csabát Spiró György abban a kis példányszámban kinyomtatott emlékkönyvben, amelyben 80. születésnapja előtt egy nappal Gombár Csaba politológust, a Magyar Rádió korábbi elnökét köszöntötték a Pénzügykutató Zrt. munkatársai és egykori rádiós kollégái.
Miközben Matolcsy György Magyar modell 2.0-ról értekezett, Varga Mihály pénzügyminiszter mindössze hét pontban fogalmazta meg a teendőket, megjegyezve, hogy tervezgetésekben erősebb a kormány, mint végrehajtásban. Viszont „stabil, kiszámítható” árfolyamot szeretne látni.
Veszélyes vizeken is az élen kell maradni – véli a jegybank elnöke, aki új gazdasági modellt sürget, és el van ragadtatva Christine Lagarde-tól, bár IMF-elnöksége idején még konfliktusos volt a viszony. A Közgazdasági Társaság vándorgyűlésen hallgattuk meg Matolcsy Györgyöt.
A társadalom többsége voltaképpen a NER szilárd bázisát alkotja, abban érdekelt, hogy ez a rezsim hosszabb távon működjön – mondja rezignáltan Békesi László, aki pénzügyminiszterként Magyarország két kritikus időszakában is a gazdaságpolitika fő irányítója volt. Interjú.
Rejtélyes recesszió kerülgeti kívülről a magyar gazdaságot, nem nagyon akar markáns alakot ölteni. Ebből adódóan azt sem könnyű megtippelni, milyen csatornán és kit, mit hogyan talál el. Megpróbáljuk áttekinteni a lehetséges áttételeket.
Szándékaik komolyak – a horvát vezetők elszántan akarják az eurót. Csakhogy Brüsszelben és Frankfurtban a szokásos pénzügyi feltételeken kívül új politikai kritériumokat is kiagyaltak, ezeket pedig pokoli nehéz lesz teljesíteni.
Szubjektív lapajánló.
Kisebb növekedést és nagyobb inflációt vár jövőre a jegybank, mint a kormány. Utóbbi sem a belső, sem a külső „ellenzéktől” nem tűr beleszólást a költségvetésbe.
A minősítéstől és ítélkezéstől tartózkodik, Sárközy Tamás legutóbbi könyvében mégis precízen leírja, hogyan kormányoz Orbán Viktor. Interjú.
Jóléti veszteség éri azokat az országokat, amelyek lemondanak a migrációban rejlő előnyökről – mondja Klaus F. Zimmermann, a világ egyik legbefolyásosabb munkapiaci professzora, több kormány, az Európai Bizottság, a Világbank tanácsadója, az Európai Tudományos Akadémia közgazdasági szekciójának elnöke. Néhány hónapig „Soros György egyetemén” is tanított. Interjú.
Jóléti veszteség éri azokat az országokat, amelyek lemondanak a migrációban rejlő előnyökről – mondja Klaus F. Zimmermann, a világ egyik legbefolyásosabb munkapiaci professzora, az Európai Tudományos Akadémia közgazdasági szekciójának vezetője, az Európai Bizottság és a Világbank tanácsadója, aki néhány hónapig a Közép-európai Egyetemen (CEU) is tanított.
