A kormány barátait támogatja, az ellenfeleit bünteti a jövő évi büdzsé
A kiváltságosok garantáltan jól járnak jövőre is a költségvetés tervezete alapján. A hatalmi nyomulás bőkezű adakozásra és büntető jellegű forrásmegvonásra épül 2020-ban is.
A kiváltságosok garantáltan jól járnak jövőre is a költségvetés tervezete alapján. A hatalmi nyomulás bőkezű adakozásra és büntető jellegű forrásmegvonásra épül 2020-ban is.
Kínában tökéletesen megvalósul, amit Orbán Viktor igyekszik csinálni a bankrendszerrel - magyarázza a pekingi Cheung Kong magánegyetem professzora, akinek kutatási területe a társadalmi gének örökítőereje a totalitárius rendszerekben. Interjú.
„Egy kicsit úgy éreztem magam, mint a vérzékeny ember a borotvagyárban” – jellemezte saját politikai szereplését Bajnai Gordon, aki 410 napon át töltötte be a kormányfői tisztséget. A tíz évvel ezelőtti válságkezelésről emlékeztek meg egy minap megjelent kötetben a 168 Óra munkatársai, (Lakner Zoltán, Pungor András, Szabó Brigitta és Faragó József), és erre az időszakra tekint vissza Farkas Zoltán is, a Mozgó Világ legutóbbi számában. Ebből közlünk most részleteket.
A baloldal elhanyagolta saját hagyományos választóit, és inkább olyan ügyekre koncentrált, mint a jogegyenlőség, a társadalmi nem, az etnikai csoportok helyzete; ezek fontosak ugyan, de ezzel átengedte a terepet a jobboldali populizmusnak – mondta a BrainBar keretében tartott előadásában a The Economist magyarországi tudósítója. Adam LeBor ezzel együtt úgy érzi, a populista hullám Európában már tetőzött. Korábban ő maga is híve volt annak, hogy Nagy-Britannia elszakadjon az Európai Uniótól, de a megállapodás nélküli Brexitet katasztrófának tartja.
A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját az unió vezetése. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének második része.
A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját „Brüsszel”. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének első része.
Joó Hajnalka, lapunk munkatársa kapta idén a Bossányi Katalin-díjat. A rangos elismerést azoknak a kollégák ítélik oda, akik tevékenységükkel az 1999-ben meghalt újságírónő szellemiségét őrzik. A Bossányi Katalin-díjat életművéért idén Bolgár György is megkapta. Farkas Zoltán, a HVG volt gazdasági rovatvezetője Joó Hajnalkáról szóló laudációját változtatás nélkül közöljük.
Az euró bevezetéséről nincs szó, a brüsszeli korrupciós bírálatokra nincs érdemi válasz, betegnek és nyugdíjasnak lenni pedig nem sok jóval kecsegtet.
Szubjektív lapajánló.
A ragadozó államok nem piaci kudarcok miatt avatkoznak be a gazdaságba, hanem azért, mert könnyen meg tudnak kaparintani bizonyos eszközöket, amelyek segítik a hatalom megtartását – összegzi elméletét Mehrdad Vahabi közgazdászprofesszor. Interjú.
Humanitárius szempontból védhetetlen a magyar kormány ösztönös félelmekre alapozott, indulatkeltő, általánosító kampánya a migráció ellen. Ezzel a nemzet nagy többségére kirekesztő, tudatlan és manipulálható masszaként tekint.
Miközben pénteken Theresa May harmadszor is elbukott Brexit-alkujával a törvényhozásban, a HVG munkatársa a parlament épülete előtt a britek azonnali EU-kilépését akarók, és most erősen felháborodottak között várakozott.
Szubjektív lapajánló.
Az író a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett, előadására zsúfolásig megtelt az MTA kisterme.
A telefonos cégek hűségprogramjaihoz hasonló az a konstrukció, amit Orbán Viktor ajánl az asszonyoknak.
Immár hét éve 3 százalék alatt tartja az államháztartás hiányát a kormány, ami szigorú, fegyelmezett fiskális politikára utal. A részletekben azonban ezúttal is ott az ördög.
Miközben a magyar kormányfő nem foglalkozik nőügyekkel, és a kormány kitiltotta a genderszakokat az egyetemekről, az IMF vezérigazgatója a globális politika rangjára emelte a társadalmi nemek elemzését. A tagországok pénzügyi vizsgálatát az esélyegyenlőségre is kiterjesztették.
Kiderül idén, mekkora tartalék van a magyar gazdasági modellben, amelynek fő jellegzetességei: a költségvetési forrásokkal táplált, erőltetett növekedés, a bérfelzárkóztatás, a nyugdíjasok átverése, a kiváltságosok gazdagítása.
„Az autonómia százszázalékos likvidálása lehetetlen, az, hogy a lehetőségekből mennyit használnak ki az emberek, rajtuk is múlik” – szűri le a közelmúlt tapasztalatait Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
A züllesztés mára minden korábbinál tágabb értelmet nyert: miért ne nyomjuk el azt, akit lehet.