HVG: Vesztesek hete
Szubjektív lapajánló.
Szubjektív lapajánló.
Szubjektív lapajánló.
Ítéletek, előítéletek, súlyos következmények - fura dolgok sorozata zajlik ebben az országban, a HVG e heti száma pedig ezeknek járt utána. Farkas Zoltán szerkesztő szubjektív lapajánlója.
Kudarcra kudarc: ennyi a kormányzás. Viszont az ajtó nyitva van.
A gazdasági növekedés egyik akadálya ma Magyarországon a kereslet hiánya, ezért sokat segítene, ha a keresetek évekig a hazai össztermék növekedési ütemét 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben emelkednének – ezzel, és egy egészen új gazdaságpolitikai keret ismertetésével lepte meg hallgatóságát Surányi György.
Amíg mi csak sóvárogtunk Ausztria után, a szlovákok léptek is abba az irányba, újabban pedig már a románok is elkezdtek felzárkózni ránk.
A növekvő jövedelemkülönbségek egyik oka a munkajövedelmek arányának csökkenése – állapítja meg az IMF, amely feltűnő baloldali fordulatot tesz. Az utóbbi időben egyre több figyelmet szentel az oktatásnak, a képzésnek, a nemek közti egyenlőségnek és az egészségügynek, azaz az emberi tényezőnek. A munkajövedelmek GDP-hez viszonyított aránya a válság óta Magyarországon szintén zsugorodik – mutatja ki az adóhatóság korábbi elnöke, Pitti Zoltán.
A választások előtt apait-anyait bevet a kormány, hogy javítsa a háztartások helyzetét és felpörgesse a gazdaságot, ám 2018 után lezárul a bőség rövid időszaka, és visszatér a költségvetési szigor.
Nem akar a kormány kilépni az Európai Unióból, csak alakítana rajta – közölte Lázár János egy üzleti fórumon. A kancelláriaminiszter szerint mindenki jól járt az uniós támogatásokkal, ezek nélkül nem tartana itt az ország.
Miközben a villanyszámlán évek óta ott virít, hogy az angyalarcú kormány jóvoltából egy-egy háztartás mennyi pénzt takarított meg, annak rablóhadjáratát, a szegénységet, a kirekesztést leleplező civil szervezeteken rajta lesz a stigma: külföldi érdekeket szolgálnak. Tessék választani! Farkas Zoltán HVG-szerkesztő szubjektív lapajánlója.
Középtávon romolhat Magyarország államadósság-mutatója – jósolja az Európai Bizottság. Eddig sem csökkent olyan mértékben, ahogy az Orbán-kormány tervezte, mert inkább költekezett.
Nem vitatják az elemzők, hogy a gazdaság élénkülőben van, ám azt nem nagyon hiszik el, hogy a nemzetgazdasági tárca várakozása teljesül, és a növekedés 4 százalék fölé pörög az idén. A bruttó keresetek átlagosan csaknem tíz százalékkal nőnek, de vásárlóerejükből közel 3 százalékot lecsíp az infláció.
Az államadósság csökkentése helyett a brutális méretű költekezést választotta a kormány, hogy élénkítse a gazdaságot. Milliárdokat adott a kormányfő hóbortjaira és barátainak, de jutott pénz a tervezési hibák korrigálására is.
Itt a nagy béremelési kaland, a múlt nyáron elfogadott költségvetést százmilliárdokkal írták át, csak a hiánycélt hagyták változatlanul.
Ahol a kormányzat leválthatatlan, azaz bebetonozta magát, ott autokrácia van – mondja Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek adott nagyinterjú első, a hvg.hu-n már közétett első részében kifejtette, mi jellemzi a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát. A másodikban a rendszerelméleti jellemzőket Magyarországra vonatkoztatja, és válaszol a címben megfogalmazott kérdésre is.
Negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztszocialista országok népességének alig a tizede él demokráciában, Magyarországot is az autokráciák közé kormányozták – írja nemrég megjelent tanulmányában Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek a közelmúltban adott nagyinterjújának első részét most teljes egészében közzétesszük. A második részt holnap olvashatja oldalunkon.
A Fidesz médiapolitikája már a tényeken túli világ beköszöntére készül, valóságos arzenált vet be, hogy átmossa az agyakat. Erről, és sok másról olvashat a HVG e heti számában. Farkas Zoltán szerkesztő szubjektív lapajánlója.
Európa élére tör a magyar kormány, olyan alacsonyra viszi le a társasági adó kulcsát. A fő cél a külföldi beruházások és a forró pénzek idecsábítása – akár a nemzetközi adózási normák megsértése árán is.
Újabb gondolatolvasásra kényszerül az üzleti kör. Orbán Viktor miniszterelnök a Regionális Digitális Konferencián bejelentette, hogy jövőre egy számjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó. Részletek hiányában kénytelenek vagyunk a fantáziánkra hagyatkozni.
Van harmadik út a kemény és a puha landolás között, vetik fel a brüsszeli Bruegel elemzői. A kompromisszumos javaslattal azért álltak elő, mert nyilvánvalóan lehetetlen a teljes szuverenitás visszaállítása és az egységes piac előnyeinek megtartása, amivel Theresa May kormányfő hitegeti a briteket.