Zűrzavarral jár, hogy az Országgyűlés újabban már a tavaszi ülésszakon elfogadja a következő év költségvetését. Közben az ideit is át kell írni. Mindemellett a kormány elkezdte a felkészülést a 2018. évi választásokra.
A bevételeket és a kiadásokat egyaránt 401,3 milliárddal növeli a kormány. Elmondjuk, mire megy el a pénz.
Sikerpropaganda, felminősítési várakozás, működő reformok képzete egyfelől, összeomlási várakozás, szociális katasztrófa, kivéreztetés másfelől – nagyjából ezzel a két véglettel jellemzik a magyar gazdaság állapotát. Az Európai Bizottság jelentése tartózkodik a szélsőséges megfogalmazásoktól. Dicséri, ami jó, és ott kritikus, ahol az indokolt.
Hatszázmilliárdos vitába bonyolódott a magyar kormány Brüsszellel. Noha ez a pénz még nem folyt be a költségvetésbe, ám a hűlt helye is bevételként könyvelhető el.
Felettébb kínos, ha az üzletemberek nagyobb szociális érzékenységet mutatnak, mint a kormány. Márpedig ez van. A Magyar Európai Üzleti Tanács most megjelent ajánlása döbbenetesnek tartja, hogy a népesség egyharmada Magyarországon szegénységben él, és hogy a nélkülözők 43 százaléka gyermek. Ha Magyarország be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba, a gazdaságpolitikán változtatni kell – javasolja a fórum.
Lesz Központi Birkózó Akadémia, még több közpénz jut az országos sportági szakszövetségeknek, viszont a tervezettnél kevesebb a hulladék-közszolgáltatás támogatására, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány által is támogatott módosító javaslatokat.
Matolcsy György elveszítette a hitelességét és tisztességét, és ezt látja a világ is.
Bár a pénzügyi kultúra fejlesztésére szánta könyvét Matolcsy György, oktatási célokra a kötet teljességgel alkalmatlan. Legfeljebb a tények semmibevételét, a folyamatok egyoldalú bemutatását, az elhallgatásokat lehetne tanítani belőle. A HVG újraolvasta a jegybankelnök gondolatait.
Visszafizette a 2008-ban felvett IMF–EU-hitel utolsó részletét a magyar kormány – Brüsszelnek. Az alkalmat kihasználva azonban ismét odaszólt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – az IMF-nek. Pedig talán jobban járt volna Magyarország, ha folytatja az IMF–EU-programot.
Több százan köszöntötték Spiró Györgyöt hetvenedik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Bár a világot felforgatja a kőolajárak esése, a magyar gazdaság a nyertesek közt van – már amennyiben a globális károktól eltekintünk.
A tisztán férfiakból álló magyar kormány világképe kirekesztő jellegű, az esélyegyenlőség hiányát a nők és a férfiak kereseti és karrierkülönbségei mutatják, ami a gazdaság gyenge versenyképességében, lanyha növekedésében is visszaüt.
Vajon csak rájátszik a marxista politikai gazdaságtan egykor vég nélkül sulykolt tételeire a Fidesz vezérkara, vagy merít is azokból a tanokból? Bármelyiket teszi, kudarcos receptekhez nyúl vissza.
Ezt az autót tolják, legfeljebb az ablaktörlő működik – jellemezte a magyar gazdaság állapotát Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.
Lassan húsz éve, hogy Horn Gyula kormányfőt leszavazták, és a privatizációs többletbevételből az államadósságot csökkentették. Ma elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktort hasonlóképpen puccsolják meg. Pedig most is jót tenne a gazdaságnak.
Nevetségessé tette a szocializmusnak nevezett rendszert, mert karikírozta annak működését. Bebizonyította a tervgazdaság belső ellentmondásait, divatba hozott olyan elfeledett eszméket, mint szabadság, egyenlőség, testvériség. De a kapitalizmust a rendszerváltás után sem kedvelte meg. 90 éve született Liska Tibor, hivatalos érdemei szerint Széchenyi-díjas közgazdász, az ügynök szerint „a prekapitalizációs folyamat megindítója”.
Ha megvalósul Marx, Lenin, Trockij társadalma, akkor ma nincs tranzisztor, számítógép, internet, eldobható pelenka – figyelmeztet Kornai János, aki szerint a kapitalizmusnak vannak olyan veleszületett tulajdonságai, amelyek markánsan a szocializmus fölé emelik.
Lázár János elmondta: a magyar reformok nem működnek. És nem is reformok.
Az idei év még a bűvös hármas szám jegyében telik, ám jövőre ez alá bukik a gazdasági növekedés üteme – derül ki a gazdaságkutatók és a jegybank friss prognózisaiból. Lassabban nő jövőre a bérek vásárlóereje is, mint az idén, a keresetek 1-2 százalékkal fognak többet érni. A valós munkanélküliség 10 százalék közelében alakulhat, de jövőre kikerülhetünk a bóvli kategóriából a hitelminősítők mérőszalagján.
Megint jönnek, kopogtatnak, egymillióig meg sem állnak a menekültek – legalábbis ezt jövendöli az idei évre az OECD Európa egészére. Magyarország sajátos sziget: bár a világ egyik legnyitottabb gazdasága, foglalkoztatási és migrációs szempontból teljességgel zárt, olyannyira, hogy a ki- és bevándorlás a legutóbbi időkig szinte kivételes jelenség volt. Azokban az országokban lenne legnagyobb szükség a bevándorlókra, amelyek fejletlenek – ezzel szemben épp a gazdagabb országok lakossága elfogadóbb, befogadóbb a bevándorlókkal szemben.