A Fidesz médiapolitikája már a tényeken túli világ beköszöntére készül, valóságos arzenált vet be, hogy átmossa az agyakat. Erről, és sok másról olvashat a HVG e heti számában. Farkas Zoltán szerkesztő szubjektív lapajánlója.
Gannán, a XIX. század elején épült Szent Kereszt Felmagasztalása elnevezésű bazilikában, a családi sírboltban temetik el holnap Esterházy Péter írót, aki élete utolsó fél évében minden lehetséges meghívásnak eleget tett, hogy olvasóival találkozzon. Kollégánk, Farkas Zoltán - egyet leszámítva - minden ilyen alkalmat megragadott, hogy láthassa, hallhassa. Szomorú napló következik.
Négy unión kívüli tagállam példája, avagy mit is jelent ma az egységes piac
A vételárat meghaladó értékű per folyik az MKB Bank ellen, és ez az új tulajdonosok nyakába szakad. De hogy voltaképpen kik is ők, és szükség esetén mekkora tőkét tudnak mozgósítani, azt homály fedi.
Az EU szerint a munkavállalókat a képzésükbe és az átképzésükbe fordítandó beruházással kell megvédeni.
Épül a pénzügyi kétharmad.
Ahol a kormányzat leválthatatlan, azaz bebetonozta magát, ott autokrácia van – mondja Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek adott nagyinterjú első, a hvg.hu-n már közétett első részében kifejtette, mi jellemzi a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát. A másodikban a rendszerelméleti jellemzőket Magyarországra vonatkoztatja, és válaszol a címben megfogalmazott kérdésre is.
Negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztszocialista országok népességének alig a tizede él demokráciában, Magyarországot is az autokráciák közé kormányozták – írja nemrég megjelent tanulmányában Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek a közelmúltban adott nagyinterjújának első részét most teljes egészében közzétesszük. A második részt holnap olvashatja oldalunkon.
Európa élére tör a magyar kormány, olyan alacsonyra viszi le a társasági adó kulcsát. A fő cél a külföldi beruházások és a forró pénzek idecsábítása – akár a nemzetközi adózási normák megsértése árán is.
Újabb gondolatolvasásra kényszerül az üzleti kör. Orbán Viktor miniszterelnök a Regionális Digitális Konferencián bejelentette, hogy jövőre egy számjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó. Részletek hiányában kénytelenek vagyunk a fantáziánkra hagyatkozni.
Van harmadik út a kemény és a puha landolás között, vetik fel a brüsszeli Bruegel elemzői. A kompromisszumos javaslattal azért álltak elő, mert nyilvánvalóan lehetetlen a teljes szuverenitás visszaállítása és az egységes piac előnyeinek megtartása, amivel Theresa May kormányfő hitegeti a briteket.
Kudarcra kudarc: ennyi a kormányzás. Viszont az ajtó nyitva van.
A gazdasági növekedés egyik akadálya ma Magyarországon a kereslet hiánya, ezért sokat segítene, ha a keresetek évekig a hazai össztermék növekedési ütemét 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben emelkednének – ezzel, és egy egészen új gazdaságpolitikai keret ismertetésével lepte meg hallgatóságát Surányi György.
Orbán Viktor rendszere az autokrácia valamennyi jegyét magán viseli – állítja a HVG e heti számában a világhírű közgazdász, Kornai János, és mintha erre rezonálna minden a magyar közéletben. Ezen a héten például mindaz, ami a Népszabadsággal történt, és amiben nagyon nehéz nem meglátni a kormányt kritizáló orgánumok eltiprását célul kitűző offenzíva újabb momentumát. De persze nem csak ez működik így. Itt az erőltetett alkotmánymódosítás, itt van mindaz, ami Budapesttel történik – erről is olvashat a HVG-ben. Farkas Zoltán szubjektív lapajánlója.
Ajándékposztokkal osztja meg a kormány az ellenzéket, közben azt lesi, mit kell még megtennie ahhoz, hogy valahogy kipréselje az érvényességet az októberi népszavazásból. E remek politikai környezetben pedig valakik milliárdokat kaszálnak százezrek kiábrándultságából. Ilyen ügyek feltárásával jelentkezett e héten a HVG. Farkas Zoltán szubjektív lapajánlója.
Sportlövészet: 7 arany, 3 ezüst, 7 bronz. Én nem vagyok köztük. Pedig Moszkvára rástartoltam.
A maastrichti feltételek teljesíthetők ugyan, de az uniós jog- és normarendtől egyre távolabb kerül a magyar gazdaság. Ha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter valóban úgy látja, hogy Magyarország 2020-ban beléphet az euróövezetbe, akkor vissza kell kormányoznia a gazdaságpolitikát az uniós útra.
Emberarcú Európát építenének a válság lezárása után Európa vezetői, akiket láthatóan gondolkodóba ejtett a brit népszavazás, a populizmus erősödése és a Brüsszelig hullámzó bizalmi válság.
„Szükségünk van a brit nukleáris erőre, gazdaságra, Londonra, a sokszínűségre” – mondta Martonyi János a minap, hozzátéve, „magyar érdek, hogy a britek az EU tagjai maradjanak”. Az is magyar érdek volna, hogy Magyarország az EU tagja maradjon. Csakhogy a kormány plakátkampánya nem ezt sugallja, sokkal inkább az ellenkezőjét.
Elég csöppet utánaszámolni, és kiderül, hogy annak a gazdasági sikerpropagandának, amit Lázár János legutóbb csütörtökön előadott, vannak ám igen gyenge pontjai. Ez önmagában is nagy gond, de ha a kormány tagjai el is hiszik azt, amit saját maguk kozmetikáznak, ott a következmények még súlyosabbak lehetnek.