A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
Alaposan megcsapolja a lakossági jövedelmeket az infláció, amely a recesszió ellenére gyorsulóban van. Az áremelkedést a kormányzat fűti, hiszen főleg ő nyer rajta.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? A hvg.hu Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? Miért kellett mentegetőznie Veres Jánosnak? Miért osztotta ki a Gyurcsány-kormányt Varga Mihály? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A kormány ma átvette a jegybank feletti irányítást, mégpedig azért, hogy a gazdaságpolitikai kudarcok után megkísérelje a monetáris élénkítést. Ezzel ismét a legrosszabb mix jön össze: egymásnak ellentmondó monetáris és fiskális politika, inflációval, a szegények adójával súlyosbítva.
Az Orbán-kormány megalakulása után pénzügyi függetlenségi harcba kezdett az IMF-fel, amit csak azért szakított meg, mert a hitelminősítők bóvliba vágták a magyar állampapírokat. A kormány hosszú hónapokon át tárgyalt a hivatalos hiteltárgyalások megkezdéséről, de hogy miképp lesz ebből megállapodás, még mindig nem látni. A hvg.hu áttekinti az elmúlt négy évet, mióta Magyarország bekerült az IMF-hitelprogramba. 2. rész
Sikersztorinak minősítették az IMF szakértői azt a 2008-as programot, amelyre az Orbán-kormány akkor és azóta is „rossz” megállapodásként tekint. Lehet ugyan újat kötni, "egy jót", de olyat nem, amely a múltat végképp eltörölné. A hvg.hu két részben tekinti át az elmúlt négy év fejleményeit.
Az uniós bürokratákat bírálva politikai rangra emelte az alakoskodást a kormányfő, holott épp a napokban hárult el annak a veszélye, hogy Magyarország elveszíti az uniós kohéziós támogatás egy részét.
A függetlenségi harcnak nagy sarc az ára: az Orbán-kormány nem csupán nemzetközi nyomásra kényszerült megszorításokra, hanem saját ügyeskedései miatt is. A mostani pályán a magyar gazdaság még 2014-ben sem éri el a válság előtti szintet.
„Magyarország 2010 nyarán rosszabb helyzetben volt, mint Görögország” – ismételgeti még ma is Orbán Viktor kormányfő. Legutóbb Münchenben, a Bajor Gazdasági Szövetség székházában beszélt erről, és érvként azt hozta fel, hogy kormánya 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, 80 százalék fölötti államadósságot és 55 százalékos aktivitási rátát örökölt. Az állítás szépséghibája, hogy nem fedi a valóságot.
A kormány a GDP 3 százalékánál kisebb tavalyi hiányt lát, az elemzők és Brüsszel viszont 6 százalékhoz közelítő strukturális deficitet. Az államháztartási elszámolások kaotikusak - írja az e heti HVG. Alább a cikk aktualizált, bővített verziója olvasható.
Súlyos százmilliárdokban mérhető az a számla, amit a kormány „szabadságharcos” gazdaságpolitikája miatt kell megfizetni. A protekcionista döntések akadályozzák a felzárkózást, provokálják az uniós intézményeket, és irritálják az üzleti köröket.
Egy éve még 550 milliárd forintra tervezték, mára több mint 1500 milliárd lett belőle – legalábbis papíron. De még ekkora költségvetési kiigazítás ígérete sem volt elég, hogy Magyarország biztosan megússza a kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését.
Satuba fogta az Európai Bizottság és több befolyásos külföldi politikus Orbán Viktor kormányfőt, megelőlegezve, hogy a legutóbb elfogadott törvények sértik az uniós jogot. Szankciók bevetésére csak a frontvonalak bemerevedése esetén kerülhet sor.
Az Orbán-kormány a jelek szerint újrajátssza a Gyurcsány-kabinet agóniáját. A szereplők változtak, a művészi eszközök ugyanazok.