Vajon csak rájátszik a marxista politikai gazdaságtan egykor vég nélkül sulykolt tételeire a Fidesz vezérkara, vagy merít is azokból a tanokból? Bármelyiket teszi, kudarcos receptekhez nyúl vissza.
Ezt az autót tolják, legfeljebb az ablaktörlő működik – jellemezte a magyar gazdaság állapotát Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.
Lassan húsz éve, hogy Horn Gyula kormányfőt leszavazták, és a privatizációs többletbevételből az államadósságot csökkentették. Ma elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktort hasonlóképpen puccsolják meg. Pedig most is jót tenne a gazdaságnak.
Nevetségessé tette a szocializmusnak nevezett rendszert, mert karikírozta annak működését. Bebizonyította a tervgazdaság belső ellentmondásait, divatba hozott olyan elfeledett eszméket, mint szabadság, egyenlőség, testvériség. De a kapitalizmust a rendszerváltás után sem kedvelte meg. 90 éve született Liska Tibor, hivatalos érdemei szerint Széchenyi-díjas közgazdász, az ügynök szerint „a prekapitalizációs folyamat megindítója”.
Ha megvalósul Marx, Lenin, Trockij társadalma, akkor ma nincs tranzisztor, számítógép, internet, eldobható pelenka – figyelmeztet Kornai János, aki szerint a kapitalizmusnak vannak olyan veleszületett tulajdonságai, amelyek markánsan a szocializmus fölé emelik.
Felettébb kínos, ha az üzletemberek nagyobb szociális érzékenységet mutatnak, mint a kormány. Márpedig ez van. A Magyar Európai Üzleti Tanács most megjelent ajánlása döbbenetesnek tartja, hogy a népesség egyharmada Magyarországon szegénységben él, és hogy a nélkülözők 43 százaléka gyermek. Ha Magyarország be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba, a gazdaságpolitikán változtatni kell – javasolja a fórum.
Lázár János elmondta: a magyar reformok nem működnek. És nem is reformok.
Az idei év még a bűvös hármas szám jegyében telik, ám jövőre ez alá bukik a gazdasági növekedés üteme – derül ki a gazdaságkutatók és a jegybank friss prognózisaiból. Lassabban nő jövőre a bérek vásárlóereje is, mint az idén, a keresetek 1-2 százalékkal fognak többet érni. A valós munkanélküliség 10 százalék közelében alakulhat, de jövőre kikerülhetünk a bóvli kategóriából a hitelminősítők mérőszalagján.
Megint jönnek, kopogtatnak, egymillióig meg sem állnak a menekültek – legalábbis ezt jövendöli az idei évre az OECD Európa egészére. Magyarország sajátos sziget: bár a világ egyik legnyitottabb gazdasága, foglalkoztatási és migrációs szempontból teljességgel zárt, olyannyira, hogy a ki- és bevándorlás a legutóbbi időkig szinte kivételes jelenség volt. Azokban az országokban lenne legnagyobb szükség a bevándorlókra, amelyek fejletlenek – ezzel szemben épp a gazdagabb országok lakossága elfogadóbb, befogadóbb a bevándorlókkal szemben.
Európa nagyobb gazdaságainak és az euróövezetnek a jövője azon múlik, milyen gyorsan sikerül a menekülteket integrálni.
A Magyar Bankszövetség elnöke arra számított "szabadságharc után lesz kiegyezés", de tévedett. Hiába tőkésítették fel az anyabankok 4,5 milliárd euróval magyarországi leányaikat, a szektor továbbra is nehéz helyzetben van.
Ebben a választási ciklusban tovább csökken az államháztartás hiánya, és középtávon három százalék körüli növekedést céloz meg a kormány
A keresetek vásárlóereje idén körülbelül 2,5 százalékkal nő. Ezzel azonban csak azt értük el, hogy a 2006-os szintet átléptük. Az elmúlt évek nagy vesztese a szociális szféra, ott 2008 óta felére zsugorodott a jövedelmek tényleges értéke.
Az IMF könnyítene Görögország adósságterhein, ezzel szemben a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble pénzhelyettesítő ígérvény bevezetésére voksol, amivel állítólag a leköszönt görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz is egyetért. Azonban az utóbbi pokolian kockázatos kísérlet volna.
A korábban kiagyalt, elvetélt vagy túlzott kiadásokkal járó projektek után talán itt az ideje, hogy akik az olimpiai beruházás felelősei lesznek, tegyék kockára saját vagyonukat is, ne csak a köz pénzét tegyék kockára. Ilyesmit javasolt negyedszázada Kornai János közgazdászprofesszor, és ez manapság aktuálisabb, mint valaha.
A gazdasági protekcionizmusra protekcionizmus a válasz, ezt régóta tudjuk. És ha a válságkezelésnek ez a folyamata beindul, egymást húzzák le a saját piacaikat védő államok, nem nagyobb jólét, hanem elszegényedés lesz belőle.
Tíz-tizenegy ország vetette fel a napokban, hogy a Magyarországon regisztrált menekülteket visszaküldi, összesen nagyjából 15 ezer személyt – válaszolta a hvg.hu kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök. Ebből úgy jött ki a Lázár János által emlegetett, félelmetes, 150 ezres ide toloncolandó tömeg, hogy a magyar kormány azzal kalkulált: ha egyesek már bejelentették, hogy az itt nyilvántartásba vett menekülteket visszatoloncolják, akkor másoktól is ez várható. Az így kirajzolódó fenyegetésre válasz az új külpolitikai törekvés, hogy minden állam védje meg a határait. Ebben Magyarország eminens szerepre készül.
Megállapodtak a bevándorlók önkéntes felajánlásokon alapuló befogadásán az EU-csúcson, 40 ezer menekültet akarnak így szétosztani a tagállamok között, húszezer, még a határokon túl lévőt pedig befogadni. Magyarország azonban teljesen külön elbírálás alá fog esni, egyelőre nem derült ki, hogy ez mit jelent.
„A kerítés nem megoldás” - mondta az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz egy sajtóértekezleten, de az Európai Tanács előtt tartott beszédében is Orbán Viktornak üzent.
Veszélybe került Schengen, mert az egész rendszer a kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapult – vélekednek uniós berkekben, ahol tudni szeretnék, hogy pontosan mit tett és mit kíván tenni a magyar kormány. Mert egyelőre nem értik.
