Néhány megválaszolatlan kérdés a 2016-os, az "adócsökkentés költségvetésében"
Megszegett adósságszabály, terven felüli adóhosszabbítás, titokzatos vagyonértékesítés, még több közmunkás – néhány érdemi szemelvény a jövő évi költségvetésből.
Megszegett adósságszabály, terven felüli adóhosszabbítás, titokzatos vagyonértékesítés, még több közmunkás – néhány érdemi szemelvény a jövő évi költségvetésből.
A miniszterelnök sikeresen ötvözte a pávatáncot haláltánccal. Európa dermedten néz, de szerinte ez kulturális különbség, és legalább nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni. Ez viszont nem igaz.
Lámfalussy Sándornak köszönhetjük, hogy Magyarország 1981-ben nem jutott Lengyelország vagy Románia sorsára. A minap elhunyt bankár a baseli Nemzetközi Fizetések Bankjának vezérigazgató-helyetteseként valóságos mentőmanővert szervezett, hogy Magyarországot a felszínen tartsa. Az akcióról a világ vezető gazdasági folyóiratai a címlapon számoltak be, ám nálunk még a téma is tabu volt.
Csökkent az elmúlt két évben a szegénység, mérséklődtek az egyenlőtlenségek – legalábbis a Tárki legutóbbi felmérése alapján. No de mihez képest? Az elmúlt két esztendőhöz viszonyítva biztosan, de a válság előtti állapotokat összességében kiegyensúlyozottabb szociális viszonyok jellemezték.
Napi 15 444 euró összegű bírságot javasol Magyarországnak az Európai Bizottság azért, mert nem foglalta jogszabályba az energiahatékonyságról szóló irányelvet. Folyik a jogsértési vizsgálat a rezsicsökkentés miatt is, mert a brüsszeli apparátus nem fogadja el, hogy egyes adókat és költségelemeket nem lehet a lakossági árban érvényesíteni, illetve hogy a rezsicsökkentéssel kvázi valamennyi kisfogyasztó úgynevezett védendő fogyasztó lett, nem csak azok, akik rászorulnak a támogatásra.
Nem hisz a jegybanki 3,2 százalékos növekedési célban a Pénzügykutató, de úgy véli, viszonylag jó év lesz az idei, az árcsökkenés pedig folytatódik. Az árfolyam idén nem teszi próbára a költségvetést, azt ugyanis 310 forintos euróárfolyammal állították össze, és ezt az elemzők reálisnak tartják. A keddi kamatvágás átírta a Pénzügykutató korábbi alapkamat-prognózisát: az év végére akár 1,5–1,6 százalékra is csökkenhet.
Varga Mihály szerint komoly változások lesznek az adórendszerben: a cél a társasági adó két kulcsának közelítése 10 százalék körül, az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése, még áfa is csökkenhet ebben a ciklusban.
Milyen volt az Új kezdet kezdete?
Amióta elkezdődött a pénzcsere, egyre nő az euró vonzereje Litvániában. Újabb gazdasági krízis esetén az ország nagyobb védelemben részesülhet, mint eddig.
Január 15-e után már nem lehet a nemzeti valutával, litasszal fizetni Litvániában, bár a megmaradt érméket és bankjegyeket még később is át lehet váltani euróra. A pénzcsere megkezdése óta jelentősen nőtt a közös valuta támogatottsága.
Az észt elnök, Toomas Hendrik Ilves visszaszólt Paul Krugman Nobel díjas közgazdásznak a Twitteren, hogy ne kritizálja olyan hevesen a kormányt a megszorítások miatt, hiszen azok eredményesek voltak. Mindez két évvel ezelőtt történt. Egy lett születésű amerikai zeneszerző operát írt a sztoriból, amelyet most a magyar közönségnek is bemutatnak. Nem ez az első olyan vita a keynesisták és a neoliberális közgazdaságtan hívei között, amelyet dalba foglaltak: az évszázad vitájáról, Keynes és Hayek összecsapásáról már három éve remek rapvideó készült, amely már több millió nézőt vonzott.
Csökkenni fog a nagybankok száma – de miért? Százezernél több törlesztésre képtelen adós marad – mi legyen velük? - ezekre a kérdésekre válaszolt Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója és Surányi György volt jegybankelnök egy konferencián.
Uniós segítség fűti a gazdasági növekedést, ami azért afféle járandóságunk – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Hungarian Business Leaders Forum rendezvényén. Wolf László, az OTP vezérhelyettese szerint nemcsak fair bankokra, hanem fair törvényhozásra is szükség volna, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint pedig erőteljes állami beavatkozással durva jövedelemelosztás megy végbe Magyarországon, az adórendszer már nem teljesíti a feladatát.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen felvillantotta annak a lehetőségét, hogy a devizahitelek kivezetését összekapcsolják a tranzakciós illeték és a bankadó felülvizsgálatával. Varga úgy becsüli, hogy a perek után a bankok 3 milliárd euró veszteséget szenvednek el, és ezek lezárása után történhet meg a devizahitelek kivezetése. A gyűlésen Szijjártó Péter is beszélt, szerinte új világrend van kialakulóban, most már katonai értelemben is.
Elbukta az államadósság elleni háborút az Orbán-kormány. Amint radikális adósságcsökkentési tervei elvéreztek, fellazította saját szigorú szabályait, és az adatok kozmetikázásától sem riad vissza. Az idei első félév csúcsközeli, 85,1 százalékos eladósodást hozott.
Válságos esztendőkben nagy nyomás nehezedik az államra, hogy mentse meg azokat, akik tovább nyújtóztak pénzügyi takaróiknál: önkormányzatokat, devizaadósokat, közintézményeket, vállalatokat. A magyar kormány ennek eminens módon igyekszik eleget tenni, nem mérlegelve az elharapódzó kimenekítések következményeit, például a hatékonyság romlását és a pénzügyi fegyelem lazulását.
Az uniós válságkezelésben előnyös fordulatot vár, a nyílt társadalmat viszont veszélyben látja Soros György, a 25 éves CEU Business School alapítója, aki az évfordulós ünnepségen elmélkedett a világ menetéről. Az eseményen a hvg.hu tudósítója is jelen volt.
Elszalasztott lehetőségek jellemzik Magyarország uniós tagságának tíz évét. A grandiózus támogatás ellenére a felzárkózás elakadt, a régiók közti különbségek tovább nőttek, a társadalom keleties jellege erősödik, az euró átvétele távolabb van, mint a csatlakozáskor.
Látványszínháznak kitűnő, a kormánypártok jövője szempontjából jeles, az ország fejlődését tekintve elégtelen az Orbán-kormány teljesítménye – legalábbis azok szemében, akik Magyarországot Európa centrumában óhajtják látni.