Farkas Zoltán





Uniós reformtervek a Brexit árnyékában

Emberarcú Európát építenének a válság lezárása után Európa vezetői, akiket láthatóan gondolkodóba ejtett a brit népszavazás, a populizmus erősödése és a Brüsszelig hullámzó bizalmi válság.


Két népszavazás Európában

„Szükségünk van a brit nukleáris erőre, gazdaságra, Londonra, a sokszínűségre” – mondta Martonyi János a minap, hozzátéve, „magyar érdek, hogy a britek az EU tagjai maradjanak”. Az is magyar érdek volna, hogy Magyarország az EU tagja maradjon. Csakhogy a kormány plakátkampánya nem ezt sugallja, sokkal inkább az ellenkezőjét.


Utánanéztünk Lázár János számainak – valami nagyon nem stimmel

Elég csöppet utánaszámolni, és kiderül, hogy annak a gazdasági sikerpropagandának, amit Lázár János legutóbb csütörtökön előadott, vannak ám igen gyenge pontjai. Ez önmagában is nagy gond, de ha a kormány tagjai el is hiszik azt, amit saját maguk kozmetikáznak, ott a következmények még súlyosabbak lehetnek.


Újabb pénzek a kormányzati kedvenceknek

Lesz Központi Birkózó Akadémia, még több közpénz jut az országos sportági szakszövetségeknek, viszont a tervezettnél kevesebb a hulladék-közszolgáltatás támogatására, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány által is támogatott módosító javaslatokat.






Búcsúkeringő az IMF-fel

Visszafizette a 2008-ban felvett IMF–EU-hitel utolsó részletét a magyar kormány – Brüsszelnek. Az alkalmat kihasználva azonban ismét odaszólt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – az IMF-nek. Pedig talán jobban járt volna Magyarország, ha folytatja az IMF–EU-programot.




Egy szegény, fejlődő országnak tűnünk

Sikerpropaganda, felminősítési várakozás, működő reformok képzete egyfelől, összeomlási várakozás, szociális katasztrófa, kivéreztetés másfelől – nagyjából ezzel a két véglettel jellemzik a magyar gazdaság állapotát. Az Európai Bizottság jelentése tartózkodik a szélsőséges megfogalmazásoktól. Dicséri, ami jó, és ott kritikus, ahol az indokolt.



Mr. Hungary, avagy az esélyegyenlőség reménytelensége

A tisztán férfiakból álló magyar kormány világképe kirekesztő jellegű, az esélyegyenlőség hiányát a nők és a férfiak kereseti és karrierkülönbségei mutatják, ami a gazdaság gyenge versenyképességében, lanyha növekedésében is visszaüt.