Sokat fizetnek, és nem szólhatnak bele: ez vár a britekre is?
Négy unión kívüli tagállam példája, avagy mit is jelent ma az egységes piac
Négy unión kívüli tagállam példája, avagy mit is jelent ma az egységes piac
A vételárat meghaladó értékű per folyik az MKB Bank ellen, és ez az új tulajdonosok nyakába szakad. De hogy voltaképpen kik is ők, és szükség esetén mekkora tőkét tudnak mozgósítani, azt homály fedi.
Az EU szerint a munkavállalókat a képzésükbe és az átképzésükbe fordítandó beruházással kell megvédeni.
Épül a pénzügyi kétharmad.
Emberarcú Európát építenének a válság lezárása után Európa vezetői, akiket láthatóan gondolkodóba ejtett a brit népszavazás, a populizmus erősödése és a Brüsszelig hullámzó bizalmi válság.
„Szükségünk van a brit nukleáris erőre, gazdaságra, Londonra, a sokszínűségre” – mondta Martonyi János a minap, hozzátéve, „magyar érdek, hogy a britek az EU tagjai maradjanak”. Az is magyar érdek volna, hogy Magyarország az EU tagja maradjon. Csakhogy a kormány plakátkampánya nem ezt sugallja, sokkal inkább az ellenkezőjét.
Elég csöppet utánaszámolni, és kiderül, hogy annak a gazdasági sikerpropagandának, amit Lázár János legutóbb csütörtökön előadott, vannak ám igen gyenge pontjai. Ez önmagában is nagy gond, de ha a kormány tagjai el is hiszik azt, amit saját maguk kozmetikáznak, ott a következmények még súlyosabbak lehetnek.
Lesz Központi Birkózó Akadémia, még több közpénz jut az országos sportági szakszövetségeknek, viszont a tervezettnél kevesebb a hulladék-közszolgáltatás támogatására, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány által is támogatott módosító javaslatokat.
Matolcsy György elveszítette a hitelességét és tisztességét, és ezt látja a világ is.
Zűrzavarral jár, hogy az Országgyűlés újabban már a tavaszi ülésszakon elfogadja a következő év költségvetését. Közben az ideit is át kell írni. Mindemellett a kormány elkezdte a felkészülést a 2018. évi választásokra.
Bár a pénzügyi kultúra fejlesztésére szánta könyvét Matolcsy György, oktatási célokra a kötet teljességgel alkalmatlan. Legfeljebb a tények semmibevételét, a folyamatok egyoldalú bemutatását, az elhallgatásokat lehetne tanítani belőle. A HVG újraolvasta a jegybankelnök gondolatait.
A bevételeket és a kiadásokat egyaránt 401,3 milliárddal növeli a kormány. Elmondjuk, mire megy el a pénz.
Visszafizette a 2008-ban felvett IMF–EU-hitel utolsó részletét a magyar kormány – Brüsszelnek. Az alkalmat kihasználva azonban ismét odaszólt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – az IMF-nek. Pedig talán jobban járt volna Magyarország, ha folytatja az IMF–EU-programot.
Több százan köszöntötték Spiró Györgyöt hetvenedik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Bár a világot felforgatja a kőolajárak esése, a magyar gazdaság a nyertesek közt van – már amennyiben a globális károktól eltekintünk.
Sikerpropaganda, felminősítési várakozás, működő reformok képzete egyfelől, összeomlási várakozás, szociális katasztrófa, kivéreztetés másfelől – nagyjából ezzel a két véglettel jellemzik a magyar gazdaság állapotát. Az Európai Bizottság jelentése tartózkodik a szélsőséges megfogalmazásoktól. Dicséri, ami jó, és ott kritikus, ahol az indokolt.
Hatszázmilliárdos vitába bonyolódott a magyar kormány Brüsszellel. Noha ez a pénz még nem folyt be a költségvetésbe, ám a hűlt helye is bevételként könyvelhető el.
A tisztán férfiakból álló magyar kormány világképe kirekesztő jellegű, az esélyegyenlőség hiányát a nők és a férfiak kereseti és karrierkülönbségei mutatják, ami a gazdaság gyenge versenyképességében, lanyha növekedésében is visszaüt.
Vajon csak rájátszik a marxista politikai gazdaságtan egykor vég nélkül sulykolt tételeire a Fidesz vezérkara, vagy merít is azokból a tanokból? Bármelyiket teszi, kudarcos receptekhez nyúl vissza.
Ezt az autót tolják, legfeljebb az ablaktörlő működik – jellemezte a magyar gazdaság állapotát Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.