Csaknem bepótolta a 2012-es visszaesést a magyar gazdaság, amit kormányzati körökben valósággal ünnepelnek. A következő hónapokban az elemzők is némi gyorsulást várnak, főleg a választási gazdaságpolitika trükkjei miatt.
"Az Európai Uniónak nincs deficitje, nincs adóssága" - kommentálta értetlenkedve José Manuel Barroso bizottsági elnök a pénteken zárult uniós csúcs után tartott sajtótájékoztatóján, hogy a Standard & Poor's megvonta az AAA-minősítést az Európai Uniótól.
Mostantól egy kicsit közelebb van Európa a bankunióhoz. Mostantól egy kicsit megint távolabb van Magyarország Európától.
Bőkezűnek mutatja magát a kormány, holott a jövőre szolidan növekvő jóléti kiadások nem ellensúlyozzák a korábbi elvonásokat – derül ki a büdzsé tervezetéből. Az utóbbi években az állam nem lett kisebb, csak erőszakosabb.
A növekedési fordulat, a bérek felzárkóztatása felé az egykulcsos személyi jövedelemadó megszüntetése az első lépés – véli Bajnai Gordon korábbi kormányfő, aki a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárokat gazdasági menekülteknek tartja, és a harminc éven aluliaknak munkát vagy képzést ígér.
Még legalább két-három évre van szükség ahhoz, hogy a GDP stabilan meghaladja a válság előtti szintet, holott már hét éve tart a magyar gazdaság vergődése. A leszakadásban a gazdaságpolitikai irányváltásoknak és a saját úttal való kísérletezéseknek is szerepük van.
Nem bízta a véletlenre előadása sikerét a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. Matolcsy György csaknem harminc jegybanki munkatársat hozott magával, a többi érdeklődő pedig begyűjthette előadásának táblázatait, valamint a Heti Válasz Kitekintő rovatában 2010 és 2012 között megjelent írásainak reprint kötetecskéjét. Így aztán bárki felidézhette a kiérlelt gondolatokat az unió politikai vezetőinek hibás gondolkodásáról, a tévedést tévedésre halmozó német elitről, vagy éppen arról, hogy az eurózóna harmadát ki kellene engedni a valutaövezetből. Farkas Zoltán beszámolója.
Drága és felesleges kampányfogás, vagy valóban lehet profitálni az IMF-kölcsön korai visszafizetéséből? – napok óta ezt ragozzák a kormány és az ellenzék szakpolitikusai.
A mutatók némelyike szépülő képet sugall ugyan, a gazdaság egésze azonban az idén sem produkál érdemi javulást.
Az egyenlőknél is egyenlőbbek azok a multik, amelyekkel a kormány partnerségi megállapodást köt. A gazdasági növekedést azonban nem lehet pusztán efféle dokumentumokkal beindítani.
A régi KGST-viccel jellemezhető a kormányzati forrásteremtés elvi szempontja: elviszem, pont. Az ígért erőteljes fellendülésből és az attól remélt többletjövedelemből ugyanis semmi nem lett.
Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta a korábbi pártkötődések alapján kétharmada van a Fidesznek a Költségvetési Tanácsban is, amely az államadósság csökkentését felügyeli. Az ezt előíró jogszabályok gyengék és ellentmondásosak.
Ha gyors sikert nem is, a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájához képest radikálisan új, a növekedést megalapozó programot ígér a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt vezető Bajnai Gordon által hétfőn bemutatott gazdasági vitairat.
Nyolcvanötödik születésnapján ünnepli Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Harvard emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A hvg.hu a szocialista gazdasági rendszer és a posztszocialista átmenet kiemelkedő kutatójának idézeteivel mutatja be tudományos pályáját.
Megállapodtak ugyan az egységes bankfelügyeletről az EU állam- és kormányfői, a valódi gazdasági és pénzügyi unió menetrendjének megerősítésére azonban még jó ideig várni kell – derül ki helyszíni tudósításunkból.
Sem a háztartások fogyasztása, sem a beruházások nem nőnek jövőre, az infláció magas marad, az adórendszer pedig még zavarosabb lesz – derül ki a költségvetés legújabb változatából.
Csak kényszeredetten enged a magyar kormány, ha Brüsszelben jogsértést vélnek felfedezni, holott az EU–IMF-párossal folytatott hiteltárgyalások alakulásába ezen ügyek némelyike is belejátszhat. A kötelezettségszegési statisztikák alapján Magyarország nem áll rosszul, viszont néhány ügynek különös súlya van.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.