A kezdet vége és a vég kezdete
Amíg a nemzetközi környezet nem stabilizálódik, és amíg a magyar bankok nem aktivizálják magukat, addig nem lesz erőteljes gazdasági növekedés – állítja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Amíg a nemzetközi környezet nem stabilizálódik, és amíg a magyar bankok nem aktivizálják magukat, addig nem lesz erőteljes gazdasági növekedés – állítja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Nagy vezetési hibát csak erőteljes mozdulattal lehet korrigálni - derül ki a jövő évi költségvetési tervezetből. Csakhogy a rángatás nem tesz jót a gazdaságnak, és az sem megnyugtató, hogy a kormány az „országvédelmi törekvések” közepette egyre-másra gyártja az ellenségeket.
A járatlan utat el ne hagyd! – így jellemezhető a második Orbán-kormány második költségvetésének tervezete, amely a gazdasági miniszter szerint sem a növekedésre fókuszál.
Az előző kormány politikai megbélyegzésére és saját maga fényezésére kívánja felhasználni az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.
Rettenetesen hiányozni fog az államháztartás idei és jövő évi mérlegéből az a néhány százmilliárd forint, amely a tervezettnél lassúbb gazdasági növekedés miatt nem folyik be.
Hatalomra kerülése után a gyors növekedés ábrándját hajszolta, újabban az államadósság-csökkentés világrekordere óhajt lenni az Orbán-kormány, az ehhez szükséges jövedelem- és vagyonelvonások károsultjait pedig megbélyegzi, fenyegeti, esetenként kriminalizálja.
Erőteljes megszorításokat tartalmaz az Orbán-kormány konvergenciaprogramja, amelynek fő irányát a pénzpiac méltányolja, holott tele van ellentmondásokkal.
A sikeres dollárkötvény-kibocsátás azt jelzi, hogy a piac bízik a kormány adósságcsökkentő terveiben. A költségvetés körül azonban a kutatók aggodalomra okot adó jeleket is látnak.
Még két hónap sem telt el, máris módosítani kellett az idei évre szóló költségvetési törvényt. A korrekció nem brutálisan nagy, a kiadások két százalékát sem éri el, valós indokát pedig mintha lebegtetné a kormány.
Matolcsy György tegnapi írására Farkas Zoltán azzal válaszol: ha egy kormány a már meglévő megtakarításokból csökkenti az államadósságot, az nem az ő érdeme, hiszen a megtakarításokat sem ő halmozta fel. Sokkal inkább az ő bűne.
Miután Matolcsy György, a magyar gazdaságpolitika konfliktuskereső irányítója összetűzött az uniós intézményekkel és a Valutaalappal, nem jósolható meg, hogy igazolódik-e víziója, felgyorsul-e a gazdaság. (A HVG január 8-i számában megjelent cikk reprodukciója)
Hazai fórumok helyett az amerikai The Wall Street Journal című napilapnak és a Dow Jones hírügynökségnek adott interjúban ismertette a közeljövőre tervezett döntéseket a kormányfő, feltehetően két okból: részben a piaci aggodalmak csillapítására, részben a Brüsszelnek benyújtandó nemzeti reformprogram szondázására. Megpróbáltuk értelmezni a miniszterelnök szavait.
Kezdem azt hinni, hogy a miniszterelnököt félrevezetik. Különben aligha fogadkozna Orbán Viktor, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat és a pénztári vagyont nem fordítják folyó költségvetési kiadásokra. Pedig dehogynem.
Még a helyét is sóval hintené be a mai Költségvetési Tanácsnak Rogán Antal. Más módosítókkal a kormánypártok sokkal több pénzt adnának egyházi és sportcélokra.
Bár talált néhány pozitív elemet az Orbán-kormány törekvéseiben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az például nem egyértelmű, hogy a kormány adócsökkentési tervei valóban a közterhek csökkenését jelentik-e - mondta a HVG-nek adott interjújában Christoph B. Rosenberg, az IMF magyarországi missziójának vezetője. A szervezet korábbi kelet-európai régiós irodavezetője a magyar magánnyugdíjpénztári befizetések sorsával kapcsolatban elmondta azt is, hogy "ez a jövőbeni kiadásra cserélt mostani bevétel idővel kikezdheti az államháztartás pénzügyi fenntarthatóságát".
Mindig készen állunk arra, hogy egy tagországnak segítséget nyújtsunk – mondta a HVG-nek John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese. A magyar kormány azonban továbbra sem számít a szervezet olcsó kölcsöneire.
A jegybank nem a mindenkori pénzügyi vagy gazdasági miniszter által a sajtóban számunkra megjelölt célokat követi, hanem az Országgyűlés által törvényben rögzített feladatot látja el. Ez pedig, unalomig ismételve, elsősorban az árstabilitás elérése és fenntartása - mondta Simor András a HVG-nek adott interjújában.
Magyarország nagyon jó starthelyzetben van ahhoz, hogy átálljon a fenntartható növekedésre - fejtegette Szegeden, a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén a Költségvetési Tanács elnöke, Oblath Gábor. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt feje – és a Vándorgyűlést rendező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke − viszont csak lassú kilábalást jövendöl. Az IMF-kapcsolatok is napirenden voltak, Kovács Árpád frivol hasonlata megadta a kezdőlökést.
A közgazdászok szegedi vándorgyűlésén felszólaló Varga Mihály kifejtette: a kormány rádöbbent, hogy a 3 százaléknál nagyobb deficitnek súlyosabb következményei lennének, mint a 3 százalék alatti hiánynak. „Az esetleges uniós szankciók, a pénzpiaci bizalmatlanság miatt megugró kamatterhek többet ártanának, mint amennyire megkönnyítené az életet, ha az Orbán-kormány is a következő generációk jövedelmét csapolná meg, mint ahogy elődei tették”- fejtegette.
Rapid akciótervvel állt elő az Orbán-kormány, miután a múlt héten néhány, államcsődöt vizionáló fideszes politikus céltáblává tette Magyarországot. A pénzpiacok megnyugtatására az állami kiadások lefaragását ígérte az új gazdasági rendszert hirdető kabinet, és adócsökkentést is kilátásba helyezett.