Martin Schulz kétszer odaszólt Orbánnak, bár a nevét nem említette
„A kerítés nem megoldás” - mondta az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz egy sajtóértekezleten, de az Európai Tanács előtt tartott beszédében is Orbán Viktornak üzent.
„A kerítés nem megoldás” - mondta az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz egy sajtóértekezleten, de az Európai Tanács előtt tartott beszédében is Orbán Viktornak üzent.
Veszélybe került Schengen, mert az egész rendszer a kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapult – vélekednek uniós berkekben, ahol tudni szeretnék, hogy pontosan mit tett és mit kíván tenni a magyar kormány. Mert egyelőre nem értik.
Ami kormányzati nézőpontból az adócsökkentés, a tervezhetőség és a fejlődés költségvetése, az a kritikusok szemében a szétzilált adórendszer konzerválása, az átláthatatlanság törvényesítése és lefékeződés. Ahány szempont, annyi olvasat.
A vita a nagy vita miatt elmaradt - ez történt a héten az Európai Parlamentben az EU és az USA közt megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény alapelveit rögzíteni hivatott előterjesztéssel. A Brüsszelben működő magyar képviselők döntő többsége ellenzi a megállapodást, főleg azon passzusait, amelyek a beruházó és az állam közötti jogviták rendezését szabályozná. Az összeurópai képlet azonban árnyaltabb: a támogatók az egységesedő piac előnyeivel érvelnek, a kritikusok pedig a multik előretörésétől tartanak.
Az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos stratégiai fontosságú adatokat két, a háttérszámításokat pedig tíz évig is titkolhatják. Így még több olyan ügy lesz, amiről a nyilvánosság nem szerezhet tudomást. Igaz, a kormány ma is tetszése szerint adagolhatja az adatokat, így egyelőre fölöslegesnek tűnik a javaslat.
Legfeljebb hivatalos dokumentumokban szokta felvázolni az Orbán-kormány, hogy miképp képzeli el az elkövetkezendő esztendőket. Bár a miniszterelnököt idézve egy felívelő korszak küszöbén állunk, az adatokból kitetszik, jócskán lesznek, akik belebotlanak.
Távozik az IMF vezető közgazdásza, Olivier Blanchard, és ezzel megint vékonyodik a magyar szál a nemzetközi szervezetben. Blanchard a rendszerváltó országok kutatójaként nagy tisztelője volt Kornai Jánosnak, akivel hosszú életút-interjút készített. Még nála is személyesebben kötődött Magyarországhoz a 2011-ben visszavonult John Lipsky, akinek magyar felesége volt: történetesen a Magyar Nemzeti Bank egyik elnökének, az emigrációba kényszerült Kárász Artúrnak a leánya. A magyar gazdasági és politikai élet vezető pozícióiba beépült Szapáry György és Kopits György korábban szintén az IMF-nél töltött évtizedeket.
Megszegett adósságszabály, terven felüli adóhosszabbítás, titokzatos vagyonértékesítés, még több közmunkás – néhány érdemi szemelvény a jövő évi költségvetésből.
A miniszterelnök sikeresen ötvözte a pávatáncot haláltánccal. Európa dermedten néz, de szerinte ez kulturális különbség, és legalább nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni. Ez viszont nem igaz.
Lámfalussy Sándornak köszönhetjük, hogy Magyarország 1981-ben nem jutott Lengyelország vagy Románia sorsára. A minap elhunyt bankár a baseli Nemzetközi Fizetések Bankjának vezérigazgató-helyetteseként valóságos mentőmanővert szervezett, hogy Magyarországot a felszínen tartsa. Az akcióról a világ vezető gazdasági folyóiratai a címlapon számoltak be, ám nálunk még a téma is tabu volt.
Csökkent az elmúlt két évben a szegénység, mérséklődtek az egyenlőtlenségek – legalábbis a Tárki legutóbbi felmérése alapján. No de mihez képest? Az elmúlt két esztendőhöz viszonyítva biztosan, de a válság előtti állapotokat összességében kiegyensúlyozottabb szociális viszonyok jellemezték.
Napi 15 444 euró összegű bírságot javasol Magyarországnak az Európai Bizottság azért, mert nem foglalta jogszabályba az energiahatékonyságról szóló irányelvet. Folyik a jogsértési vizsgálat a rezsicsökkentés miatt is, mert a brüsszeli apparátus nem fogadja el, hogy egyes adókat és költségelemeket nem lehet a lakossági árban érvényesíteni, illetve hogy a rezsicsökkentéssel kvázi valamennyi kisfogyasztó úgynevezett védendő fogyasztó lett, nem csak azok, akik rászorulnak a támogatásra.
Nem hisz a jegybanki 3,2 százalékos növekedési célban a Pénzügykutató, de úgy véli, viszonylag jó év lesz az idei, az árcsökkenés pedig folytatódik. Az árfolyam idén nem teszi próbára a költségvetést, azt ugyanis 310 forintos euróárfolyammal állították össze, és ezt az elemzők reálisnak tartják. A keddi kamatvágás átírta a Pénzügykutató korábbi alapkamat-prognózisát: az év végére akár 1,5–1,6 százalékra is csökkenhet.
Varga Mihály szerint komoly változások lesznek az adórendszerben: a cél a társasági adó két kulcsának közelítése 10 százalék körül, az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése, még áfa is csökkenhet ebben a ciklusban.
Milyen volt az Új kezdet kezdete?
Amióta elkezdődött a pénzcsere, egyre nő az euró vonzereje Litvániában. Újabb gazdasági krízis esetén az ország nagyobb védelemben részesülhet, mint eddig.
Január 15-e után már nem lehet a nemzeti valutával, litasszal fizetni Litvániában, bár a megmaradt érméket és bankjegyeket még később is át lehet váltani euróra. A pénzcsere megkezdése óta jelentősen nőtt a közös valuta támogatottsága.
Az észt elnök, Toomas Hendrik Ilves visszaszólt Paul Krugman Nobel díjas közgazdásznak a Twitteren, hogy ne kritizálja olyan hevesen a kormányt a megszorítások miatt, hiszen azok eredményesek voltak. Mindez két évvel ezelőtt történt. Egy lett születésű amerikai zeneszerző operát írt a sztoriból, amelyet most a magyar közönségnek is bemutatnak. Nem ez az első olyan vita a keynesisták és a neoliberális közgazdaságtan hívei között, amelyet dalba foglaltak: az évszázad vitájáról, Keynes és Hayek összecsapásáról már három éve remek rapvideó készült, amely már több millió nézőt vonzott.
Csökkenni fog a nagybankok száma – de miért? Százezernél több törlesztésre képtelen adós marad – mi legyen velük? - ezekre a kérdésekre válaszolt Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója és Surányi György volt jegybankelnök egy konferencián.