Amerikának nem tetszik, hogy az EU saját cégeitől venne fegyvereket, és ebben Magyarország a legnagyobb ludas

Washingtonban nem örülnek annak, hogy az Európai Unió védelmi Fehér Könyve alapján kirajzolódó stratégiája szerint kevesebb amerikai fegyvert venne a kontinens – írja a tisztviselőkre hivatkozó Reuters.

Jóllehet az Egyesült Államok részéről visszatérő, és a Trump-adminisztráció alatt egyre erősödő követelés az európaiak felé, hogy költsenek védelemre és vegyenek fegyvereket, ám amikor ezt saját piacról akarják lebonyolítani a hadiiparuk fellendítésével, az már sokkal kevésbé talál pozitív fogadtatásra.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Reuters szerint tudtára adta litván, lett és észt kollégájának, hogy az USA továbbra is részt kíván venni az uniós országok védelmi beszerzéseiben, és negatívan értékelné az amerikai vállalatok kizárását az európai tenderekből. A hírügynökség forrásai szerint

Rubio „illetlenségnek” találja az Egyesült Államok kizárását.

A lap forrásai szerint Rubio a héten esedékes NATO-külügyminiszterek találkozóján Brüsszelben foganatosítaná elvárásait partnereivel szemben.

A külügyminisztérium szóvivője szerint Trump üdvözli az európai szövetségesek közelmúltbeli erőfeszítéseit, hogy „megerősítsék védelmi képességeiket és felelősséget vállaljanak saját biztonságukért”, de óva intett attól, hogy olyan új akadályokat hozzanak létre, amelyek kizárják az amerikai vállalatokat az európai védelmi projektekből. „A transzatlanti védelmi ipari együttműködés erősebbé teszi a szövetséget” – mondta a szóvivő.

A nézeteltérés értelmezhető a vámháború alfejezeteként is, ám a nagyfokú amerikai függőség a védelmi szektorban stratégiai kérdés is Brüsszel számára. Az európai Fehér Könyv igyekszik lerakni az alapjait a védelmi ipar fellendítésének, a fragmentált szektor konszolidációjának és a kiadások növelésének. Ez több pilléren fut:

• A SAFE nevű programon keresztül közös uniós hitelfelvétellel teremtenek elő legfeljebb 150 milliárd eurót, ami legalább két tagállam összefogásával megvalósuló közös védelmi beszerzésekre lesz lehívható.
• A GDP 3 százalékában maximált költségvetési hiányon a tagállamok védelmi kiadásai túlzottdeficit-eljárás megindítása nélkül lóghatnak túl a GDP további 1,5 százalékáig.
• A pénzek rugalmasabb felhasználásával az EU átlagának fejlettségétől elmaradó régióknak járó kohéziós alapot a védelmi ipar fejlesztésére is lehet költeni.
• Ösztönzi az Európai Beruházási Bankot és más pénzintézeteket, hogy többet fektessenek be az európai védelmi iparba és felszólítja, hogy vizsgálja felül védelmi szektorral kapcsolatos hitelezési politikáját.
• A Megtakarítási és Beruházási Unióval az európai hadiipar felé terelné az uniós polgárok befektetéseit.

A tervezet közös beszerzésekre vonatkozó része kiköti, hogy a vásárolni kívánt eszközök 65 százalékának kell az EU, Norvégia és Ukrajna területéről származnia. Ez azokra az EU-tagállamokban bejegyzett cégek által készített fegyverrendszerekre is vonatkozik, amelyeknél nem az adott uniós ország rendelkezik tervezési hatáskörrel, tehát nagyobb beleszólása van a külső szereplőnek. Ez pedig a legtöbb, Európában működő amerikai vegyesvállalatról elmondható.

Az európai tagállamok katonai beszerzéseinek értéke megduplázódott az elmúlt években – írja éves jelentésében Stockholmi Békekuktató Intézet (SIPRI), ahogy azt is megállapítja, hogy ennek közel kétharmada jön az USA-ból.

Az egész NATO-ban Franciaország után arányaiban Magyarország veszi a legkevesebb amerikai fegyvert.

A magyar haderőfejlesztés Európára és elsősorban a németekre alapozott hazai gyártókapacitás kiépítésével képzeli el a fegyverkezést. Értékében 20 százalék alatti a beszerzett amerikai eszközök részesedése. A jelentősebb eszközök közül csupán a norvég-amerikai koprodukcióban készülő NASAMS légvédelmi rakétarendszer tartozik ebbe a kategóriába, Illetve a Polaris könnyű terepjáró, amit még korábban szerzett be a tárca.

Mindeközben szinte minden más európai NATO-tag külföldi védelmi beszerzéseiben messze 50 százalék feletti az amerikai export részesedése.