Politizálhat egy tábornok? És játszhat-e katonásdit a miniszter?

„A hadseregből a pártpolitikát kifelé kell vinni, nem pedig befelé” – adta ki a jelszót Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében: „A hadseregben csak nemzetstratégiának van helye. A tiszteknek tudniuk kell, hogy ez magasan a pártpolitika felett áll. Rivalizálások, villaügyek, egóviharok nem méltóak a honvédséghez, nem valók nyilvánosság elé és különösen nem a politika színpadára.”

Orbán nyomatékot adott annak a kormányzati szócsövekből eddig is harsogott narratívának, hogy a katona tartsa magát távol a közélettől. A nevét kerülte, ám nem nehéz kitalálni, hogy a kiszólás Ruszin-Szendi Romulusz egykori altábornagynak szólt, aki nem csupán a honvédség vezetésével szemben kritikus beszéddel lépett fel a Tisza Párt kongresszusán, hanem egyenesen Magyar Péter biztonságpolitikai tanácsadójává is avanzsált.

Az állásponthoz Orbán utasítást is csatolt: „Elvárom Szalay-Bobrovniczky miniszter úrtól, hogy a hadseregben mindenki eszerint tegye a dolgát.” Noha a honvédelmi miniszter ez ügyben már nem sokat tehetett, hiszen még 2023-ban javaslatára eltávolították Romuluszt a honvédség kötelékéből „fiatalítás” címén, miután megbízatásának lejárta előtt felmentette a haderő éléről is.

Helyette aktivizálta magát Orbán Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) atyaúristene, aki korábban úgy nyilatkozott, 1956-ból kiindulva nem vinné bele az országot egy háborús védekezésbe.

Az NKE, amelynek Orbán Balázs a fenntartója, a miniszterelnök beszéde utáni első munkanapon kirúgta Ruszin-Szendi Romuluszt az egyetem Katonai Vezetéstudományi Tanszékéről, ahol részmunkaidőben adott órákat. Nem ez az első eset, hogy politikai véleménynyilvánítás vagy szakmai álláspontja miatt tesz lapátra oktatókat az NKE, utóbbiról mesélhet például Rácz András.

Ruszin-Szendi Romulusz a hadseregparancsnokság 2021-es átvételekor. Az ő kezéből is kicsavarták a zászlót.

Túry Gergely

Ruszin-Szendi esetében az volt az indok, hogy „a Magyar Honvédségről és annak vezetéséről egyértelműen olyan kijelentéseket tett, amelyek kifejezetten alkalmasak különösen a Magyar Honvédség jó hírnevének csorbítására és társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására” és „a Magyar Honvédségbe vetett társadalmi bizalom csökkentésére”.

A Tisza új arcai és szakpolitikusai ellen induló lejárató kampány érkezésére számítani lehetett. Ruszin-Szendi esetében erre a katonamúltja szolgáltatott alapot. A kormányközeli sajtó „hazaárulással”, kormányzati kommunikáció pedig azzal támadta az altábornagyot, hogy bevitte a politikát a honvédségbe.

A rendszerváltás utáni Magyar Honvédség volt parancsnokainak és vezérkarfőnökeinek „informális tanácsa” aláírások nélküli nyílt állásfoglalást tett közzé, amelyben erősen helytelenítették, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök felszólalt a Tisza Párt kongresszusán.

„Egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét” – indokolták.

„A katona hazájához és a magyar nemzethez hű, annak megvédésére tesznek esküt (…), a nép által választott mindenkori legitim politikai hatalomhoz lojálisak, ennek szellemében szolgálják a hazát, vezetik a honvédséget.”

Mint a levelet kézbesítő Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes, az első Orbán-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium (HM) helyettes államtitkára, majd 1999–2003 között a honvédség vezérkari főnöke mondta a HVG-nek: nem a szakmai kritikával volt problémájuk, hanem azzal, hogy mindezt egy pártrendezvényen adta elő.

A téma a kormányzati kommunikáció sárdobálásától függetlenül is egy teljesen legitim, ám annál kényesebb társadalmi vitát nyitott meg.

Politizálhat-e egy katona?

Jogi értelemben a rövid válasz erre az, hogy: nem, viszont… Mint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet (és korábban törvény is) az alapvető jogok korlátozásánál elsőként leszögezi, hogy „az állomány tagja nem lehet pártnak tagja, és politikai tevékenységet nem folytathat. A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos párttagságát szüneteltetni köteles, pártrendezvényeken nem vehet részt”, és ezzel párhuzamosan korlátozva van a publikus véleménynyilvánítás szabadsága is. Az alaptörvény is kiemeli, hogy „a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet”.