Aludtak Bulgáriában mínusz húsz fokos szobában, de adtak koncertet Amerika legendás klubjaiban is, aztán feloszlottak. Most mégis új lemezzel jelentkezik a Blind Myself metálegyüttes, amelynek énekese, Tóth Gergely közben olyan popelőadók menedzsere lett, mint Azahriah vagy Flour Tomi. Interjú egy különleges karrierről.
A Dunaszerdahelyet a kilencvenes években a rémuralma alatt tartó magyar maffia, a Pápay-klán működéséről írt, A rendes lányok csendben sírnak című regényével robbant be Durica Katarina író, aki azóta írt regényt a nyugatra hurcolt és rabszolgaként tartott prostituáltakról, és a Magyarországot is elérő, illegális béranyabizniszről is. Interjú.
Akár Magyarországon is játszódhatna a szlovákiai magyar Prikler Mátyás új filmje, a Hatalom, de itthon be sem mutatták, hiába Hajdu Szabolcs a főszereplője, és hiába szól csupa olyan kérdésről a politikusokkal, korrupcióval és mutyizással kapcsolatban, amivel nagyon is könnyen tudunk azonosulni.
De a Cannes-ben is nagydíjjal kitüntetett, Compartment no. 6-ben messze nem ez a legizgalmasabb dolog. Kritika.
Egy kritikust megtámad a pénzzel és lehetőségekkel kitömött kurzusfilm rendezője az állami filmfesztiválon, és a Nemzeti Filmalapnak ehhez egy szava sincsen, a frissen díjazott filmesek meg boldogan szelfiznek a díjaikkal. Ez a magyar művészet egy mondatban? Vélemény.
„Aki a pénzt fizeti, az rendeli a nótát.” Ez Orbán Viktor egyik kedvenc szólása, és ezzel reagáltak most arra is sokan, hogy bár Pintér Bélának vagy a TÁP Színháznak egyetlen fillér sem jutott a színháztámogatásokból, a Pendelyes táncegyüttes, a pajtaszínházak és Vidnyánszky pajtásai tízmilliókat kaptak.
Nagy büszkén jelentette be a kulturális minisztérium, hogy 6 milliárd forintra „emelték” a színházi többlettámogatások keretösszegét: azt, ami pár éve még 37 milliárd forint volt. A kivéreztetés közelében álló szakmából 1400 pályázat érkezett az összegre, a kormány csaknem ezret elutasított.
Ritka az ilyen gyors reagálás, de Buda Flóra Anna a napokban Arany Pálmával kitüntetett, 27 című kisfilmjét máris meg lehet nézni Budapesten. És nagyon megéri.
Három szokatlanul őszinte kitárulkozással felérő színházi előadás, három tehetséges, fiatal nő, Orbán Viktor, a szakítás, a megcsalás és a visszautasítás. Ezek miatt is izgalmas a Freeszfe hallgatói által létrehozott három performansz – és sok más miatt is. Triplakritika.
Tökéletes formában lévő zenészekkel, nagyszerű hangzással és hihetetlenül erős műsorral lépett fel Budapesten a legendás amerikai metálegyüttes, a Pantera. Annak ellenére, hogy már húsz éve feloszlottak, és a tagok fele sem él már.
„Féltünk, hogy majd mit beszélnek rólunk” – mondja Rákospalotai Leánynevelő Intézet egyik bentlakója a Katona József Színház munkatársairól. A Katona színházpedagógiai csapata háromnegyed éven keresztül együtt dolgozott az intézet lakóival; az együttműködés nem indult könnyen, de megérte.
Sajátos akcióval próbálja felhívni a figyelmet a független színházak kivéreztetésére egy kuratórium. A miniszter már tavaly arról beszélt, minek van ilyen sok független színházi társulat, nem lenne-e elég 20-22. Ahogy a helyzet most áll, a kormány épp annyi pénzt von el minden koncepció és kommunikáció nélkül a színházaktól, hogy tényleg meg fog szűnni 50-60 társulat. A fővárosi önkormányzat szerint is méltatlan a helyzet, a kormány nem válaszol.
Hogy nő fel egy ember gyerekkor nélkül? Tova Friedman még csecsemő volt, amikor kitört a második világháború, első élményeit a gettóban szerezte, kisgyerekként már megismerte az auschwitzi haláltábort, de túlélte, és most azt mondja: ha engedné, hogy elhatalmasodjon rajta a sötétség, azzal Hitler nyerne, azt pedig nem fogja engedni. Interjú a holokauszt egyik legfiatalabb túlélőjével.
A maga eszközeivel a magyar demokrácia életben tartásán dolgozik a részvételi színház egyik legnevesebb hazai képviselője, a már több mint huszonöt éves Káva Kulturális Műhely, amelyről szombaton dokumentumfilmet mutat be a hvg360. Arról beszélgettünk a társulat vezetőjével, Takács Gáborral, milyenek a mai gyerekek, állami feladatot vállalnak-e át, amikor velük foglalkoznak, és mit üzen nekik a kormány.
Anne Frank naplója csak ürügy a Disney+ új sorozatában, amely valójában nem a tragikus sorsú kamaszlányról szól: a készítői nyolc részen át beszélnek sokkoló, megrázó és megható dolgokról, és olyan igaz történetekről, amelyeket enélkül talán sosem ismertünk volna meg.
Sajnos a hétvégén érkezett a hír, hogy Nyírmártonfalva talpig becsületes polgármestere lezárta és magánterületté nyilvánította az ország egyik legkiválóbb látványosságához, az utolsó fáig kivágott erdő hűlt helyére épített lombkoronasétányhoz vezető utat. Sebaj! Összegyűjtöttük önöknek az ország legkülönlegesebb lombkoronasétányait, amelyeket mindenkinek érdemes felkeresnie, még annak is, aki utálja a természetet. Csalódás kizárva!
Új filmsorozat készült, amelynek ugyan szerepel a címében Anne Frank, ezúttal mégis csak mellékszereplő a világháború leghíresebb naplóját író, tragikus sorsú kamaszlány. Az Anne Frank bújtatója sokkal több történetet akar ennél elmesélni, és az alkotók a sorozat amszterdami premierjén, ahol a hvg.hu is interjúkat készíthetett velük, elmondták: ma, az Ukrajna elleni háború és az autoriter politikusok korában nagyon fontos lenne ezekről a témákról beszélni.
A londoni West End sikerdarabja a fiatalkorúak börtönének három bentlakójáról hamar eljutott Magyarországra is. A Kutyabaj olyan, mintha Pintér Béla írta volna kamaszokról: halálra nevetjük magunkat rajta, miközben nagyon súlyos témákról szól.
Ha azt mondom, hogy a Háromezer számozott darab című film zavarba hoz, nem mondtam semmit: ez a film jelenetenként négyszer hoz zavarba, hogy aztán azt is megkérdőjelezze, ami miatt egyáltalán zavarba jöttem. Egészen különleges és fontos film ez a romák és nem romák együttéléséről és annál ezerszer többről.
Aki szereti a filmeket, annak látnia kell a Műanyag égboltot: olyan élmény, amilyet eddig nem sokat láthattunk, és élvezet lenne akár még lenémítva is nézni. A remekül kitalált történet szinte már csak hab a tortán.