Kis profitot, de nagy piaci terjeszkedést hozhatnak a „nemzeti patikák” az állami koncesszió nyertesének

2023-ban összesen közel 780 milliárd forintot tett ki a nem vényköteles gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalma – derül ki a KSH által közzétett friss adatokból. A gyógyszertárak vényköteles (tehát csak orvos által felírható, jellemzően tb-támogatott) gyógyszerforgalmának tavalyi adatait a statisztikai hivatal még nem tette közzé, ám azt tudni, hogy az összeg 2022-ben már átlépte a 600 milliárd forintot.

Egyre növekszik a gyógyszerpiac

A vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalma jelenleg tehát az 1,5 ezer milliárd forintot közelíti. Mindkét összeg évek óta meredeken nő. Összehasonlításképpen: 2018-ban a kiskereskedelmi gyógyszer- és gyógyászatieszköz-forgalom, illetve a vényköteles gyógyszerek forgalma egyaránt még csak 500 milliárd forint volt, és a növekedés az inflációt figyelembe véve is jelentős.

Az 1,5 ezer milliárd forint hatalmas összeg, nem pusztán önmagában, hanem egyéb termékcsoportokhoz viszonyítva. Összehasonlításképpen: a dohányáruk forgalma nem sokkal több mint 1000 milliárd, és az alkoholos italok forgalmával együtt sem éri el a 2 ezer milliárdot, az üzemanyagok forgalma pedig csak valamivel több mint duplája a gyógyszeres költésnek.

Ráadásul borítékolható a gyógyszerforgalom jövőbeni bővülése: a lakosság elöregszik, vagyis egyre több az idős, így gyógyszerre szoruló ember a társadalomban. Arányaiban mindenképpen, és egy jó ideig még számszerűen is, hiszen több népes generáció még csak a következő években, évtizedekben éri el az időskort. A 20. század második felének legnagyobb demográfiai csúcspontja az 1970-es évek volt, ekkor születtek a Ratkó-unokák, a Ratkó-gyerekek gyerekei. Ez a generáció most még relatíve fiatal, majd csak 2040 körül éri el a nyugdíjkorhatárt. Márpedig még a szűken vett Ratkó-unoka-generáció (az 1973–1975 között születettek) létszáma is közel 700 ezer fő volt.

És idetartozik az is, hogy az egy lakosra jutó gyógyszerforgalom növekedése már most rendkívül meredek. Ha csak a vényköteles gyógyszereket nézzük, 2022-ben 62 ezer forintnyi gyógyszerfogyasztásról van szó. 2012-ben ez még csak 43 ezer forint volt. Igaz, az adatot valamennyire torzíthatja, hogy a 2010-es évek elejének gazdasági válsága látványosan rányomta a bélyegét a gyógyszerfogyasztásra is.

A kormány koncesszióba adja az állami patikákat

A fentiek tükrében joggal merül fel a hátsó szándék vélelmezése annak kapcsán, hogy a kormány koncesszióba készül adni az ügynevezett intézményi (vagyis egészségügyi intézmények, kórházak területén működő) patikák üzemeltetését. Ezeket a gyógyszertárakat jelenleg az egészségügyi intézmények maguk üzemeltetik, vagyis állami patikákról van szó.

A kórházi gyógyszertárak alapvetően belső gyógyszertárak, feladatuk a betegek ellátása. Mára a legtöbb helyen azonban úgynevezett vényforgalmú részleg is működik: olyan nyílt patika, ahova bárki bemehet akár az utcáról kiváltani a gyógyszerét, vagy megvenni bármi egyéb, a patikában kapható nem vényköteles gyógyszert, készítményt, gyógyászati eszközt. A jogszabály szerint az állam mindkét funkciót a koncesszorra bízza.

A koncesszort közbeszerzési eljáráson fogja kiválasztani az általános politikai koordinációért felelős miniszter (vagyis Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke) a Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) közreműködésével.

A változás látványos lesz, a kormányrendelet szerint ugyanis a koncesszor (avagy annak projekttársasága) egyik feladata, hogy megvalósítsa az egységes arculathoz szükséges fejlesztéseket. Az intézményi gyógyszertáraknak jelenleg nincs egységes arculatuk – miért is volna? A fentiekből azonban az következik, hogy a koncesszió életbe lépése után lesz, vagyis úgy fognak kinézni, mint a többi gyógyszertárhálózat, egységes logóval, névvel, színvilággal stb.

A vényköteles gyógyszerek árrése minimális

Azzal együtt, hogy a vényköteles és a kiskereskedelmi gyógyszerforgalom értéke hatalmas, erősen kérdéses, mennyire lehet jövedelmezően üzemeltetni az intézeti gyógyszertárakat. A HVG-nek korábban nyilatkozó szakértők az intézményi patikák vénykötelesgyógyszer-forgalmát évi 45-50 milliárd forintra taksálták, a kórházi gyógyszervásárlásokét pedig 60-80 milliárd forintra. Ha a jelenleg központosítottan végzett gyógyszerbeszerzéseket is a koncesszorra bízza az állam, akkor mintegy 200 milliárd forintos forgalom adódik.

A vényköteles gyógyszerek értékesítésén csak minimális hasznot lehet elérni, az alkalmazható árrés mértékét ugyanis jogszabály korlátozza. Ráadásul minél drágább egy készítmény, annál kisebb lehet az alkalmazható árrés. Mivel a gyógyszerek egyre drágábbak, a patikák összességében egyre kisebb nyereséget tudnak realizálni a vényköteles gyógyszerek forgalmazásán. A teljes árréstömeg 2010 óta 50 milliárd forint körül mozog – ezt az összes magyarországi patikára kell érteni. Az országban jelenleg valamivel kevesebb mint 2300 patika működik, az alájuk tartozó, korlátozott szolgáltatást nyújtó fiókgyógyszertárakkal és kézigyógyszertárakkal, a vényforgalmas részleget is működtető intézeti gyógyszertárakkal együtt az egységek száma valamivel 3000 fölött van.

A patikák értelmezhető nyereséget az úgynevezett szabadpolcos termékeken tudnak elérni, vagyis a nem vényköteles készítményeken, például fejfájás-csillapítókon, a megfázás tüneteit csökkentő italporokon stb. Egy patika szabadpolcos forgalma nagyban függ a gyógyszertár lokációjától: egy forgalmas közlekedési csomópontnál, bevásárlóközpontban elhelyezkedő gyógyszertárba az emberek nagyobb valószínűséggel térnek be ilyen hétköznapi készítményekért. Egyébként épp ezért tántorognak a csőd szélén a kis, vidéki patikák: ezekbe főként idősebbek járnak kiváltani a vényköteles gyógyszereiket. Amelyeken ugyebár alig lehet profitot elérni.

A patikahálózatok szép nyereségeket tudnak elérni

Miközben a vidéki kis gyógyszertárak a túlélésért küzdenek, a nagy patikahálózatokra ezt nemigen lehet elmondani, de – tegyük hozzá – azt sem, hogy aranytojást tojó tyúkok volnának. A 2023-as év üzleti adatait a cégek még nem tették közzé, de 2022-ben a Benu központi cége például 4,3 milliárd forint profitot ért el, a Szimpatika központi cége közel 8 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt. Ezt azonban több száz tagpatikából álló hálózatokkal sikerült elérni. A Szimpatika majdnem 400 egységből áll, a Benu 300-ból, a Kulcs Patikák 200-an vannak, az Alma és Gyöngy gyógyszertárak száma a 800-at közelíti.

A vényforgalmas, a lakosságot közvetlenül is kiszolgáló részleggel rendelkező intézményi patikák száma 83, vagyis a nagy hálózatokhoz képest a majdani koncessziós hálózat nem lesz valami nagy. Kérdés, mennyire lesz majd önálló hálózat. A kormányrendelet „projekttársaságként” aposztrofálja a koncesszor-üzemeltetőt, de borítékolható, hogy valamelyik nagy hálózat lesz a közbeszerzési eljárás nyertese. Minden bizonnyal – legalábbis a logika ezt diktálja – a közbeszerzési eljárás ajánlattételi feltételeinek csak komoly patikaüzemeltetési múlttal rendelkező szereplők fognak tudni megfelelni. Ami természetes és logikus eljárás – mindaddig, amíg az ajánlattételi feltételeket nem egy szereplőre szabják. Egyelőre nem világos, de a koncessziós közbeszerzési kiírásból már kiderülhet, hogy a majdani nyertes a saját nevére veheti-e az intézményi patikákat, vagy külön márka alatt kell azokat üzemeltetnie. Így vagy úgy, 83 intézményi patika önmagában nem sok, de valamelyik nagy hálózathoz adódva annak jelentős erősödését fogja jelenteni, de a többi hálózat számait nézve az intézményi patikák önmagunkban is összehozhatnak évi néhány pár százmilliós, akár milliárdos nyereséget is.

Az intézményi gyógyszertárak elhelyezkedés szempontjából nyilván vegyes képet mutatnak, helyzetük annyiban előnyös, hogy alapból stabil forgalmat generálnak számukra a betegek és hozzátartozóik – akik sok esetben nyilván szabadpolcos termékeket is vásárolnak, amikor betérnek a felírt vényköteles készítményeket kiváltani. Összességében az elmondható, hogy elhelyezkedés szempontjából az intézményi patikák piaci pozíciója nem a legjobb, de nem is a legrosszabb.

Lazább szabályok

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a koncesszióba adott intézményi patikák versenyelőnyben lesznek a többi gyógyszertárral szemben, mivel lazább szabályozás vonatkozik majd rájuk. Például az újonnan nyitandó intézményi patikáknak nem kell megtartaniuk a már létező gyógyszertáraktól az amúgy kötelező fizikai távolságot. Más szóval akár egy már működő piaci patikára is rányithatnak, akár a közvetlen szomszédságában – természetesen csak valamely egészségügyi intézmény telephelyén belül.

A gyógyszerész- és gyógyszer-nagykereskedelmi szakmát üzleti szempontból leginkább az aggasztja, hogy a patikakoncessziós projekttársaság nagykereskedelmi tevékenységet is végezhet. Az általános szabály szerint a gyógyszer-nagykereskedők nem szerezhetnek tulajdont gyógyszertárban, tehát a nagy- és kiskereskedelemnek el kell válnia egymástól. Ha a projekttársaság egyszerre lehet nagy- és kiskereskedő, azzal a koncesszor mindkét szegmensben versenyelőnyre tehet szert a konkurenciával szemben. Ha ugyanis egy kiskereskedő egyben nagykereskedő is, akkor lehetősége nyílhat saját patikáit a nagykereskedelmen keresztül helyzetbe hozni, akár az árazáson, akár a készítmények puszta elérhetőségén keresztül. Például előfordulhat, hogy egyes készítményeket saját patikáiban olcsóbban kínál, mint amennyiért nagykereskedőként más gyógyszertáraknak értékesít. Vagy más gyógyszertárak felé csak korlátozott mennyiségeket értékesít, így piaci előnyhöz juttathatja a saját patikáit.

A kormány a jövőben a szabályok további alakításával is segítheti a koncessziós patikahálózat helyzetét, ha kívánja. A dohány-kiskereskedelem államosítása és a Nemzeti Dohányboltok létrehozása után pontosan ez történt: miután kiviláglott, hogy csak kötött áras dohánytermékek forgalmazásával az üzleteket képtelenség nyereségesen üzemeltetni, a kormány lehetővé tette egy sor egyéb termék árusítását.

Igaz, a dohányboltok esetében a helyzet egyszerűbb volt, ott a kormány egy teljes termékkör kereskedelmét államosította, majd reprivatizálta. A patikák esetében csak a már állami tulajdonban lévő, az összes gyógyszertár csak kis szeletét adó patikák privatizálásáról van szó.