Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A XIX. század háborúiról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkor még az ellenséges csapatok célpontja kevésbé a polgári lakosság volt, tehát a katonák harcoltak a katonák ellen, és a békés civil lakosságot békén hagyták. Ez, különösen a XX. századhoz viszonyítva, így is volt, legalábbis többnyire. Kivételek mindig akadtak, gondoljunk csak a napóleoni háborúk spanyolországi hadszínterére, ahol egy idő után a franciák már mindenkit potenciális gerillának tekintettek.
A normális kerékvágásban azonban ilyesmi ritkábban fordult elő, általában olyankor, ha a civilek valamilyen okból kifolyólag úgy döntöttek, hogy maguk is beszállnak a küzdelembe. Volt erre példa szép számmal az 1848-as szabadságharc idején is, ráadásul mindkét oldalról (Pákozd, Jarkovác, Csorna és még sorolhatnánk a helyszíneket). Ami közös ezekben, hogy valamilyen ütközet vagy csata apropójából fordultak elő, olyan nem igazán történt, hogy egy falu, vagy akár egy város a saját szakállára vegye fel a harcot a kapuit döngető ellenséges sereggel szemben úgy, hogy közben a saját oldalán álló fegyveresek nem voltak jelen.
Az orosz Panyutyin-hadosztály csapatai az 1849. június 20-21-én vívott peredi csatában.
Wikipedia
