Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?
„Azt lehetne mondani: a magyarok ma az Élet Kapujában ülnek. A kapun túl van az ő nemzeti jövendőjük, a kapun innen a pogány rabság, a nyomorúság, a pusztulás.” Ez volt a tét – legalábbis Herczeg Ferenc 1920-ban megjelent történelmi regénye szerint – 1512-ben, amikor is Bakócz Tamás esztergomi bíboros-érsek fényes kísérettel útra kelt, hogy „megszerezze Szent Péter kulcsait”, vagyis a haldokló II. Gyula után ő ülhessen a pápai trónra.
Csakhogy: „Szerencsés ember én csak addig voltam, amíg fiatalos önzéssel magam is pusztítottam az ország erejét” – mondatja főpap hősével az író, aki a trianoni döntés előtti hónapokban megjelent kötetében aktuálpolitikai kiszólásokkal értekezett az országot már nem Keletről, hanem Nyugatról fenyegető balsorsról. És arról, hogy az egykori Rómában – mai, immár érettségi tételes olvasatban ezt érthetjük akár úgy is, hogy a középkor Brüsszelében – „egy ismeretlen hatalom irgalmatlan következetességgel készíti elő Magyarország romlását”.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
