„Külföldről mondják meg, hogy kik vagyunk, hogyan éljünk, miben higgyünk?” – megnéztük a Stúdió K Stuart Mária-előadását

Az előadás áthallásoktól sem mentes: az elszánt fanatikus Stuart-pártiakat Párizsból készítik fel a királygyilkosságra.

„Aki szerint a politikának nincs helye a színházban, az nem ismeri a színháztörténetet”

– nyilatkozta három esztendeje a legígéretesebb pályakezdő díját éppen elnyerő színész és rendező, Nagy Péter István. Ars poeticájának is felfogható kijelentését ezúttal a Stúdió K minapi bemutatójának vendégrendezőjeként nyomatékosította.

Schiller 1800-ban írott szomorújátékát az 1846-os ősbemutató után valamivel több mint ötvenszer állították magyar színpadra. Kritikusi vélekedések szerint a Stuart Máriából akkor születtek emlékezetes előadások, amikor a címszereplő és lefejeztetője, Angliai Erzsébet alakjában két fajsúlyos színésznő csaphatott össze. Legendás színpadi csörteként (egyben dívacivakodásként) jegyezte fel a színháztörténet például 1921-ből Jászai Mari–Márkus Emília teátrumi élet-halál harcát. Megközelítőleg hasonló volt a visszhangja az 1969-es Mezei Mária és Váradi Hédi, majd a 2005-ös Eszenyi Enikő és Börcsök Enikő közti vibráló feszültségű párbajoknak is.