Trianon elítélésében egységes volt a magyar sajtó, aztán felbomlott az összhang

5 perc

2020.06.06. 10:00

A fölháborodás folyamatos moraját a maga szája íze szerint hangosította fel 1920 első félévében a magyar sajtó, amely június 4-én ritkán tapasztalt nemzeti egyetértésben gyászolt. Bár a cenzúra akkor is dolgozott, az újságok tudósíthattak a békediktátum elleni tüntetésekről is.

Aláírni vagy nem aláírni, ez volt a kérdés Magyarországon 1920 januárjától. A hazai közvélemény számára akkor lett egyértelmű, hogy hiába aratott a magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert – a hazai lapok tudósítása szerint – átütő szónoki sikert a békekonferencián, az „évszázad beszéde” érdemben semmit sem változtatott a győztesek feltételein. A franciául elmondott – és angolul összefoglalt – „honvédő szónoklat” másnapján, január 17-én a keresztény politikai napilap, a Nemzeti Újság máris múlt időben fogalmazott: "Az entente szétszaggatta Magyarországot".

Harmadnapon ugyanez az újság az első oldalát gyászkeretezve, szerkesztőségi vezércikkben sorolta a bűnösöket: elsőként a győzni nem, „helyezkedni” annál jobban tudó ellenségeket, vagyis a széthullott Monarchia nemzetiségeit, aztán pedig az előző esztendők hivatalos politikáját, amely hosszú időn át tűrte a liberális mákony térhódítását, majd „kiirtotta a fajszeretet nemzetfenntartó nagy értékeit a szívekből, s agresszív faji törekvéseknek szolgáltatta ki az (...) önbizalmában megingatott magyar nemzetet”.